A dubaji Vertikális erdő és a milánói Nemzetközi erdő stadion tervei
A közelmúltban Stefano Boeri zöldellő épületterveitől volt hangos a nemzetközi sajtó. Szükségszerű, hogy a globális felmelegedés elleni harc szimbólumára redukálódik egy épület? Vagy valóban fenntartható alternatívát jelentenek a homlokzatra aggatott fák és az azt kiegészítő megújuló rendszerek?
A hetekben járta be a nemzetközi sajtót a Stefano Boeri Architetti Dubaiba tervezett felhőkarcoló párja és a milánói San Siro stadion felújítására készített koncepcióterve. A két megoldás nagyon hasonló eszközökkel, a homlokzat zöldítésével közvetít képet a jövő társadalma számára. Megkeresésünkre az iroda csak a futballstadion tervének sajtóanyagát volt hajlandó rendelkezésünkre bocsátani, feltehetően a dubaji felhőkarcoló múlt heti negatív visszhangjának köszönhetően.
A sivatagba tervezett toronypárra szinte egy az egyben a milánói függőleges erdő koncepcióját applikálták. A 190 és 150 méter magas épületek összesen 2.640 fát és 27.600 cserjét, valamint üvegházak és hidroponikus kertek rendszerét foglalják magukba. A tervezők érvelése szerint a homlokzaton elhelyezett növényzet oxigéntermeléssel járul hozzá a városi szmog csökkentéséhez, az épület belső hőmérsékletének szabályozásához, valamint a zaj csökkentéséhez.
De vajon valóban fenntartható a sivatagi éghajlatba erőszakolni a növényeket? Mennyi energiába kerül a zöld életben tartása? Mennyiben szolgál a város széles közösségének egészségesebb életteret egy fákkal tarkított felhőkarcoló? Nem csupán a beköltöző tehetős lakók érzetét és térélményét javítja egy ilyen pazarló megoldás?
A héten az új San Siro stadionra elkészített pályaművét fedte fel az olasz iroda, mely bár nem aratott sikert a pályázaton, de illeszkedik a stúdió eszmei irányvonalához. Az építészek 5.700 négyzetméter zöldtetőt, 7.000 négyzetméter zöld homlokzatot, 3.300 fát, és 56.300 cserjét képzelnek el az épület részeként. A városi erdő a számítások szerint 162 tonna szén-dioxidot kötne le évente. A terv továbbá fotovoltaikus felületekkel, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás kidolgozásával tenné önfenntartóvá és természetbaráttá az arénát.
A stadion néhány funkciója elérhető a helyi közösség számára, például a múzeum, edzőterem, bár, étterem, valamint a stadion legfelső szintjén elhelyezett futópálya. A telepítési terv részeként egy fénytornyot is terveztek, mely a stadionban játszó csapat színét – a létesítményt az FC Internazionale Milano és az AC Milan továbbra is közösen használná – öltené fel a mérkőzés idejére.
A koncepció szerint az új Nemzetközi Erdő Stadion az ikonikus Meazza Stadion mellett épülne fel, melynek helyén a köz számára elérhető emlékparkot terveztek. Kérdés, mennyiben fenntartható döntés egy ekkora méretű stadion teljes elbontása. Látványos és figyelemfelkeltő a burjánzó zöld megünneplése, de valóban ezektől a megoldásoktól lesznek fenntarthatóbbak városaink?
