A Bánáti + Hartvig Építész Iroda megvételben részesült terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

A természeti változás olykor jelentős és gyors, és olyan egyértelműen érezhető, mint a feltámadó szélvihar, máskor apró és lassú folyamat, ahogy a napraforgó fordítja a fejét a nap felé. Úgy hisszük, a dinamikus változás minden dolog természetes állapota, hiszen soha semmi sem marad teljesen mozdulatlan. Sem a természetben, sem az építészetben. Elég, ha csak a dolgok időbeliségére gondolunk: a néhány hét, vagy akár csak néhány óra, szinte egy szempillantás, amikor télből tavasz vagy éppen nyárból ősz lesz éppen olyan jelentőségteljes változás, ahogy az építészeti korszakok és stílusok váltják egymást. És persze folyamatosan formálódunk mi is – Ég és föld gyermekei – különösképpen ma, egy olyan korban, amikor bizonytalan a belső értékekhez való viszonyunk.

Törekedtünk arra, hogy megépíthető, környezetbarát építményt tervezzünk. Olyat, ami nem csak önmagáról szól, hanem finom gesztusokkal reflektál környezetére és történelmére, annak részeként és azzal harmóniában létezik és változik. Az épület halkan és szerényen viselkedik egy hangos korban, akárcsak egy lágy felhő, amely belebeg a meglévő épületek és korok közé.

- - - - - - - - - - - - - Pontarchitektúra

A tervezési területre, mint pointillista festményre tekintünk, ahol elmosódnak a határok régi és új, illetve kint és bent között. Matematikai értelemben a pont a geometriai tér legkisebb alkotóeleme: nem objektumot jelöl ki, hanem helyet. Nincs mérete, szélessége, hossza vagy területe. Egyetlen jellemzője a helyzete.

A területen különböző helyzetű és méretű pontok vannak – legyen szó a meglévő és új épületek nagyobb foltjairól, a kültéri kiállítások elemeiről, a különböző méretű és minőségű ülőfelületekről, kerti pavilonokról, vagy éppen a SpaceBox előtti réten található pohánka és a somkóró legapróbb növényeiről–, amelyek akárcsak a pointillizmusnál, önmagukban nem, csak egy egységként értelmezhetőek. Ez a fajta megközelítés lehetővé tette számunkra, hogy az építészeti koncepció ne statikusan, különálló elemekként szemlélje a meglévő épületeket, hanem azok határait "elmosva" az új épületegyüttes szerves részévé tegye azokat. A főépület méretével a meglévő épületekre reagál, és a Városligeti fasor és a Bajza utca felőli megérkezés tengelyében helyezkedik el, biztosítva ezáltal a kétirányú, akadálymentes megközelítését a múzeumkomplexumnak.

A Városligeti fasortól a telek középső pontjába visszahúzott beépítéssel olyan beépítés alakul ki, amely visszalép az utcafronttól és sem mgasságában, sem tömegében nem nyomja el a környezetét, sőt kiemeli azok értékeit.

- - - - - - - - - - - - - Micélium

A micélium kifejezés a gombafonalak összességét jelenti. A szakemberek szerint a több szomszédos fa gyökereit összekötő hálózaton keresztül a növények egymással kommunikálnak és anyagcserét folytatnak a talajban. Így például a több napfényhez jutó, többet fotoszintetizáló egyedek tápanyagainak egy része eljut a kevesebb fényt kapó egyedekhez, kiegyenlítettebbé téve ezzel a fejlődést és információhoz juttatva minden egyedet.

Az épület terepszint alatti része a fenti analógia szerint köti össze a meglévő épületeket és az új Főépületet, biztosítva ezáltal a mindenkori zavartalan használatot. A Főépület -1. pinceszinti közlekedőrendszere illeszkedik a Herczel-épület -2. szintjének meglévő járósíkjához. A Grünwald épületében lévő teherliftet lesüllyesztjük ugyanerre a szintre. Így a dolgozói és kutatói összeköttetés a Herczel-épület, a Grünwald-épület és a Főépület között zavartalanul, időjárástól védetten történik a terepszint alatt. A kiszolgáló területek működése, a gazdasági feltöltés és a műtárgylogisztika a látogatói forgalomtól elkülönítve, szeparáltan működik a -1. és -2. szinteken.

Koncepciónk kiindulópontja volt, hogy a tervezett Főépület tömegképzése reagáljon a két meglévő épület magasföldszinti kialakítására: a kiállítóterületeink ellebegnek a talajtól és ezáltal az 1. szint alatt létrehoztunk egy bejárati zónát, amely a tervezett épületünk 0,00 szintje.

- - - - - - - - - - - - - Megérkezés

A területen környezetalakítási szempontból előnyt élvez a gyalogos és kerékpáros közlekedés a személy- és tehergépjármű forgalommal szemben, mivel a Múzeumegyüttes kertje bárki számára nyitott, kültéri kiállítótérként funkcionál.

Az épület fő gyalogos megérkezési iránya a Városligeti fasor felőli térsüllyesztésen keresztül történik. Az utca járósíkjához képest -3,35 m szintkülönbség áthidalására szolgáló nagy méretű akadálymentes rámpa egyszerre biztosít megérkezést minden látogatónak és a mozgáskorlátozottaknak is.  A megérkezési útvonalon különböző kültéri kiállítások találhatóak a rámpa oldalának falsüllyesztékeiben. A rámpa aljában az épület előtt található térbővület biztosítja a nagyobb látogatói csoportok zavartalan ki- és bejutását az épületbe, illetve helyet biztosít a kávézó teraszának és a rendezvényterem saját bejáratának, amely egyben személyzeti bejárat is.

A Bajza utca felőli bejárat az utcaszinten található, teljes értékű bejárat. Az előtérbe érkezve feltárul előttünk a multifunkciós Makettező-/ Alkotó-/ Pihenő-tér, amely a korábbi monofunkciós múzeumhasználatokhoz képest gazdagabbá teszi az épület működését, szélesebb csoportokat bevonva az intézmény működésébe. Ebből a földszinti térből zavartalan lelátás nyílik a -1. szinti Előcsarnokba, ahova egy elegáns lépcső vezet le közvetlenül az épületbe érkezés után. Továbbá a Bajza utcai bejárat teremti meg a közvetlen kapcsolatot a Walter Rózsi-villával és annak kertjével, illetve biztosítja az épület flexibilisebb, zárási időn túli használatát és a gyorsabb tűzvédelmi menekítését.

- - - - - - - - - - - - - Építészlegelő