A Debreceni Egyetem ATC Műszaki Kar épület rekonstrukciója és új épületszárnnyal történő bővítése
III. díjban részesült 4. bírálati sorszámú pályamű:
Építészet:
Kovács Péter, Lengyel István, Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kazamér György, Kecskés István
III. díjban részesült 4. bírálati sorszámú pályamű:
Építészet:
Kovács Péter, Lengyel István, Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kazamér György, Kecskés István
Statika: Dezső Zsigmond
Gépészet: Nagy Imre
Elektromos: Pellei Imre
LENGYEL Építész Műterem Kft.
Részletes bírálat:
„A” változat- A szerzők a tervezési programot kiíráshűen megvalósítják.
- A fejlesztés döntő része az új terület felé, és a meglévő főszárny észak-nyugati végén jelenik meg.
- A keleti oldal, azaz az új telken lévő funkciók (előadó termek, szemináriumi termek, és könyvtár) egymás mögötti sávos elrendezésükkel, légudvar elválasztásukkal túlságosan szeparáltak.
- Az egyetemi élet „építészeti eszközökkel is segíteni kívánt” közösség szervezéséhez nem tudnak hozzájárulni.
- Az aula a sorolt terek egyikévé, és nem kapcsolatteremtő fókuszává válik.
- Az új telekterületen, a sávos zöld udvarokkal tagolt tömeg, vizuálisan előnytelenül kapcsolja be az egyetem belső téri világába a környező családi házak esetleges látványát.
- A meglévő főépület mellé helyezett új tömegek, építészetileg nem képeznek szerves kapcsolatot a meglévővel, előtető motívuma túl domináns, harsány elemmé vált.
- A nehéz laborok elhelyezése (mindkét változatban azonos módon) földszintes, földdel fedett. A parkoló felület zöld tetős fedésével összeépülve jó, másodlagos zöld pihenő zónát biztosít. A parkoló terület nagysága, jelenlegi előírások fő terület (funkcionális területek) utáni számítása szempontjából vitathatóan túlméretezett, amelyek inkább jövőbeni tartalékot, a múltbeli hiányok pótlását, illetve biztonságot jelentenek. Mai kialakításuk elegáns, de költséges megoldás.
A könyvtárként kialakított épületegység jó elrendezésű, kapcsolódik a főépülethez. A földszinten csak szolgálati tér került kialakításra, ami hátránya a tervnek. A publikus terek legnagyobb része az első emeletre került. A funkciók elrendezése nem ideális, de az épület szerkezete lehetőséget ad az átrendezésre. A szolgálati terek beosztása, méretezése jól sikerült. A második szint elrendezése optimális.
„B” változat
A szerzőknek a kért fejlesztések mai, meglévő telekadottságok közötti kezelésére tett javaslata az építészeti térkapcsolatok, az egyetemi élet közösségteremtésében való segítés terén eredményesebb, mint az „A” változat esetében.
- Parkoló, és nehéz labor elhelyezései hasonlóak az „A” változattal.
- A kollégium és a meglévő oktatási szárny közé tervezett, Észak-déli tengely mentén szervezett laborok, előadók, könyvtár és aula terek építészetileg érdekes, a fedett és nyitott terek közötti összelátásokkal lehetőséget kínálnak a Kar közösségi életének erősítésére.
- Sajnálatos, hogy a telek nyugati oldalának zöld tetős rendszere, mint az aulaszinten lévő pihenő, tágulási zóna ezekbe a belső terekbe nem kerül bekapcsolásra. Előnytelen, hogy a kis mélységű új észak-déli szárny közlekedőrendszere sok helyen kellemetlen, hosszú, zárt folyosóvá válik, mint pl. a könyvtár-zóna mellet. A nehéz laborok elérése bonyolult, sötét folyosórendszeren át válik lehetségessé.
Az ütemezés átmeneti időszakában sok ideiglenes szerkezet (üvegfalak) megépítése válik szükségessé.
- Az új észak-déli tengely építészeti gondolata érdekes lehetőségeket kínál, de formai megjelenése is további érlelést, elemzést igényelt volna. Mai gesztusai inkább harsányak, mintsem az arányos kontraszttal új egységes minőséget megteremtőek. Ez jelen változat esetében is – értékei mellett – komoly hiányossága maradt a tervnek.
A tervező a könyvtárat az épületegyüttes súlypontjában helyezte el, így az szervesen kapcsolódik egy belső udvarral a főépülethez. Külön előnye, hogy nagyon jól látható és megközelíthető a könyvtár bejárata. Ugyan nem tartjuk a legjobb megoldásnak, hogy a földszinten csak a szolgálati és a gazdasági bejárat kerül elhelyezésre, de a pince elrendezése rendkívül célszerű: a lifthez közel van mindkét raktár és a raktárosi munkaszoba. Az első emeleten kerül tervezésre a publikus tér, amelynek a funkcionális tervezése jól kielégíti a szakmai igényeket. A központi előtérből külön szeparálható az előadó, ruhatár, büfé. A nagyon zajos virtuális terem szintén kívül esik az olvasó-tanuló tértől. Az olvasótér átrendezést igényel. A második emelet beosztása könyvtárszakmai szempontból szintén megfelelő.
Az épületrészek funkciójukhoz igazodóan változó mértékben tartalmaznak üvegezett felületeket, melyek hatással vannak a tervezett gépészeti és elektromos rendszerekre. Minden épületszerkezeti rész tekintetében nagy hangsúlyt fektet a jó hőszigetelő képesség elérésére. Környezeti és energetikai szempontból kedvező a zöldtető alkalmazása. A nagy üvegezett felületeken bejutó természetes világításhoz igazodóan a mesterséges megvilágítás intenzitását automatikus rendszerrel tervezi, mely jelentős elektromos energia megtakarítást eredményezhet. A fűtő, hűtő és légtechnikai rendszerek felépítését megfelelő tagoltságúra tervezi, melyeknek működés intenzitását a használat mértékéhez igazodóan az épületfelügyeleti rendszer vezérli. A pályaműben jelentős hangsúlyt kapnak az energiatakékos megoldások.
A „B” alternatívában a pályamű készítője a kollégium meglévő összekötő tagját meg kívánja szüntetni. Ennek következtében a transzformátorház és a hőközpont áthelyezése szükségessé válik, amelynek megoldására a pinceszinten biztosít helyet.
