A Dob utcai trafóház újrahasznosítása

Átalakítási terv kulturális célokra, kísérleti színpad. Fröhlich Nóra diplomamunkája, AMI - Sopron, 2006

Hasonló a helyzet az Erzsébetvárosi Alállomással is, melynek groteszkségét az épület eredeti célját szolgáló épülettömeg kontrasztja jelentette az elektromos áram súlytalanságával. Ezen kontrasztból kiindulva jött létre az épület új színházi funkciója, melynek formavilága – irányelvként – az épülethomlokzaton és belsejében végigfutó „élősködő” forma képez, melyet bejárva, az adott térszituációkból az ember-társadalom viszonyára asszociálhatunk.

Ezen formavilág sejthálózata a környező épületek terep-rendezésével  és bevonásával akár új kulturális értéket képviselhetne, ezzel a jelenlegi intézmények helyét is rendszerezve.

Fröhlich Nóra diplomamunkája 2006., amely a Diplomabizottságtól elnyerte a jelölést az Archiprix díjra

Nyugat-Magyarországi Egyetem
Alkalmazott Művészeti Intézet, Sopron

szöveg és kép: Fröhlich Nóra

Fröhlich Nóra
Életrajz
Született: 1982. április 21. Magdeburg
Iskolája: 1998-2001. Képzőművészeti Szabadiskola
Pályája:
2000. Vizuális OKTV, 7. helyezés
2000. Kapcsolatok kiállítás, Budapest
2001-2006. NYME-AMI
2002. Klaszter pályázat, 1. helyezés
2002. Csanak kiállítás, Óbuda
2003. Tavaszi Tárlat, Kecskemét
2002–2004. Nyaranta, Barnes&Collie Architects, Anglia
2005– DÓM Építészműterem Kft.

opponensi szakvélemény (részlet)
három idézet, kiegészítendő Fröhlich Nóra igen részletes és körültekintő irodalomjegyzékét:

1. Csarnok téri transzformátorállomás, Budapest
Tervező: ERŐTERV
Építész: Lestyán Ernő
Statikus: Szőke Lóránd
A Csarnok téri épület fővárosunkban az első korszerű felfogást tükröző belsőtéri transzformátorállomás. Elsődleges erényei a tömegképzésben és anyagválasztásban az egyszerű mértéktartás és a nagyvonalúság. Két anyag uralkodik az épületen, a „profilüveg” és a keresztmetszeti tégla.
/Szendrői Jenő, Arnóth Alajos és szerzőtársaik: Magyar Építészet 1945–70, MÉSZ kiadás, 1972. 188. oldal, ff fotóval/

2. Transzformátorállomás
VII. ker., Dob utca 10. 1969
Építész: Lestyán Ernő (ERŐTERV)
Budapest villamos hálózatának rekonstrukciójával kapcsolatban az 1960-as években több új transzformátorállomás épült. A gondos tervezés eredményeként az üzemi funkciót jól tükröző, zárt síkú, de jó arányú nyerstégla homlokzatával ez a Dob utcai épület a városképbe is beilleszkedő, sikerült alkotás.
(Irodalom: Magyar Építőművészet, 1970/2. szám)
/Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1980. 82. oldal, ff fotóval/
 

3. Transzformátorház
Építész: Lestyán Ernő (ERŐTERV)
VII. Dob utca 10.
Az ipari jellegű „modern” épület érdekes tervezői megfontolást tükröz. Az építész semmiképpen nem kívánta lakóházhoz hasonló épületbe rejteni az eltérő funkciót, hanem vállalta a környezettől eltérő formálást. A téglaburkolat mint anyag megfelelő is lenne, de a hatalmas sík felületek erősen elidegenítő hatást keltenek, és a profilüveg, gyors avulásával, még ront is a helyzeten. Léstyán transzformátorházai (ez volt a második ilyen munkája a fővárosban, amit később egy harmadik is követett)  brutalitásukkal megépítésük korának jellegzetes momentumai.
/Építészeti kalauz – Budapest építészete a századfordulótól napjainkig, a 6BT kiadása, Budapest 1997, 38. oldal, ff fotóval/

fotó: Vargha Mihály