A "ciklusok háza": Passzív szolár lakóház Japánból
”Szép lehetsz, de okos nem” - Álljon hát itt nem csak az eredeti, de a kifordított (Okos lehetsz, de szép nem”) mondás élő cáfolata: Egy Nagoja kertvárosi részén felépült családi ház, amelynek tervezője Nyilas Ágnes Japánban élő építészmérnök, a Chukyo University környezetbarát építészetet oktató tanára.
A megrendelő egy kutató házaspár két gyermekkel, akiknek környezetgazdaságtan a szakterületük. Az épület Nagoja (Japán) peremterületén áll egy csendes lakónegyedben. A terület gazdag természeti környezetben, egy nagy összefüggő park-rendszer szélén helyezkedik el. A terv a „ciklusok” koncepciójára épült. Ez elsősorban a természetes környezet szezonális ciklusaira, az évszakok változására utal. Ehhez az alapkoncepcióhoz igazodik a hurok-szerű ciklikus közlekedési rendszer az épületen belül, ami a különböző lakófunkciók kiosztásában is nagy szerepet játszik.
Környezeti ciklusok
A ház alaptömegét és orientációját az OM-szolár rendszer határozza meg. A rendszer maximális hatékonyságához egy déli fekvésű nagy összefüggő tetőfelület, valamint kompakt térbeli elrendezés szükséges, így a külső falfelület minimalizálásával az esetleges hőveszteség is csökken. Ezeknek a megszorításoknak köszönhető az épület végtelenül egyszerű, fektetett hasáb alakja, amit csak a belső kert szakít meg. Az OM-szolár rendszer, melyet egy japán épületgépész talált fel 1987-ben, a közvetlen napsütést hasznosítja: télen a passzív fűtéshez, nyáron pedig a passzív hűtéshez és melegvíz-készítéshez szolgál.
Működése egy nagyon egyszerű koncepción, a meleg levegő természetes mozgásán alapul, melyet lényegében maga az épület tömege kontrollál, és csak néhány beépített ventillátor ”segít rá”. A meleg levegő az eresz alól beáramlik a tető rétegrendjében kialakított 4-5 cm-es légrésbe, és természeténél fogva lassan „felkúszik” benne. Ahogy a meleg levegő emelkedik, úgy hőmérséklete is egyre nő. A tető legfelső sávjában, a gerinc alatt elhelyezett üvegtáblák még jobban elősegítik a levegő felmelegedését, ami így a tetőgerincnél éri el csúcshőmérsékletét. A gerinc belsejébe beépített műanyag csőszerelvényből az összegyűjtött meleg levegő egy vezérlő-doboz-ba áramlik.
Ez a vezérlő-doboz az OM-szolár „lelke”. A különböző helyeken elhelyezett hőmérséklet-érzékelőkön keresztül érzékeli az évszakok múlását, és az adott évszaknak megfelelően vezérli a rendszert. Télen egy központi elhelyezkedésű függőleges műanyag csövön keresztül, beépített ventillátorok segítségével nyomja le a meleg levegőt az alsó szint padlója alá. A padló alatti 40-50 cm magasságú, összefüggő légtér biztosítja a levegő szabad áramlását az épület egyik csücskétől a másikig, a meleg levegő pedig a padlón elhelyezett keskeny rácsokon keresztül áramlik vissza a lakóhelyiségekbe. Nyáron a meleg levegő a melegvízszolgáltatásért felelős. A felesleges mennyiségű meleg levegőt a vezérlő-doboz kitereli az épületből, így gondoskodva a hűvösebb nyári belső klímáról.
A passzív szolártól (OM) teljesen függetlenül, az épület energiaszolgáltatását napelemek biztosítják a tető keleti oldalán. Ezek a tető felületére utólagosan rögzített fotocellás panelek napsütéses nyári időben az épület teljes elektromossági igényét fedezik. Ezeken túl egy régi ásott kutat is megtartottunk a bejárat előtti előlépcső alatt. Ennek vize a WC-k öblítésére, valamint a belső kertben és az udvaron elhelyezett kerti csapok működtetésére szolgál locsoláshoz vagy autómosáshoz. Nyáron a hideg kútvízzel locsolt betonalap is hozzájárul a kellemes belső klíma megteremtéséhez. A fent említett módokon és értelemben, a természetes környezet szezonális ciklusait hasznosítva, azokhoz alkalmazkodva, az épület az energia- és környezettudatos építészet példája.
Ciklikus közlekedési rendszer
Az épület külső megjelenésével kapcsolatos megkötéseken túl az OM-szolár rendszer nagy összefüggő belső tereket igényel a meleg levegő akadálytalan áramlásához. Ehhez a három dimenziós hurok-szerű ciklikus közlekedési rendszer biztosítja a fizikális kapcsolatot a különböző lakófunkciók között, míg a terek közötti vizuális kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektettünk. A fizikális és vizuális kapcsolatok átgondolt összhangolása lehetővé tette a különböző mértékű elszigetelődést igénylő lakóterek érzékeny differenciálását, ami elengedhetetlen feltétele a kényelmes lakókörnyezetnek.
A bejárat előtti veranda egy átmeneti teret képez a ház belső tere és a külső köztér között. Bent a nappali-étkező-konyha az alsó szinten, illetve a felső szinten a galéria teljesen nyitott és összefüggő térként jelenik meg. Mindez a belső közlekedési rendszer központjában (a „hurkok” összemetsződésénél) helyezkedik el, ezért jóformán az egész lakótérrel fizikális és vizuális kapcsolatban van mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan a nagy födémáttörésen keresztül. A japán köztes tér (folyosó-szerűség a belső és a külső tér kapcsolatának kifejezésére), a vizes blokk és a belső kert mind-mind átmeneti terek. Biztosítják a nappali-étkező-konyha valamint a félig-meddig elkülönülést igénylő terek (tatamis szoba, gyerekszoba) közötti fizikális (köztes tér, vizes blokk) és vizuális (belső kert) közötti kapcsolatot, valamint a meleg levegő egyenletes eloszlását a helyiségek között.
A részleges elkülönültség ellenére a tatamis szoba és a gyerekszoba kapcsolatban maradnak egymással a tatamis szoba fölötti födémáttörésen keresztül. Ennek - a meleg levegő mozgásának elősegítésén túl - funkcionális oka is van, ugyanis a tatamis szoba -ami alkalmanként a vendégek fogadására is szolgál-, a gyermekszoba „meghosszabbításaként” is használható. Ez a gyerekszobából egyenesen a tatamis szoba légterébe nyíló nagyméretű tolóajtón keresztül valósítható meg az odahelyezhető kötél-létra vagy csúszda segítségével. A fizikális kapcsolatokon túl, az észak-keleti tájolású gyerekszoba a tatamis szobán és a „köztes tér” nagyméretű nyílászáróin keresztül vizuális kapcsolatban marad a déli fekvésű kerttel, és - egy kis ablakon keresztül- a belső kerttel is.
A hálószoba és a dolgozószoba, mint a legmagasabb szintű elkülönülést igénylő terek, nem illeszkednek a hurok-szerű közlekedési rendszerbe. A dolgozószoba egyenesen a nappaliból, míg a hálószoba egyenesen a galériáról nyílik az épület nyugati felén, így téve lehetővé a többi lakótérről való fizikális és vizuális leválasztódást. A többi térrel való kapcsolat hiánya viszont a felső szinten lévő hálószobának a szolár-rendszertől való szeparáltságát is magával vonja.
Nyilas Ágnes
Névjegy:
Nyilas Ágnes
Született: 1973
Állampolgárság: magyar (1997 óta Japánban él)
1991-1997 Építészmérnöki Kar, Budapesti Műszaki Egyetem
1997-1998 Osaka University Short-term Student Exchange Program (OUSSEP), Osaka University, Japán
1999, febr. Diploma, Építészmérnöki Kar, Budapesti Műszaki Egyetem
1999-2000 tervezési gyakorlat, Coelacanth and Associates, Nagoja (CAn), Japán
2000-2001 meghívott kutató, Graduate School of Design and Architecture, Nagoya City University, Japán
2002-2007 doktorandusz, Department of Environmental Engineering and Architecture, Nagoya University, Japán
2007, febr. PhD. Arch., Nagoya University, Japán
2007-2009 tervező, Coelacanth and Associates, Nagoja (CAn), Japán
2010- óraadó, School of International Liberal Studies, Chukyo University, Japán
Projekt neve: A „ciklusok” háza
Vezető tervező(k): Nyilas Ágnes, Chukyo University, Nagoja, Japán
Építész munkatársak: Iwamuro Yasuharu, Ito Yasuyuki, Coelacanth and Associates, Nagoja, Japán
Szakági tervezők:
szerkezet: Nakano Toshihisa
szolár szimuláció: OM Solar Association of Japan
Generáltervező:
Coelacanth and Associates, Nagoja (CAn), JAPÁN
URL (honlap): http://www.c-and-a.co.jp/
Tervezés éve: 2008
Kivitelezés éve: 2009-2010
Beruházási költség: 38.000.000 (japán yen)
Építtető/megbízó: Kusumi Ariyoshi
Generálkivitelező: Wood note (Kft.)
Telekterület: 311m2
Bruttó alapterület: 131m2
Bruttó szintterület: 169m2
Szerkezet: faszerkezet, 2szint
