A Budapesti Műhely díjazott terve a jáki templomhoz tartozó épületegyüttes pályázatán
A Szombathelyi Egyházmegye által kiírt meghívásos tervpályázaton Dévényi Tamás, Valkai Csaba és Kiss Luca terve megosztott második helyezésben részesült. Az építészek a leendő felhasználói csoportok és a szakma kérdéseit megválaszolva mutatják be tervüket, melyet a zsűri részletes értékelésével egészítettünk ki.
MŰLEÍRÁS – A tervezők válaszai a felmerülő kérdésekre
A jákiak kérdései, és a rájuk adott válaszaink:
1. Ma mindenki, aki a jáki templomhoz jön, elmegy a Jáki Nagy Márton általános iskola bejárata előtt. Az iskola az utcáról nyílik. Ez veszélyes és közel sem megnyugtató helyzet!
Olyan megoldást kerestünk, amely a turisták szempontjából legalább olyan jó, mint a mostani és létrejöhet egy gépjárműforgalomtól mentes teresedés az iskola előtt.
A templom és az iskola közötti út motoros bollardokkal védett, csak havária, szállítás stb. esetén használható gépkocsival. Megfordul a templom megközelítése a mai állapotokhoz képest. A gyerekeket az iskolába autóval hozó szülők, a turisták és a hívők a jelenlegi kihajtón jönnek majd be és ki is. A parkolóból mindenki gyalogos zónán keresztül éri el célját – a templomot és az iskolát is. A nagy helyigényű buszfordulót és parkolót közvetlenül a torkolatnál alakítottuk ki.
2. A Százszorszép óvoda előtt a terület rendezetlen, mindenütt autók állnak.
A tervezési programban szereplő lagzihelyszínhez szükséges további parkolókat itt alakítjuk ki, egyúttal rendezve az óvoda előtti helyzetet is.
Egyoldali, párhuzamos parkoló készül, több feljárattal a templomhoz, étteremhez.
A turisták és a szakma kérdései, és a rájuk adott válaszaink
3. A jelenlegi parkolóból kijőve nem egyértelmű a turista útvonala: merre menjen, mit csinálhat, mit nézhet meg, noha már „túl jött" a célponton.
Olyan gyalogos útvonalat kell tervezni, amely egyértelműen a bejárathoz vezet.
A busszal, kerékpárral vagy autóval érkezők a forgalomtól elválasztott gyűjtő járdára (gyalogos tengelyre) jutnak ki, amely a Folnay kapura irányul – az lehet az egyetlen méltó bejárat a fizetős vendég számára. Az útvonal akadálymentes kialakítású.
4. Aki megérkezett, az pisilni szeretne és jegyet kell vegyen, viszont a kiírás szerint bontandó a szombathelyi Heckenast János tervezte, Káldy Gyula által áttervezett, leromlott állapotú bejárati épület és a helyére biciklis megállót kell tervezni.
Véleményünk szerint korának csúcsteljesítménye az „idegenforgalmi épület"! Lebontása megbocsáthatatlan lenne! Megfelelő funkciót kell találni hozzá, és eredeti állapotába kell helyreállítani!
A ház eredeti – ajtó nélküli – bejáratai a fenti gyalogostengely mentén találhatók. Három – az eredetiekhez szorosan kötődő – funkcióra lehet használni: jegypénztár – pihenő – WC. A pénztár a hajdani idegenforgalmi pult mögé kerülne. Utóbbi kettő eredeti funkció. A ház faburkolatos volt, hatalmas üvegfelületekkel, tok nélküli sarokablakokkal. Belül sárga, fekete és vörös kerámia és faburkolat borította. Beépített padok, polcok és pult volt benne. A ház eredeti tervei rendelkezésre állnak, csatoljuk!
A ház mögötti jelenlegi „senkiföldje" lenne a biciklis megálló, ideális wc-kapcsolattal, fedett biciklitárolóval, asztalokkal-székekel. A parkoló előtti fák alatt is lesznek árnyékos leülőhelyek.
5. A fizetős terület ma lehatárolatlan, a templom, a kápolna és az apáti ház kapujában külön-külön kell(ene) ellenőrizni a jegyeket. Nem tudni, hogy egyáltalán mit lehet megnézni.
Zárt területet kell létrehozni, egy be- és egy kijárattal.
A XIX. századi fényképekről ismert körítőfalat kell visszaépíteni – az ásatás során elő is került a föld alatti része. Azokat a kapukat, amelyeket a hívek vagy a Főtisztelendő Úr használ, turista-időben zárva kell tartani!
6. Az apáti ház és a „B" épület kiesik a forgalomból, elvágja az út és a mélyút.
E miatt az összeköttetés szintben nem oldható meg, tehát aluljáró, vagy híd szükséges.
Híd készül, ez a megoldás akadálymentes útvonalat hoz létre.
7. A híd – ahol már át lehet menni alatta – bevezet az erdőbe.
Ide, a templomhoz és az apáti házhoz is a legközelebb kell elhelyezni az új kiállító-épületet, a legkevesebb fa kivágásával.
A kiállító épület lábon áll, hogy a fák gyökérzónáját semmiképpen ne kelljen megcsonkítani. Összesen 3 fát kell kivágni.
8. A kapu hatalmas gipszmásolata lesz a kiállítás szenzációja. Elhelyezése nagy térigényű. Nagy ház viszont nemigen kéne a műemlékek mellé.
A nagy ház a fák közé kerül, amik télen is jelentősen takarják, nyáron árnyékolják is.
A gipszmásolatot és a kapuzat nem in-situ kőanyagát a templom tengelyében állítjuk ki, így lehetőség lesz együtt látni a gipszmásolatot és az eredeti kőfaragványokat ill. a templom mai kapuzatát. A híd is a templom tengelyébe kerül.
9. Egy kőtár nem nagyon hívogató egy laikus számára.
Olyan térbeli helyzetet kell teremteni, ami a faragványok megtekintésére csábít.
Az új kiállítótér alsó szintje nem különül el, a felső szintre érkező turista azonnal látja a lenti köveket is, a körablakok (mint eredetileg is) ablak-szerű helyzetbe kerülnek, ki lehet látni rajtuk az erdőbe. Akadálymentes felvonó is készül az alsó szint elérésére.
10. A gipszmásolat hatalmas, nehéz megnézni a részleteit, mert magasan vannak. Az eredeti szobrok ugyanolyan magasra kerülnek, mint ahol eredetileg voltak, azaz szintén magasan lesznek.
Olyan lépcsőzetekre van szükség, amelyről jó rálátás van a részletekre, pl. a lépcső az apostolok ferde elhelyezését követi.
Könnyed, kettős acélszerkezetű lépcsőmű készül, amelynek szöge követi a szobrokét. Az eredeti kő-apostolok ugyanilyen lépcsőműről tekinthetők meg.
11. A turista imádja a kilátókat! Oda mindenképpen fel kell menni! A középkori lakótorony romja felkínálja a lehetőséget erre, de az apáti házzal való viszonya nehézkes megoldásokat eredményez. A kellő kitekintési magasságnál biztosan alacsonyabb volt eredetileg a torony.
Az amúgy is szükségszerűen magas új kiállítóterem teteje legyen a kilátó.
A megtekintő-lépcsőzet folytatódik felfelé, a tetőteraszig. A templom középtengelyében tárul fel. A terasz belátó is: egy-egy szép kőfaragvány-részletre irányulnak beépített távcsövek.
12. Innen, az új kiállítótérből el kell jutni az apáti házba.
Két átjutási lehetőségre lenne szükség – az apáti ház boltozatos pincéje és a földszinti teremsora is kiállítótér lehet.
Nyitott, akadálymentes lejtő vezet fel az apáti ház földszintjére. Az alsó, kőtári szintről pedig zárt, emelőlapokkal akadálymentesített kapcsolatot biztosítunk.
13. Az apáti ház alagsora aránylag kis méretű, kis belmagasságú, sötét, boltozatos pince.
Kellőn bevilágított bővítésre van szükség, amely azonban a pince-karaktert nem rombolja szét.
Az új, javarészt földalatti összekötőszárny felülvilágított lesz és némileg bővíti a lenti kiállítóteret.
14. A helyreállított apáti házi teremsor padlószintje a legtöbb helyen jó arasznyival lejjebb volt a barokk periódusban. Az ekkor készült téglapadló több helyen is megmaradt. Ez most nem látszik, viszont a még mélyebben lévő középkori épületrész kontúrja megjelenik a padlóban.
A történeti rétegzettséget érdemes a maga valójában bemutatni.
A régészetileg legfontosabb terekben padlósüllyesztés készül a barokk, illetve ahol van, a középkori szintekig. Fölötte széles hídon lehet közlekedni. Mindez érdemben nem csökkenti a kiállítótér méretét, sőt!
15. Akinek sok mindez, ki szeretne hagyni ezt-azt.
Levágási lehetőségekre van szükség (mint az IKEÁ-ban).
Az új kiállítótér alsó (kőtári) szintje opcionális. Az apáti házban is van rövidítési lehetőség: a körbejárásos kiállítás-nézés lerövidíthető, akár ki is hagyható. A házból kilépve vége a fizetéses zónának.
16. Az apáti ház emeletén egy nagyterem van. Ennek megközelítése, kiszolgálása is megoldandó.
Önálló megközelítési lehetőséget kell biztosítani, pl. napközbeni konferencia esetére.
A földszint egyik, kifestetlen helyiségében doboz-szerű vizesblokk létesül, alapvetően a tetőtéri terem kiszolgálására, amelyre a templom felől nem látható erdő felőli oldalon (É-i tájolású) üvegcseréppel fedett bevilágító felületet adunk. Az ámbitusról ma is nyíló ajtón át önállóan megközelíthető lesz a nagyterem.
17. A legutóbbi helyreállítás két hajdani boltív-szakaszt kibontott és bemutat eltérő színnel a homlokzaton. Az összkép szép, de nem elég informatív és nem egységes.
A falkutatással hitelesített boltívsor kibontás nélküli bemutatására lenne szükség.
Az ámbitusos homlokzat rajzolódik ki fehérre meszelve, a nyílászárók a helyükön maradnak és a befalazások sárga meszelést kapnak. A nyílászárók esetleges helyzete élményszerűen mesél a ház átváltozásáról.
18. A kulturális töltekezés után megéhezik az ember és egy mosdó is jó lenne, a gyerek meg unatkozik!
A „B" épület a megfelelő, takarékos bővítés után minderre alkalmassá tehető.
Kilépve az apáti házból egy hangulatos udvaron találjuk magunkat. Innen nyílik a látogató központ: kegytárgy / ajándék / helyi termék bolt, vizes blokk, kávézó-bisztró és az étterem is, mindkét vendéglátóhely árnyas terasszal is rendelkezik. A gyerekek a rendbehozott kukoricagóréban találnak játszóházat, melynek aljában és mögötte baromfiudvar lesz kialakítva.
19. Időnként esküvőt tartanának itt max. 150 fővel. A máskor üres étterem látványa azonban zavaró lenne.
Az esküvői nagytermet „el kell dugni"!
A „B" épületet kéthajósra bővítjük, azaz pilléresítjük, kiváltjuk az eddigi udvarra néző főfalát. Az udvarra ezután üvegfalú faszerkezetű bővítmény néz, melyben lesz a napi étterem fogyasztótere. Ilyenkor egy mobil fal van behúzva és elrejti a fogyasztótér másik (üres) felét. Esküvő esetén a terek összenyitásra kerülnek és létrejön a 450 m2-es esküvői étterem. A konyhaüzem rejtett feltöltéssel egy bővítménybe kerül elhelyezésre a kukoricagóré takarásában. A konyha mindkét étteremtípust ki tudja szolgálni.
20. Egy nyugodt pihenőhely is kéne!
Az elfeledett apáti kertet újjáélesztjük.
A rózsakertet az archív kép alapján rekonstruáljuk, régi magastörzsű rózsafajták alkalmazásával (pl. Gruss an Teplicz) és szegélyezésül Etoile de France bokorrózsát alkalmazzunk. Az épített kerti pavilon helyett Közönséges Fagyallal befuttatott gabionváz készül. A kertet természetes növekedésű babérmeggy sövény határolja majd. Az idők során részben visszaépített lakótorony a kert részévé válik, át lehet sétálni majd felette.
21. A templomdomb kimarad a megnézendő helyek közül, mivel ott „nincs semmi".
A templomdombot körüljáró új kálvária létesül.
A kálvária ma elég heterogén: részben a régi körítőfalba integrálták utólag a stációkat, részben egy későbbi kerítés pilléreibe. Helyre szeretnénk állítani a templomot kerítő falat. A kálváriát nem szeretnénk a fizetős zónában tartani. Ezek miatt az apáti ház kertje előtt helyezzük el az első kálvária stációt, minden idelátogató által könnyen észrevehető helyre. A 12. stáció (Jézus keresztre feszítése) az apszisok mögött, a templom tengelyébe kerül. A 14. stáció után visszaértünk a kiindulási pontra.
22. Hazaindulás előtt kéne még egy mosdó!
Itt a parkolónál van a Heckenast-féle épület, benne mosdók is vannak.
A templomba járók kérdései és válaszaink:
23. Hogyan tudok biztonságosan autóval jönni misére? Honnan lehet gyalogosan feljutni a templomhoz?
Az új megközelítésű, régi helyén kialakított akadálymentes parkolóból autóforgalom mentes úton lehet a templomba bejutni. Gyalog a meglévő feljáraton a Szabadság térről, két helyről a Móricz Zsigmond utcából (a kiépített mélyúton és a félbemaradt iskolától), és két helyről a Szabadnép utcából (az iskolánál és a Szentháromság szobornál) lehet a templomhoz eljutni autóút keresztezése nélkül.
24. Napközben be vannak zárva ezek az ajtók. Hogyan jutok be a misére?
A misék előtt ezek az ajtók (és a parókiához tartozó kiskapu) is nyitva lesz.
A ZSŰRI ÉRTÉKELÉSE
Az épületegyüttes autóval történő megközelítése a parkoló déli bejáratán át történne, az iskola és a templom közötti utca autómentes övezetté változna, ezáltal a templomtól délre széles, parkosítható terület alakulna ki. A helyiek által az iskola miatt rendszeresen használt autós útvonal megszüntetéséből származó előny nem áll arányban az okozott kellemetlenséggel, hiszen az utca Folnay-kaputól keletre eső szakaszát a turisták gyalogosan nem veszik igénybe. A templom körüli bekerített övezet az 1911 előtt fennálló téglakerítés által bezárt területre szűkülne, aminek következményeként a templomdomb teljes északi lejtője és a plató keleti része bekerítetlen maradna, emiatt a stációk elhelyezése nem lehetséges a dombra felvezető északi sétány mentén. Az 1911-ben lebontott tömör téglakerítés visszaépítése akadályozná a templom szentélyeinek megtekintését. A sétányok, burkolt felületek, a kolostor épületszárnyainak jelzése az értelmezést nehezítő mértékben összetett képet ad. A templom szentélyeitől keletre eső Golgota a templomkert domináns új eleme lenne. A terv az 1960-as években Heckenast János által tervezett idegenforgalmi pavilon megtartását, és eredeti állapotának, valamint funkciójának helyreállítását irányozza elő. A zsűri egyhangúlag egyetért azzal, hogy a pavilon eredeti formájában a magyar modern építészet értékes alkotása, ezért a megtartását célzó javaslatot támogatja, bár a pavilon léte által okozott üzemeltetési problémák és az anyagi terhek miatti aggályokat is osztja.
A gipszkapu hatásos elhelyezésére komponált új kiállítótér a templom tengelyében, tőle nyugatra, az apáti ház alatti domboldalban kapna helyet. Majdnem teljesen különálló, a műemléki környezet, sőt, a falu szinte minden pontjáról szem előtt lévő, kifejezetten intenzív kortárs architektúráról van szó, amely elképesztő méreteivel még a templom nagyságrendjével is konkurál. E méretrend távol áll a jelenlegi falusi környezettől, és az önmagában szimpatikus falamellás burkolat az anyaghasználat ellenére is nagyvárosi irodaház-jelleget sugároz. A kapu másolatának küszöbszintje az eredetivel egyezne, így a látogató a gipszkapu előtt állva, annak nyílásán mint egy teleobjektíven áttekintve, az eredeti kaput is szemlélhetné. Az elméletben vonzó ötlet hatása a valóságban sajnos aligha érvényesülne. A látogató ugyanis hátulról, elsőként csupasz tartószerkezetének látványával szembesülve közelítené meg a gipszkaput, valamint a műtárggyá nemesült mivoltukat feledő, felfüggesztett apostolszobrokat, és csupán visszafordulva szembesülne látványukkal. Az eredeti kapuszobrok kiállításának módja mutatja a rangsor felborulását. Az eredeti kapu és másolatának analitikus összevetése a távolság miatt aligha lehetséges, és a látogatók döntő többségének nyilvánvalóan nem is célja. A tér csupán a gipszmásolat őrzésére alkalmas, a templom történetének és a többi — a gipszkapunál összehasonlíthatatlanul jelentősebb (mű-)értékű faragvány kiállítására nem. A gipszkapu hatását tovább rontja, hogy nem lehet megfelelő távolságból szemlélni, a látogató mintegy rápréselődik a kapuval szembeni fal mentén húzódó függőhídon állva. A kiállítótér toronyszerű, lépcsőrendszerrel és függőfolyosókkal sűrűn osztott belseje, falamellákkal tagolt teljes üvegfelülete izgalmas, dinamikus, szinte vibráló hatással jár. Az épületet körbevevő gyönyörű táj – történeti épületek, növényzet, látóhatár – konstans észlelése azonban szintén éles ellentétben áll a kiállított anyag nyugodt és elmélyült megtekintésének igényével. A kiállítótér tetőteraszáról remek kilátás nyílik, sajnálatos, hogy ez az előny az építmény túlzott méreteiből fakad.
A látogatók vezetése a kiállítótértől az apáti ház felé vezető folyosóban jól működő megoldás, ötletesen bekapcsolja az apáti ház pincéjét a forgalomba. A több térben való elhelyezés azonban az anyag szétaprózásával jár: nehéz lesz az összefüggések felmutatása, s a hosszú bejárási útvonal mellett szinte sormintaszerűen megjelenő kövek aligha számíthatnak érdeklődésre.
Az apáti házban tervezett beavatkozások többségükben örvendetesek, a ház értékeinek kibontakoztatására irányulnak, tiszteletben tartják hierarchiáját, integritását. Hasonló a helyzet az apátság gazdasági épületének kezelésével is.
Az étterem, rendezvényközpont kialakítása a közösségi ház egy részének újjáépítéssel felérő átalakításával történne, ami fenntartja a terület előnytelen kettéosztását, továbbá a bővítésként épülő új részek U alakú épülethez való csatlakoztatásának és tömegformálásának nehézségét. A bővítések eredményeként az apáti ház előtti udvar kellemetlenül beszűkülne. A góré állatsimogatóként való hasznosítása a konyha és az étterem közelsége miatt kétséges.
Összességében a terv számos érdekes és megszívlelendő javaslata, mindenek előtt a Heckenast-féle pavilon megmentése, az apáti ház értékeinek kibontakoztatása és előkertjének rekonstrukciója dacára, a kiállítótér túlméretezettsége és domináns pozíciója következtében, megvalósításra nem javasolható. A zsűri egyhangúlag megosztott második díjjal ismerte el értékes felvetéseit.
Szerk.: Hulesch Máté
