A 3h Koppenhágában
A koppenhágai Temészettudományi Múzeum épületeire kiírt nemzetközi tervpályázaton a budapesti 3h Építésziroda terve kiemelt megvételt nyert.
A dán Természettudományi Múzeum nemzetközi, nyílt ötletpályázatot írta ki egyrészt a múzeumi program, másrészt az építészetileg elhelyezhető tömegek tisztázása céljából.
Tervezési volumen: 35 000 – 40 000 m2.
Beadási határidő: 2009. augusztus 20.
Eredményhirdetés: 2009. november 5.
Beadott pályázatok száma: 120.
Díjak: 1., 2., 3 db kiemelt megvétel, 5 db megvétel.
A 3h Építésziroda (Csillag Katalin, Gunther Zsolt) pályaműve kiemelt megvételben részesült. Munkatársak: Döbrönte Tamás, Pataj Orsolya, Holló Mátyás, Kovács Eszter, Újfalussy Domonkos. Múzeumi szakártő: dr. Korsós Zoltán
A tervezési feladat
Koppenhágában a Geológiai Múzeum, a Botanikai Múzeum, a Botanikus Kert és az ezekhez kapcsolódó kutatói területek egy helyen az Øster Voldgade-Sølvgade-Øster Farimagsgade-Gothersgade utak által határolt tömbben helyezkednek el. A Zoológiai Múzeum ettől távolabb, az egyetemnél található. A pályázat célja a már egy területen lévő funkciók, továbbá a távolabb lévő zoológiai gyűjtemény és kutatás egy együttesben való elhelyezése. A pályázat kiírója ötleteket várt a különböző kiállítási területek, a gyűjtemények, és a kutatás elhelyezésére, továbbá a kiállítási koncepcióra. A tervezési terület az ún. „Ezüst Négyzet” eklektikus épületeit, a jelenleg Geológiai Múzeumként működő épületeket és a közöttük lévő üres területet foglalta magában. Tervezési feladat volt továbbá az együttes bejáratainak megtervezése és új tájépítészeti elemek elhelyezése.
A kiemelt megvételt nyert pályamű rövid ismertetése
A múzeum kiállításai mind a fiatalokat, mind az idősebbeket megszólítják. A kiállítás mellett a múzeum másik alappillére a kutatás. A múzeum arra törekszik hogy elmossa a határokat a tudósok és a látogatók között, a látogatók minél inkább legyenek bevonva a tudományos kísérletekbe, a tudósok pedig bújjanak elő elefántcsonttornyukból, és mondják el érthetően a kiállított élőlények töténetének, életének hátterét, kutatásuk irányait.
Az „Ezüst Négyzet” eklektikus épületeit üvegházakkal kötöttük össze. Az új csarnokok beékelődnek a historizáló kiállítóterek közé, egy barokk térsorrá kapcsolva össze a múzeum tereit. A régi és az új váltakozása által generált ritmus jótékony feszültséget ébreszt nemcsak térben, hanem a múzeum kiállítási koncepciójában is. A felújított, régi termekben gondosan megőriztük a szeretetreméltó mahagóni vitrineket, melyekben a kőzetgyűjtemény, a lepkegyűjtemény és egyéb kisléptékű gyűjtemények kaptak helyet. Az üvegházak pedig semleges, nagyléptékű konténerként fogadják be az összetett szemléletű kiállításokat.
A múzeum főbejáratát a Sølvgade főútjára nyitottuk, megtartva a korábbi főbejáratot, melyet egy átlátszó fogadóépóépülettel megtoldottunk. A transzparens tömegen keresztül áttűnik az eklektikus épület homlokzata, kirakatként megmutatja a múzeumban rejlő csodákat.
A meglévő épületeket összekötő üvegházak formáját sokféleképpen értelmezhetjük. A kiállítóterek alakja közvetlenül utal a botanikus kert üvegházaira. A meglévő pálmaház mellettiek a négy klimatikus zóna szerinti „keltetőként” működnek.
A kiállítás elrendezése: a kiállítási fő terei egy szinten helyezkednek el, erre a csapásirányra szerveztük rá a meglévő épületek függőleges közlekedési magjait, ahonnan további tematikus kiállítóterekbe érkezünk. Az időszaki kiállítóteret, a konferencia és média termet a bejárati térből egy szinttel lejjebb lehet megközelíteni. Az „Ezüst Négyzet” épületei és a jelenlegi Geológiai Múzeum épülete között a föld alatt helyeztük el a gyűjteményeket, mert ez a legbiztonságosabb terület. A biztonság fontos, hiszen ezek pótolhatatlan értékek. A kutatás szobáit és a könyvtárat a jelenlegi Geológiai Múzeum épületében tettük, kissé leválasztva a kiállítóterek áramától.
A fő kiállítóterekben átfogó kiállításokat terveztünk, ilyen az’óceánok élővilága’, ’a dán élővilág’ vagy a ’föld és a földi élet fejlődése’. Ezek az átfogó kiállítások lehetővé teszik, hogy a különböző szakterületek (geológia, zoológia és botanika) egy helyen, egy összefüggésrendszerben mutassák be a föld élővilágának fejlődését. A meglévő épületekben kaptak helyet a klasszikus geológiai, botanikai és zoológiai kiállítások.
A tervezés fontos szempontja volt a kiállítóterek flexibilis használhatósága illetve a bejárati tér közösségi térként való megfogalmazása. A bejárat egyben az egész komplexum interface-e, az üvegfelületen át a nagy bálna csontváza hívogatja a látogatókat. Az itt elhelyezett funkciók különböző minőségű elhatárolással rendelkeznek. A zárt terek falainál a tartószerkezet előtt függőleges növényfalat (greenwall) telepítettünk. A szándék a növények megszokottól eltérő, absztrakt, műtárgy szerű használata volt. Az aktív ’living wall’ egy relatív új felfedezés, a biofiltráció és a phytoremediáció tudományán alapul, mely lehetővé teszi, hogy a rendszert integráljuk az épület szellőzési körébe. Az aktív ’living wall’ rendszer lehetőséget ad a modern tudomány és a kertművészet egyedi megjelenítésére. A falak mintázatát a beültetett növények színe, leveleik mérete, formája ill. virágaik alakítják. Ezen falak különös szépsége az időbeli változás.
A megvétel indoklása a zsűri szerint
A pályamű legfőbb erénye a különböző területek konzekvens egységesítése, a tájépítészet és az építészet átfogó koncepció mentén való megfogalmazása.
