A bejrúti robbanás rekonstrukciója – Forensic Architecture
A libanoni robbanás körülményeit vizsgálja a Forensic Architecture legújabb projektje. Az augusztusi robbanást egy egyiptomi hírportál felkérésére kezdte el elemezni az építészetet kriminalisztikai eszközökkel ötvöző szervezet.
2020 augusztus 4-én hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosát, óriási anyagi pusztítást okozva, több mint 6500 sebesültet és 200 halottat hagyva maga után. A robbanást egy kikötői raktárépületben keletkezett tűz okozta, a raktárban többek között 23 tonnányi tűzijáték, 1000 darab autógumi, 2750 zsák ammónium-nitrát és 50 tonna ammónium-foszfát volt, ezek feltehetőleg szabálytalan elhelyezése vezetett a katasztrófához.
A Forensic Architecture csapata az egyiptomi székhelyű Mada Masr hírportál felkérésére kezdte el kivizsgálni a robbanás körülményeit. A kutatáshoz szabadon hozzáférhető videókat, fényképeket és dokumentumokat használtak fel, ezek alapján rekonstruálták az eseményeket 3D modellek segítségével.
Egy nemzetközi jogvédő szervezet, a Legal Action Worldwide több mint 1000 túlélőt képviselve kezdeményezte, hogy egy független szervezet is vizsgálja ki az eseményeket, hogy felelősségre lehessen vonni a hiba okozóit. A Forensic Architecture ennek a nyomozásnak az elősegítésére most mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tette az általuk készített 3D modelleket és a forrásként használt anyagokat.
A Forensic Architecture 2008 óta foglalkozik emberi eredetű „felhők" kutatásával Cloud Studies című projektjükben, melynek keretében többek között a könnygáz, a gyomirtó szerek, a robbanások utáni füstfelhők, és más mérgező vagy káros levegőbe kerülő anyagok mintázatait vizsgálják. A bejrúti katasztrófát feltáró projekt esetében is ezekre a kutatásokra támaszkodtak, a különböző irányokból, különböző időpontokban rögzített felvételeket a képen látható füstfelhő aktuális színe és mozgása segítségével hangolták össze.
A csapat az ENSZ egyik robbanóanyag-szakértőjének bevonásával elemezte a robbanás napján készített felvételeket és a raktárépületről készült korábbi fényképeket, ezek és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján pontosan meg tudták határozni, hogy az épületben mit hol tároltak. A vizsgálat során arra az eredményre jutottak, hogy az ammónium-nitrát nem megfelelő tárolása és a többi raktározott anyag egymáshoz viszonyított helyzete vezetett a katasztrófához; az épület lényegében úgy működött, mint egy óriási házi készítésű bomba.
A tanulmányban azt is megmutatták, hogy hogyan lehetett volna brit vagy ausztrál szabvány szerint tárolni az anyagokat ahhoz, hogy azok ne legyenek balesetveszélyesek. A Forensic Architecture weboldalán a kutatást részletező videó teljes hosszában megtekinthető.
A Forensic Architecture a londoni Goldsmith egyetem építészeti kutatóintézetéből indult Eyal Weizman irányításával. Tevékenységük során építészeti eszközöket használnak kriminalisztikai kérdések feltárására. Azt az elvet vallják, hogy az épített környezet is képes bizonyítékként szolgálni jogi és politikai kérdésekben. Fennállásuk kezdete óta foglalkoztak már politikailag problémás gyilkossági ügyekkel, humanitárius és környezeti katasztrófákkal, háborús bűnökkel.
