"Az épületet nem bontják le. A szerkezete néhány belső változás kivételével teljes egészében megmarad. A felújítás során változatlan marad az épület fő tömege, a mellékszárnyakhoz való viszonya, a térszerkezete, beleértve az átrium és a közlekedőrendszer egészét, és legfőképpen megmarad a homlokzati geometria, a szerkesztésmódja, a zárterkélyek rendszere." Az épület magyar felelős tervezőirodája hamarosan részletes tervbemutatókat is publikálni fog szakmai fórumokon, addig pedig a koncepció lényegre törő ismertetését, az átalakítás legfőbb kérdéseinek tisztázását olvashatják tőlük az Építészfórumon.
A bontás kezdete óta kiemelt figyelem összpontosul a szakma részéről a Sofitel szálloda megújulására. Köszönjük a figyelmet és a szakmai alapú, tárgyilagos véleményeket. A megszólalásokból úgy tűnik, több félreértés is gátolja a pontos véleményalkotást, aminek oka elsősorban az, hogy eddig nem jelenhetett meg teljes értékű szakmai ismertetés a tervekről. Ez hamarosan megtörténik a szakmai fórumokon, azonban addig is érdemes összefoglalni az átalakítás lényegét.
A szálloda 1982-ben épült Zalaváry Lajos nagyszerű tervei alapján, szigorú, geometrikus szerkesztéssel, a tömbhöz és a tágabb környezethez való viszonyok megértésével és érzékeny reakciójával.
Zalaváry a megépülése után így nyilatkozott az épület környezetéhez való viszonyáról:
“A kopottas környezetben, az elhanyagolt park mellett az épület pedáns tisztaságával rikító hatást kelt. Úgy érzem és gondolom, hogy vagy a szálloda homlokzatainak várható elhasználódását kell megvárnunk, vagy a tér már álló épületeinek renoválását kell elvégezni a megnyugtató városkép kialakulásáért."
Mostanra mindkettő megtörtént, ezért a kép az inverzére fordult: a megújult városképben a kopottas épület megújulása funkcionálisan és városképileg is szükségszerűvé vált. Kisebb felújításoktól eltekintve az eredeti épületgépészeti, elektromos, tűzvédelmi és energetikai rendszer működött a bezárásáig, a műszaki felújítás is halaszthatatlan. Ennek jelentős eleme a műszakilag teljesen elavult homlokzati rendszer is.
A megújulás lényegi elemei
Az épületet nem bontják le. A szerkezete néhány belső változás kivételével teljes egészében megmarad. A felújítás során változatlan marad az épület fő tömege, a mellékszárnyakhoz való viszonya, a térszerkezete, beleértve az átrium és a közlekedőrendszer egészét, és legfőképpen megmarad a homlokzati geometria, a szerkesztésmódja, a zárterkélyek rendszere.
Az új homlokzat üvegfelületén Victor Vasarely op-art művészete által inspirált, kerámia-szitázott mintarendszer lesz látható, mely a tér különböző pontjairól nézve, a zárterkélyek változó képét követve más és más arcát mutatja.
A tömeg egyedül a legfelső szintre tervezett panorámabár transzparens üvegtömegével bővül. Ez a Zalaváry-féle főhomlokzat lényegét nem sérti, sőt, létrehozza a lábazat-főtömeg-tetőzet klasszikus rendszerét, amely az eklektikus környezet jellemzője.
Nem mellékesen eltakarja a tetőn lévő gépészeti berendezéseket és a tetősík fölé magasodó liftgépházat. Az épület ilyen módon történő kiegészítésével ismereteink szerint később Zalaváry maga is foglalkozott.
A felújítás körül kibontakozott szakmai párbeszédet messzemenőkig támogatjuk, nyitottak vagyunk mindenki véleményére, a diskurzus során azonban szeretnénk elkerülni a pusztán érzelmi alapú, vagy a tárgytól, témától eltérő irányokat.
Bánáti Béla
Szerk.: Pleskovics Viola