A Benczúr-kastély felújítása Szécsény-Benczúrfalván

Az M Építész Irodának köszönhetjük többek közt a tatai Esterházy-kastély építészeti felújítását, mely iroda szintén a hajdani Nemzeti Kastélyprogram égisze alatt kezdte meg Benczúr Gyula festő gyönyörű kúriájának felújítását is. A projekt nemrég készült el, a látványos épületrehabilitációt pedig az iroda építésze, Sámson Kinga mutatja be az Építészfórumon.

 

A Benczúr-kastély az ország északkeleti részén pár száz fős lakosságú Benczúrfalván található. A falu a nógrádi Szécsény városának részét képezi. A bevezető út mellett messziről feltáruló domb tetején pár éve még romos épületcsoport állt, melyet a májustól kisarjadó növényzet a nyári hónapokra elrejt a távlati szemlélődő elől. A tájképi parkban tekintélyes fák állnak, melyek közül az egyik legszebb a kastély mellett álló, idős, bokros tiszafa. A kastély tagolt tömege mellett két bástya (egykori poligonális őrtornyok), egy kerti szaletli és a névadó Benczúr Gyula festő egykori műteremháza alkotja az együttest.¹

Az épület felújítása a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében valósult meg 2020 és 2023 között, léptékében és karakterében azonban kiválik a többi felújított projekt közül. A kastély egy vidéki kúria, a főépület bruttó alapterülete mindössze nyolcszázötven négyzetméter. A rekonstrukcióval – kis túlzással – a völgybe való bezuhanástól menekült meg az épület az eredeti támfal állapotából kifolyólag.

RÉTEGZETTSÉG
A kastély építése a Wattay családhoz köthető, s a 18. századra eredeztethető.² A ma is jól elkülönülő négyzetes alaprajzú, portikuszos barokk tömeg egy L alakú melléképülettel, majd a két egységet összekötő taggal bővült. Benczúr Gyula ebben az állapotában vette meg és élt itt családjával 1910-20 között.³ Hétvégi kúriaként használta, melyről régi fotók tanúskodnak. A festő lányai később panzióként üzemeltették, majd az épület államosítását követően iskolaként, tanácsházként és művelődési házként is működött, később pedig lakó funkciót töltött be.⁴

FELÚJÍTÁS
Építészeti koncepciónkban a helyi beágyazódás, a helyszín értékeinek megőrzése fontos szerepet kapott. A rétegzettséget a park megóvásától, az épület felújított és az újonnan behelyezett elemeinek tudatos elkülönítésén át a ház történetére reflektáló belsőépítészeti részletekig igyekeztünk megőrizni. Mindez elmondható a kivitelezés folyamatáról is, mely a helyi anyagok és erőforrások felhasználását célozta meg.

A felújítás első lépése egy mintegy kilencven méter hosszú védmű építése volt, mely a kastélyépület északkeleti homlokzatát követi, állagmegóvási céllal. Ennek a grandiózus objektumnak terveit úgy kellett elkészítenünk, hogy a park vadregényes látványát ne csorbítsa, de megoldja a felmerülő súlyos műszaki problémákat. Eszközeink ebben a támfal vonalvezetésének és magasságának finomhangolása, és anyaghasználatban a helyi andezit kő építőanyag alkalmazása voltak. Az új támfal mentén létrejövő keskeny terasz funkcionális többletet ad. A kávézó kitelepedési lehetősége egy eddig alárendelt téri helyzetet értékel újra a völgyre való kilátással.

A barokk épületrész felújításánál az elsődleges külső állagmegóvási kérdés a korabeli ároktető átalakítása volt a díszes lezárású, tagozott kéménypárok megmentésével. A tetőforma geometriáját olyan szögben változtattuk, hogy az távlati nézetében karakterét megőrizze, viszont a vaskos téglafalak hózugok miatti ázását megszüntessük. A belső terek rekonstrukcióját archív fotók alapján terveztük, melyek az anyaghasználatban és belsőépítészeti részletekben iránymutatást adtak. A boltozatos terekben több helyen előkerültek restaurálható díszítőfestések és stukkók, melyek a kivitelezés során konzerválva lettek. Ezzel nagyméretű reprezentatív terek jöttek létre, melyek kiállításnak, rendezvényeknek adhatnak majd helyet.

Az L alakú tömegbe kiszolgáló funkciók és alkotóterek kerültek. Az összekötőszárnyban kialakított kávézó tengelyirányú rétegzettsége a tornáccal és a támfal-menti terasszal szűrő-szerű térstruktúrát hoz létre az épület belső udvara és a park belseje között. A tornác tömegével a Benczúr-korabeli építményt idézzük meg, kortárs eszközökkel.

PERSPEKTÍVA
A felújításról elmondható, hogy az épület összeségében még sosem volt ilyen szintű, teljes körű munkával felújítva. A különböző okok miatt kissé elhúzódó építkezés az épületnek határozottan jót tett, volt ideje megérni az anyagoknak. A munkában részt vettek a környékbeli szakemberek is, remélhetőleg ez erősíti az épület településsel való szerves viszonyát.

Az épület működtetése és a kiállítás építése még nem kezdődött meg. A műterem karakteres manzárd tetős tömegének felújítása, ha későbbi ütemben megvalósulhatna, további alkotóterekkel gazdagíthatná a helyet. Az együttes működését szálláshely biztosításával lehetne teljessé tenni. Bárhogy is alakul, a ház most készen áll történetének tovább írására...

Sámson Kinga

Források:

^1-3 Bozóki Lajos: Benczúrfalva (Dolány) Wattay-kastély állapotrögzítő dokumentáció, 2015.

⁴ Kutatási dokumentáció, 1986.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram korábbi projektjeivel, valamint a legújabb kúria-, kastély-, és várfelújításokkal foglalkozó cikkeinket az alábbi dossziéban találják.
Szerk.: Pleskovics Viola