A 2009. évi Ybl-díjasok és Pro Regio-díjasok
Csernyánszky Gábor, Járomi Irén, Török Péter, Váncza László és Winkler Barnabás részesült Ybl-díjban, és tíz Pro Regio-díjat adott át Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár március 13-án. Pro Regio-díjat vehetett át többek között Keresztes Sándor, Koszorú Lajos és Dr. Schneller István.
Az idei Ybl Miklós-díjakra összesen 25 javaslat, illetve pályázat érkezett. A beérkezett javaslatokat az Ybl Miklós-díj Bizottság – Fegyverneky Sándor országos főépítész elnökletével – január 9-én megtartott plenáris ülésén értékelte és ajánlást készített. Az ajánlás alapján Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 5 építészt részesített a díjban. Pro Regio elismerésben tízen részesültek. A kitüntetéseket Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár adta át a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kálmán Imre utcai épületében március 13-án rendezett ünnepségen.
Az Ybl Miklós-díj kitüntetettjei 2009-ben Csernyánszky Gábor, Járomi Irén, Török Péter, Váncza László és Winkler Barnabás.
Csernyánszky Gábor építész
Mint sokan mások, viszonylag hosszú ideig dolgozott tervezőtársként különböző rangos műhelyekben, mire elérte a teljesen önálló alkotás lehetőségét. Az viszont már nem általános jelenség, hogy önállóan tervezett épületei is kivétel nélkül magas színvonalúak, korszerű szemléletet és alkotói következetességet tükröznek. Csepeli lakóház-együttese a hazai lakásépítés kiemelkedően jó példája, aminek elismeréséül korábban Pro Architectura-díjban részesült.
Járomi Irén építész
Építészi pályafutását a terek és formák összhangjának következetes kutatása jellemzi, ami elméleti munkái mellett megvalósult műveiben is megjelenik. A grafika és a valóság határán alkot, és ehhez az alkotói módszerhez a mai magyar valóság nehéz terepnek bizonyult. Tervei és megvalósult épületei egyaránt kiemelkedő színvonalúak; eredetiek, markánsan plasztikusak és olykor vitára késztetők. A tervezőtársként jegyzett épületeken is határozottan megjelenik egyéni alkotókészsége.
Török Péter táj- és kertépítész
Tervezői tevékenysége a történeti értékű városközpontok tereinek rekonstrukciója és új épületek környezetének kialakítása körében egyaránt különleges minőségű, nemzetközi szinten is figyelmet és elismerést kiváltó. Azzal, hogy a környezeti elemeket a térhatároló építészettel azonos jelentőséggel alakítja ki, a városi környezetet a maga teljességében, sokoldalúságában emeli magasabb szintre. Munkássága országos szinten is ösztönző hatást váltott ki a városi terek művészi igényű megújítása és szerepük felértékelése irányába.
Váncza László építész
Kivételesen jó stílusérzéke és virtuóz alkotó készsége alkalmassá teszi őt a legkülönbözőbb léptékű és jellegű építészeti feladatok megoldására. Gyakran dolgozik társakkal, de e közös munkákban is határozottan megjelennek egyéni készségei. A városi villák vagy falusi házak átalakítását éppen olyan magas színvonalon oldja meg, mint például az „A 38”-as hajó új rendeltetésre való áttervezését. Terveit és megvalósult munkáit egyaránt a gazdag képzelőerő és a szakmai igényesség jellemzi.
Winkler Barnabás építész
Négy-évtizedes építészi munkássága során elismerésre méltó életművet alkotott. Tervezői módszereit az alaposság és a józan mértéktartás jellemzi. A hajdani IPARTERV-ben szerzett sokoldalú építészi gyakorlatát egy rangos szakmai műhely irányításában is hasznosítja. Építész tervezői tevékenysége mellett közéleti szerepvállalása és a korábbi építész nemzedékek munkásságának fáradhatatlan bemutatása teszik teljessé példamutató pályafutását.
A Pro Régió díj a terület- és regionális fejlesztés, a térségi és kistérségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek, illetve szervezetek részére adományozható miniszteri elismerés. A kitüntetést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja, de öt éven belül csak egyszer. Az elismeréssel plakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár.
2009-ben Pro Regió elismerésben részesültek
Prof. Michel Carmona, a párizsi Sorbonne Egyetem Területfejlesztési és Urbanisztikai Intézetének igazgatója
Tevékenységével a területi tervezés terén - az urbanisztika és a területfejlesztés szakterületen - a Párizsi Sorbonne Egyetemmel közös képzés lehetőségét teremtette meg Magyarországon. Közvetlen magyarországi oktatói tevékenysége mellett jelentős szerepet vállalt a francia és a magyar területfejlesztési intézmények és kormányzati szervek együttműködésének erősítésében.
Göncz Annamária, a VÁTI Térségi Tervezési és Területrendezési Osztályának irodavezetője, táj- és kertépítész
Munkásságából kiemelkedik az Országos Területrendezési Terv, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve készítésének koordinálása. Munkáját a széles és sokrétű szakmai tudás, a területfejlesztés és –rendezés ügyének integrált szakmai megközelítése és folyamatos megújítási szándéka jellemzi.
Keresztes Sándor, a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal állami főépítésze.
Környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterként jelentős szerepet vállalt a területfejlesztés és területrendezés jogi és intézményi rendszerének kialakításában. Működése alatt erősödött meg a területi, illetve regionális elven működő főépítészi hálózat. Közel másfél évtizede vezeti a Nyugat-dunántúli Régió Állami Főépítészi Irodáját, jelentős szerepet játszva a régió három megyéjének és településeinek építésügyi, terület- és településrendezési, valamint területfejlesztési folyamatainak irányításában.
Koszorú Lajos, az M-Teampannon Kft. ügyvezetője
Több évtizedes településrendezési és területrendezési munkássága kiemelkedő színvonalú, több megyei területrendezési terv elkészítésében vállalt kiemelkedő szerepet. Különösen értékesek azok a megállapításai, javaslatai, amelyek a településrendezési tervek készítéséhez, azok elfogadásához, továbbá a településfejlesztési és a kistérségi fejlesztési koncepciókhoz nyújtanak adatokat, irányelveket, megoldási javaslatokat.
Dr. Misley Károly nyugalmazott államtitkár
A VÁTI Tervezési Irodájának vezetőjeként, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként irányította a környezetorientált területrendezési tervek előképének tekinthető regionális tájrendezési tervek készítését. Hatékonyan és eredményesen képviselte Magyarországot a Területfejlesztésért Felelős Miniszterek Konferenciájának irányító bizottságában, valamint az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat, az ESPON Program munkájában.
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő intézet alkalmazott kutatásai és tanácsadási tevékenysége révén nem csupán a regionális tudomány alakítója, hanem a területfejlesztési gyakorlat aktív szereplője is. Az intézet az elmúlt két és fél évtizedben a település- és területfejlesztést érintő valamennyi jelentős dokumentum megalapozásában, kidolgozásában kiemelkedő szerepet vállalt.
A díjat Dr. Horváth Gyula DSc, az intézet főigazgatója vette át.
Dr. Sarudi Csaba, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára
Három évtizede kiemelkedő szerepet vállal a magyar területfejlesztési kutatásban és oktatásban, nagy érdemei vannak a terület- és vidékfejlesztési politika kaposvári képzési és kutatási bázisának kialakításában. 2005 és 2006 között az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökeként tudományos igényességgel irányította a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális megalapozását.
Dr. Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszékének vezetője
Közel másfél évtizeden keresztül Budapest főépítészeként meghatározó szerepet töltött be a főváros karakterének, arculatának, és környezeti állapotának védelmében, illetve fejlesztésében. 2006-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán irányítja a településmérnöki képzést. Gazdag tapasztalataira alapozott szakírói munkássága tudományos értékű.
Dr. Szalóki Gyula, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának főtanácsadója
Közel négy évtizede aktív szereplője a hazai regionális területfejlesztési, településfejlesztési, valamint környezetvédelmi szakpolitikáknak. 1990-től az Országgyűlés főtanácsadójaként vállalt szerepet az épített- és a természeti környezettel kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítésében, egyfajta „hidat” képezve a tisztán vett szakmaiság és a politika között.
Szendrényi Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési Főosztályának nyugalmazott főosztályvezető-helyettese
Évtizedeken keresztül részt vett a területfejlesztési stratégiai tervezés irányításában. Munkájával hozzájárult a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításához és az eljárási szabályok kidolgozásához.
további kitüntetések március 15. alkalmából
