A BORD Építész Stúdió első díjat nyert terve a debreceni reptér pályázatán
A közlekedési létesítményekre jellemző funkcionális dinamizmus és a repülőgépek áramvonalas kialakítása ihlette a BORD Építész Stúdió tervét, mely első díjat nyert a Debreceni Nemzetközi Repülőtér pályázatán. A koncepciót a tervezők mutatják be.
A pályázati kiírás
A Debreceni Nemzetközi Repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtere, Magyarország 5 nemzetközi repülőterének egyike. A Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után a második legforgalmasabb, 2001. óta a nemzetközi utazóközönség előtt is nyitott légikikötő. A repülőtér a város belterületén, központjától 7 km-re, a Nagyállomástól 5 km-re délre, a 47-es számú Debrecen – Szeged II. rendű főút és a 106 számú Debrecen- Nagykereki vasútvonal között helyezkedik el.
A reptéri létesítmények jelenlegi befogadóképességének, valamint terhelési adatainak ismeretében a város a repülőtér területén belül új gépállások, bővíthető utasforgalmi épület, hozzá kapcsolódó földi kiszolgáló eszköz tároló, parkoló és havasbázis kialakítását tervezi.
Tervezési feladat része az új utasforgalmi előtéren 11 db új légijármű-állóhely kialakítása, ehhez kapcsolódóan 750 utas/óra, 3 millió utas/év kiszolgálására alkalmas induló utasterminál kialakítása, az összes kiszolgáló, logisztikai, repülőtér-biztonsági és közlekedési területtel együtt. A tervezési területen az új létesítményekhez kapcsolódóan egy földi kiszolgáló eszköz tároló és egy havas bázis kialakítása. Az utasforgalmi terminál épület előtt parkoló és közlekedési kapcsolatok kialakítása.
ÚJ UTASFORGALMI TERMINÁL ÉS KÖRNYEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
Koncepcionális gondolatok
„Az emberi lét tele van dinamizmussal, a legnyugodtabb pillanatokban is apró mozdulatok sora jellemez minket. Az egyént körülölelő, rá jellemző mozdulatsor alkotóeleme a közösség, az emberek alkotta tömeg folyamatos áramlásának. A közlekedési létesítményekre jellemző funkcionális dinamizmus, melyeknek egyedi lüktető időbeli fázisai sajátos térbeli leképzésre adnak lehetőséget. A repülőterek váróinak kavargó területe, az addig vezető utak áramlása egy sajátságos kiterebélyesedő hálózatot eredményez. Az épületben mozgó tömeg, mint energia összpontosul a várókban, start pillanatára koncentráló versenyzőket idézve.
A repülés pozitív élménye, a levegő rétegei közötti áramvonalasság, a repülőgépek és mérnöki alkotások iránti rajongás, a gyermeki önfeledség szenvedélyével összefonódó mérnöki precizitás inspirálta és formálta a tervezett épületet.
Az épület térbeli megjelenése a benne áramló emberi tömeg funkcionális dinamizmusának és a repülés elemi könnyedséget idéző hajtogatott papírrepülő összefonódásának eredménye."
Bordás Péter
Területalakítási, épület elhelyezési koncepció
Az épület elhelyezését a pályázati dokumentáció részeként kiadott fejlesztési tervnek megfelelően határoztuk meg. A forgalmi előteret a fejlesztési terven szereplő konfiguráció szerint 7 db kontakt code „C", 1 db kontakt code „E", valamint 3 db távoli code „C" gépállással, „nose-in" konfigurációval, utaslépcsős beszállítással alakítottuk ki. A telepítés figyelembe veszi, hogy további légjármű-állóhely létesítése esetén a forgalmi előtér szükséges növelésével a terminál épület is bővíthető legyen. A közúthálózattal való kapcsolatot, az egyéni és közösségi közlekedéssel történő megközelítést a közlekedési fejezet részletezi.
Funkcionális rendszer ismertetése
Az épület a tervpályázati kiírásban megfogalmazott kapacitási értékekre, a gazdaságos üzemeltethetőség kiemelt igényét szem előtt tartva, utaskezelés szempontjából egyszintes kialakítással tervezett, biztosítva ezzel a logisztikai feladatok gazdaságos megoldását.
Mindazonáltal a jövőbeni széleskörű bővíthetőség érdekében a légi oldali váróhoz kapcsolódó galériaszinten helyeztük el a business lounge területét, mely így akár utólagosan is beépíthető fejlesztésként tud megvalósulni, továbbá lehetőséget biztosít későbbi felmerülő igény esetén a business lounge-hoz kapcsolódó utashidas beszállítás megvalósíthatóságára.
Az utasforgalmi terminálban az utaskezelést és az épület fenntartását végző személyzet számára biztosítandó helyiségek, valamint a földszinti funkciókkal közvetlen kapcsolatot nem igénylő üzemeltetési területek a galériaszinten kerültek elhelyezésre. Természetes megvilágításuk a légi oldali váró légtere felől üvegfallal, valamint tetőfelülvilágítókon keresztül biztosított.
A kért 6 db beszálló kapu (3 db schengeni és 3 db nem schengeni) közül a légi oldali váróval közvetlenül határos, alaprajzon 4. számmal jelölt beszálló kapu és pre-boarding területének közlekedési rendszerét úgy alakítottuk ki, hogy az előjelzett forgalmi adatok alapján, rugalmasan alkalmazkodva a terheltségi igényekhez mind Schengen belső, mind Schengen külső indulókapuként is üzemelhető legyen. A terminálépület utasforgalmi rendszerének bemutatása, a technológiai-, személyzeti- és beszállítói közlekedési útvonalak szétválasztása alaprajzon és helyszínrajzon részletesen jelölten megtalálható.
A tervezett terminál épület bruttó szintterülete földszinten 7874 m2, galériaszinten 2610 m2, gépészeti szinten 316 m2, mindösszesen 10.800 m2. A nettó alapterületeket, valamint a részletes helyiséglistát a tervlapokon tüntettük fel! Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása. Az épület térbeli megjelenése a terminálba belépő és beszálló kapuk irányába áramló emberi tömeg funkcionális dinamizmusának leképezése.
Tartószerkezete az alaprajzi szerkesztést követő, hosszanti irányú, könnyed megjelenésű üveg-acél szerkezet, melyet két belső vasbeton mag, valamint az épület rövid oldalain elhelyezett andráskeresztek merevítenek. A tartószerkezet transzparens hártyaként való megfogalmazása biztosítja a megérkezések nézőpontjaiból az épületen való teljes átlátást.
A homlokzati függönyfalak, valamint az azokba kerülő nyílászárók korszerű, jó hő- és hangszigetelő képességű, reflexiós üvegezésű, hatékony külső árnyékoló rendszerrel ellátott szerkezetek.
Az épületen valamennyi homlokzatán, alsó és felső zónában elhelyezett nyitható homlokzati nyílászárókon és tetőfelülvilágítókon keresztül hajnali órákban, épületautomatika által vezérelt gravitációs átszellőztetés valósítható meg. A nagytáblás tetőburkolat, illetve a homlokzati anyagok kiválasztásánál a minőség és tartósság követelménye teljesül. Az épületbe történő bejutás, valamint az épület külső és belső területein való akadálymentes közlekedés teljeskörűen biztosított.
Fenntarthatósági koncepció
Az épületgépészet hatékonyságát segítő passzív rendszerek:
Az épületszerkezet kialakításakor két meghatározó felületet, a tető és a belső járófelületeket kezeltük oly módon, hogy az segítse az épületgépészeti rendszerek hatékonyságát, tekintettel arra, hogy ezek együttes felülete alkotja az épületet határoló felületek több mint 60%-át.
Tetőszerkezet:
A tetőszerkezet kialakításakor olyan kéthéjú szerkezet létrehozására törekedtünk, mely túl a megszokott egyszerű gravitációs kiszellőztetésen, hasznosítja a légtechnikai rendszer által kidobott levegő maradék hőjét. Az épületgépészet légtechnikai rendszerei a használt levegőt egyenletesen elosztva, több helyen bocsájtják ki a tetőszerkezet hőszigetelt rétege és az azon lévő burkolati réteg közé. Ennek eredménye, hogy a hőszigetelő réteg nem közvetlenül a külső hőmérséklettel érintkezik, hanem egy átmeneti zóna jön létre, mely nyáron hűvösebb, télen pedig melegebb, mint a külső levegő hőmérséklete. Ennek köszönhetően az épület tetőszerkezetének kisebb hőmérsékleti különbséget kell áthidalnia.
Belső járófelületek:
Az épületen beüli járófelületek alatt, a hőszigetelő réteg felett egy nagy hőtehetlenséggel rendelkező betonfelületet tervezünk, melynek keresztmetszetében szellőzőhálózat alakítható ki. A rétegrend előnye, hogy a melegebb évszakokban az éjszakai külső hűvös levegőt gravitációsan áramoltatjuk keresztül a szellőző rendszeren, ezáltal lehűtve a vasbetonlemezt. A reggeli jelentős hőterhelés időszakában a vasbeton lemez, mint hőtároló közeg segíti a gépészeti rendszert, hogy ne alakuljon ki csúcsterhelés a hűtési igényben.
KISGÉPES ZÓNA
A repülőtér keleti oldalán létesítendő kisgépes terminált, a hozzá kapcsolódó forgalmi előteret, valamint a kisgépes hangárokat és a kisgépes forgalmi előteret a hangárokkal és az állandó futópályával összekötő gurulóutat a pályázati dokumentáció részeként kiadott fejlesztési tervnek megfelelően telepítettük. A forgalmi előteret a fejlesztési terven szereplő konfiguráció szerint 3 db „B" kódjelű és 1 db „C" kódjelű légijármű számára, utaslépcsős beszállítással alakítottuk ki. A telepítés figyelembe veszi, hogy további légjármű-állóhely létesítése esetén a forgalmi előtér bővíthető legyen.
A forgalmi előtérhez közvetlenül kapcsolódó, azzal koncepcionális egységet alkotó egyszintes terminálépület anyaghasználatában, műszaki igényszintjének megfogalmazásában az új terminálépülettel megegyező. A kisgépes terminál bruttó szintterülete 1035 m2.
A nettó alapterületet, valamint a részletes helyiséglistát a tervlapokon tüntettük fel!
ÚJ FUTÓPÁLYA ÉS KAPCSOLÓDÓ BURKOLT FELÜLETEK RENDSZERE
Az ideiglenes futópályát (későbbiekben párhuzamos guruló út), az új futópályát, valamint a kapcsolódó burkolt felületek rendszerét a pályázati dokumentáció részeként kiadott fejlesztési tervnek megfelelően telepítettük.
A fejlesztés 1. ütemében megvalósuló 30 m széles ideiglenes futópályát a jelenleg nem használt futópálya elbontása után, a jelenleg használt futópálya középtengelyével párhuzamosan, mindkét irányból precíziós megközelítést lehetővé téve építjük. Az ideiglenes futópálya két végén fordulóöböl található, biztosítva a mindkét irányból való használhatóságot.
A fejlesztés 2. ütemében, az új állandó futópálya elkészültét követően, az ideiglenes futópálya párhuzamos gurulóútként való alkalmazását lehetővé tevő kiépítés valósul meg.
Az ideiglenes futópálya megvalósítását követően a jelenlegi futópálya középtengelyével párhuzamosan kialakítandó, kissé eltolt tengelyű, új 45 m széles futópálya mindkét irányból precíziós megközelítést lehetővé téve kerül kiépítésre.
Az egyéb gurulóutak rendszere illeszkedik a pályázati dokumentációban meghatározott hosszútávú gurulóút konfigurációba. A gurulóutakat csatlakozási lehetőséget biztosító nyaktagokkal alakítjuk ki.
BORD Építész Stúdió
Szerk.: Paár Eszter Szilvia
