A II. János Pál pápa tér 26-27. szám alatt található két épület szövevényes története összefonódik a magyaroszági totális diktatúrák történetével. Először a Nemzeti Szocialista Párt, később a Kommunista Párt központja volt. Edvy Athina cikkében a két épületről fennmaradt kevés forrás alapján rekonstruálja az épületpár építészettörténetét.
Az egykor ismert Köztársaság téri pártszékház ma nem más, mint a város egy frekventált pontján álló omladozó épület. Az 1956-os forradalomkor zajló pártszékház-ostrom leírásait találni csupán róla, valamint Bán Dávid Építészfórumon megjelent cikkét. Az épület építésének története meglehetősen nehezen kutatható, a források hiányosak, valószínűleg a pártfunkció miatt az építéstörténetéről kevés információ elérhető. A következők cikk témája ennek megfelelően az épület építéstörténete.
A Tér
A VIII. kerület Erzsébetvároshoz és a Keleti pályaudvarhoz közel eső részén, a körúton kívül helyezkedik a mai II. János Pál pápa tér. A 18. század végétől élénk kereskedő élet volt a téren, a neve a kereskedelem tárgya szerint változott: volt Baromvásártér, Szénapiac, Lóvásártér.[1] A tér első hivatalos nevét 1873-ban kapta, ekkor Újvásár térnek hívták, majd 1902 és 1946 között Tisza Kálmán tér volt, majd 1946 és 2011 között Köztársaság tér, napjainkban pedig II. János Pál pápa tér.[2] Cikkem fókuszában a tér 26–27. szám alatti épületei állnak, mivel a 20. század negyvenes éveinek közepétől e két épület története összefonódott.
26-os és 27-es számú lakóház
A Tisza Kálmán tér 27. szám alatt szervezték meg 1940-ben az NSDAP mintájára a Volksbundot, a Magyarországi Németek Népi Szövetségét, majd hamarosan a 26-os számú épület is a szervezet birtokába került. A két házból álló együttes lett ezek után a Reichdeustches Haus, azaz Birodalmi Német Ház, amely náci vonatkozású rendezvényeknek adott otthont. [3]1945. január 16-tól a Tisza Kálmán tér 27-ben kezdte meg legális működését a Magyar Kommunista Párt.[4] A 27-es szám vált a VIII. kerületi pártbizottság székházává, a 26-os szám alatt, pedig az MKP Budapesti Pártbizottsága működött. Később a városi pártbizottság továbbra is a 26-os szám alatt működött, a 27-es számú épületben pedig a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) központja kapott helyet. 1956 október 30-án az ostrom során az épületek súlyosan megsérültek, helyreállításra szorultak, a munkálatok egy évig tartottak, majd 1957. október 30-án költözhetett vissza a pártbizottság a 26-os számú épületbe. A szomszédban a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) központja kapott helyet. Az épületek ettől kezdve a párt tulajdonában álltak egészen a rendszerváltásig. A 26-os szám tulajdoni lapjára 1991 és 2007 között tulajdonosként a Magyar Szocialista Párt volt bejegyezve, majd az épület magánkézbe került. A 26 és 27 számot 2018-ban egy helyrajziszám alá vonták, majd 2019-ben a tulajdonos társasház építési terveit a hatóságok jóváhagyták, azonban a témával foglalkozó szakdolgozatom írásáig (2023. február) még csak a 27-es számú épületet bontották le.[5]
Az épületek vázlatos történetéről és építészeti változásairól eddig egy összefoglaló cikk született Bán Dávid tollából az Építészfórumon, az ebben leírtak képezték kutatásom alapját. A vizsgálat tárgyát képező két épület a 19. század végén épült a tér északi részén. A (mai nevén) II. János Pál Pápa tér 27 egy 1887-ben épült kétemeletes, majd később háromemeletessé bővített eklektikus homlokzatú lakóház, amelybe 1912-ben beköltözött a német nevelők otthona és egyesülete. A 26-os számú épületről sincs sokkal több információnk, ezt az 1880-as évek végén egy idős nyelvészprofesszor, Ballagi Mór építette. Ez szintén egy eklektikus homlokzatú, gangos ház volt, mely az 1930-as években került a német tanítónők és nevelőnők egyesületének tulajdonába.[6] Az épületre egy emeletráépítést terveztek és hagytak jóvá 1895-ben, ezeknél a terveknél tulajdonosként Kölber István jegyezték be.[7] A Volksbund valamikor 1940 és 1945 között alakította át a 27-es szám alatt található épület homlokzatát, modernizálva azt, az épület ekkor nyerte el a huszadik század második felében ismert formáját, a tervezés éve és a tervező kiléte nem ismert. A kommunista párt ezt a házat foglalta el 1945-ben, s itt kezdték meg legális működésüket.
A még zajló háború alatt nem volt alkalmasabb hely a városban egy pártszékház berendezésére, működtetésére, hiszen az épület központi helyen és aránylag jó állapotban állt, valamint pozitívum volt a használható állapotban lévő Athenaeum Nyomda közelsége is.[8] 1946-ban ebben az épületben ünnepelte a párt a május 1-jét, az ekkor készült fotókon az látszik, hogy a szomszédos épület ekkor még őrizte eredeti kialakítását. A következő években (1946 és 1955 között) a 26-os szám alatti épület jelentősen átépült, négyemeletessé bővítették. A két épület ezek után tömegében és bizonyos vonásokban egységesült, valamint a két épület között biztosított volt az átjárás. Jelentős különbséget találunk a homlokzatok között, hiszen a 27-es számú ház homlokzata modernista, a 26-osé pedig inkább szocialista realista stílusjegyeket hordoz. A Fortepanon elérhető képi források segítségével annyi jelenthető ki, hogy a 26-os számú épület 1956-ra már bizonyosan elnyerte azt formáját, amelyet mi is ismerhettünk.[9]
Az átépítés és a hiányos források
Az épületek átépítéséről, az új homlokzat kialakításáról és átalakításáról kevés információ áll rendelkezésre, ugyanis a terveket (feltehetően a kényes pártfunkció miatt) megsemmisítették. Annyi biztosan kijelenthető, hogy 1955-ben a Lakóépülettervező Vállalat dolgozói lapjában a tervezővállalat 10 éves fennállásának alkalmából kiválasztottak tíz épületet, amely méltó módon reprezentálja az iroda kiemelkedő munkáit.[10] A tíz épület közül az egyik a Nagybudapesti Pártszékház, melyről azonban nem írnak bővebben, de a tervezőt megjelölték: Vince/Vincze Pált. Szegő György egy írásában felsorolja Vince főbb munkáit, ebben a pártszékház is szerepel, azonban ő az építést 1956-ra datálja, bizonyára tévesen. Szegő bemutatja Vince életútját, itt olvasható, hogy 1948-tól az ÁÉTI, 49-től az Iparterv csoportvezetője volt. Vince 1950-től 1956-ig dolgozott a Lakótervnél műteremvezetőként, ebből arra következtethetünk, hogy a székház 1950 és 1955 között épült.[11] A levéltári kutatás során megvizsgáltam az 1949. 1951. és 1952. évi országos beruházások gazdasági iratait, ezekben nem szerepel a pártszékház építésének terve és költségvetése.[12] Kutatásom során felkerestem az Magyar Szocialista Pártot is, hiszen 2007-ig a párt tulajdonában állt az épület, azonban a szervezet sem birtokol tervrajzokat róla. Kapcsolatba léptem a Politikatörténeti Intézet munkatársaival, de sajnos az Intézet sem rendelkezik információkkal az építéssel kapcsolatban.
A Budapesti Pártbizottság épülete szocialista realista stílust kellett, hogy képviseljen, ez a korszakban magától értetődő volt. A szocialista realista irányzatról 1932 óta beszélhetünk a Szovjetunióban[EAA1] , ekkor ért véget az első ötéves terv és szükség volt a kulturális és művészeti élet újraszervezésére. A stílusirányzat doktrinája 1934-ben született meg. A szocreál jelmondata „Szocialista tartalom, nemzeti forma"[13] teret adott annak, hogy a keleti blokkot meghatározó stílus országonként eltérően jelenjen meg. Magyarországon 1949. végén, Sztálin 70. születésnapjának alkalmából hoztak egy határozatot, melyben célul tűzték ki a szocialista realizmus hazai megteremtését. A következő években arra jutottak, hogy a kultúra megannyi válfaja közül már csak az építészetben jelenhet meg ellenséges irányzat, s egyeduralmat kell biztosítani a szocreálnak. A Major Máté és Perényi Imre között folyó 1951-es építészeti „vitát" követően tartott Magyar Építőművészek Első Országos Kongresszusán foglalták írásba az irányzat hazai alapvetéseit.[14]Major Máté 1956-ban írott cikkében kiemelte a határozatból legfontosabb kijelentéseket, ezek szerint: „ez imperialista burzsoázia építészetelméleteinek és építészetének - immár leleplezett - kozmopolita, művészet és népellenes befolyását a magyar építészetre"[15] meg kell szüntetni. A cél, hogy az építészet egy olyan korhoz nyúljon vissza és merítse belőle formakincsét, amelyben megvalósult a társadalmi haladás eszméje:
„Fel kell tárni a magyar építészet haladó hagyományait, azokat a hagyományokat, melyek társadalmi fejlődésünk haladó, emelkedő szakaszainak - s ezek közül különösképpen a hozzánk legközelebb álló nagy reformkornak - gondolatvilágát tükrözik, s így nekünk - a haladást eddig legmagasabb szinten reprodukáló társadalmunknak - a formálásra, a formák fejlesztésére, az eszmék leghatásosabb kifejezésére adnak hasznos útmutatásokat."[16]
Emellett azt is megállapították a kongresszuson, hogy az építészeknek lehetőséget kell biztosítani Szovjetunió építészetének megismerésére. Hivatalosan csak 1951–1955 között volt az egyetlen követendő irányzat a szocreál, ennek ellenére napjainkig meghatározza a főváros és néhány vidéki város képét. 1949 és 1951 között kevesebb tisztán szocialista realista épületet emeltek, azonban a következő négy évben csak ebben stílusban zajlott az ország építése, s a sok folyamatban lévő építkezés miatt nem mondhatjuk, hogy 1955-ben egészében véget ért volna.
Az épületpár
A szocreál és modern stílusbeli különbségek és hasonlóságok jól megfigyelhetők voltak a Köztársaság tér 26–27. számú házakon. [EAA2] A baloldali épület modern homlokzata hármas tagolású, azonban a földszinten megkezdett középrizalitot feljebb már nem folytatták. Azzal, hogy az erkélyt megismételték a harmadik emeleten az első erkély elvesztette piano nobile jellegét, elinflálták az első emeleti erkély reprezentatív szerepét. A homlokzat neoreneszánsz és modern jegyekkel díszített, ez nem ütközött a párt ideológiájával, így a későbbiekben ezt nem alakították át. A jobboldali épületet azonban jelentős bővítésen esett át, négyemeletessé toldották, a homlokzat igazodik párkánymagasságával, az erkélyek elhelyezésével, valamint a földszinti traktussal és annak burkolatával is idomul a 27-es számú épülethez, ugyanakkor emeletkiosztásában eltér a szomszédos háztól. A homlokzaton megfigyelhetők szocialista realista jegyek, például az ablakkiosztás jellege, a minimális ornamentika, a korszerű anyaghasználat; ezek mind arra utalnak, hogy nem sokkal 1946 után már megtörtént a bővítés, átalakítás. Az is megfigyelhető, hogy a tervezés során több kompromisszumos megoldás is született azért, hogy a homlokzat és az épület tömege igazodjon a szomszédos épülethez. Magától értetődő volt, hogy az MKP első hivatalos épülete, a budapesti pártbizottság székháza szocialista realista formában kell, hogy újjászületsen, hiszen ezzel is az ötvenes évek elején uralkodó stílusirányzatot, annak ideológiai hátterét erősítették.
A legkorábbi kutatható dokumentumok az épületekről 1969-ben keletkeztek. A huszadik század első felében történt változásokat képek, beszámolók alapján tudjuk rekonstruálni, azonban ezeknél erős forráskritikával kell élnünk. Két jelentős forrásunk az épületek sorsával kapcsolatban Molnár Gál Péter színikritikus, újságíró, dramaturg írása, ő gyerekszemmel végigkövette a tér változásait. Ezenkívül a Fortepan archívumában elérhető képanyag áll rendelkezésünkre. Molnár Gál Péter visszaemlékezései őriznek egyfajta gyermeteg fantáziát, hiszen egy helyen azt írja: „Első emeleti erkélyéről magát Hitlert is hallottam ordítva beszélni, jóllehet a vezér és kancellár nem járt Budapesten, de mit tegyek, ha boldog gyermekkorom emlékei mégis megbízhatóan őrzik képét."[17] A szerző ír a 27-es számban működő Volksbund székházról, azonban a két ház épületegyüttesként kezelésének kezdetét ő a kommunista hatalomátvétel utáni időpontban jelöli meg.[18] A Fortepan archívumából kevés vizuális információ áll rendelkezésünkre, de azokkal is csak alátámasztani tudjuk az előzetes feltevésünk a 26-os szám alatti épület átalakításával kapcsolatban. A fotók alapján kijelenthető, hogy 1946-ban a május elsejei ünnepségen a párt a 27-es számú épületet díszítette ki, s mellette a 26-os számú épület még eredeti állapotában látható. A következő kép azonban már egy évtizeddel későbbi, 1956. november 30-án, a pártház ostromakor mutatja az addigra már átalakított épületet.
A 26-os számú épület udvarában az óvóhelyet már 1956 előtt kialakították, ezt támasztja alá Eörsi László 1956-os Köztársaság téri eseményekről szóló könyvében, az a rész, ahol kitér arra, hogy a forradalmárok a pártház ostromát követően az épület, illetve az óvóhely tervezőjét is kifaggatták arról, hogy húzódnak-e kazamaták az épület alatt. Eörsi írásából kiderül, hogy az óvóhelyet Takács Gyula tervezte, valamint a könyvben arra is kitér, hogy a felkelők a pártháztervezőmérnökével emlékezetből lerajzoltatták az épület alaprajzát, azonban Eörsi nem nevezi meg a mérnököt, csak a Lakóépülettervező Vállalat lapjában talált információk alapján valószínűsíthető, hogy Vincze Pált találhatták meg a felkelők.[19]
Levéltári kutatásokkal többé-kevésbé nyomon követhetők az 1969 utáni változások, azonban vannak oldalak, amelyek nem hozzáférhetők, személyes adatokat tartalmaznak, ezért kivették őket a dossziékból. Ma a Lechner Központban megtekinthetők, a hatvanas évektől az Általános Épülettervező Vállalat tervei az épületekkel kapcsolatban, ezeket maga a vállalat adta le a Dokumentációs központban.
Az egyik legkorábbi elérhető forrás az 1969-es külső homlokzat tatarozásának tervét tartalmazza, valamint a leírásból kiderül, hogy az 1957-es homlokzatrekonstrukciót is ekkor javították ki. A puha köveket ekkor cserélték keményre, vakoltak, burkolatcserét is végrehajtottak.[20] Ez a mappa tartalmazza továbbá az 1957. november 30-án avatott emléktábla tervét, amely az 1956. november 30-i eseményekről emlékezik meg, s mementója a párt mártírjainak.
A 26-os szám tetőterének átépítését 1973-ban kezdték megtervezni, a kivitelezés 1974-ben zajlott, ekkor a tetőtérben létrehoztak egy új tanácstermet a Végrehajtó Bizottságnak, a korábbi, erre a célra használt helyiséget előcsarnokká alakították. A tetőtérben kialakított tanácsterem nagyjából 100 nm alapterületű volt, hagyományos szerkezetű tetőfödémmel fedték le, valamint szőnyegpadlóval burkolták.[21] Budapesti Fővárosi Levéltárában elérhetőek dokumentumok az 1981-es elektromos és óvóhely korszerűsítési munkákról, azonban ezek nem avatkoznak bele az épület külső tömegébe, belső elrendezésébe, alaprajzába, használhatóságába.[22]
1984-ben érték el a 100 %-os beépítettséget. Csikós Zoltán tervezett a 26-os számú épület udvarába egy új tanácstermet, amely háromszintes volt, pinceszintből, földszintből, valamint karzatszintből állt. Az épületben egy 200 fős előadótermet is elhelyeztek. A 21x14,3 méteres udvarra egy monolit vasbeton épületet tervezett Csikós, amely közvetlen a főbejáraton át könnyen megközelíthető volt.[23]
Egy 1983-as javaslat hatására 1985-ben a két házat egyaránt felújították Csikós Zoltán tervei alapján (fontos megjegyezni, hogy míg az első terveken Csikós neve szerepel, később már az organizációs terveken tervezőként Zerényi János van feltüntetve). Itt az építész feladata az volt, hogy adjon a pártbizottság székházának rekonstrukciójára egy javaslatot, valamint, hogy a KISZ székházba a moziterem mellett egy étterem kialakítását is tervezze meg. A tervben szerepel, hogy a külső nyílászárókat cserélni kell, valamint, hogy egy új felvonót és felvonóházat kell elhelyezni az épületben. A tervek továbbá a munkaszobák átrendezésére is kitérnek, az enteriőrt BUBIK bútorokkal kellett kialakítani. Ezenkívül az is fontos szempont volt a rekonstrukciónál, hogy annak állványozás nélkül, a folyamatos munkavégzés biztosítása mellett kellett megvalósulnia. Az archív forrásokból továbbá az is kiderült, hogy a KISZ Köztársaság téri épületszárnyát 1987-ben az MSZMP átvette és felújította az irodáit.[24] A KISZ-szárny rekonstrukcióját 1988-ban Dúl Dezső tervezte meg, s ezen tervek alapján zajlott a kivitelezés is.[25]
Az épületek későbbi esetleges átalakításairól nem találhatók adatok. A nyilvánosan elérhető forrásokból, a különböző tulajdonosváltások, s az ingatlanokra bejegyzett jelzáloghiteleinek története rekonstruálható csupán, s az, hogy a 27-es számú épületet 2017-ben lebontották, a 26-os számú házra pedig jelenleg is érvényes a bontási engedély. A 27-es számú épület lebontásával feltáruló tűzfal, amely a két házat egymáshoz kapcsolata, megmutatja a két épület összeköttetését.
A két épület történetén végigkövethetők az elmúlt 100 év politikai, ideológiai változásai, s éppen ezért véleményem szerint meg kellene fontolni a még álló 26-os szám alatti épület megőrzését, s hasznosítását. A tér és a pártszékház lehetőséget tudna biztosítani szembenézésre a huszadik század történelmével.
/Edvy Athina/
Források:
[1] Stenczer Ferenc 1986: A Köztársaság tér. Budapest 10. pp. 30.
[2] Ráday Mihály (szerk.) 2013: Budapesti utcanevek A–Z. Budapest. pp. 372.
[3] [9] Bán Dávid: Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Építész Fórum. 2021. (https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-az-elhagyatott-partszekhaz-tortenete)
[4] Stenczer Ferenc 1986: A Köztársaság tér. Budapest 10. pp. 31.
[5] Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatalai Főosztály, nem hiteles tulajdoni lap, Budapest, II. János Pál
pápa tér 26. hrsz. 34622.
[6] N. Kósa Judit 2016: Volksbund, MKP, MDP, MSZMP, MSZP. Népszabadság 2016.01.21 pp. 3.
[7] HU_BFL_XV_17_d_329_034622
[8] Máté György 1970: Tisza Kálmán tér, 1945. Népszabadság 1970. 01. 30. pp. 6.
[10] A Lakóépülettervező Vállalat Dolgozóinak Lapja 1955. április 4.
[11] Szegő György: Vince Pál (1909-1994). Magyar Építőművészet. 2011. (https://meonline.hu/archivum/20116/vince-pal-1909-1994/)
[12] HU-MNL-OL-M-KS 276-87, HU-MNL-OL-M-KS 276-112, HU-MNL-OL-M-KS 276-116
[13] Világirodalmi lexikon 1984: 194.
[14] Prakfalvi Endre 2020: Építészet és szocializmus. Budapest. pp. 24.
[15-16] Major Máté 1956: Építészetünk helyzetéről. Csillag 10. 779–795. pp.783.
[17-18] Molnár Gál Péter 1986: Gyerekszobám a történelem. Budapest 10. 34–35.
[19] Eörsi László 2006: Köztársaság tér, 1956. Budapest. pp. 113–114.
[20] DK289337
[21] HU_BFL_XV_17_d_329_134622_004
[22] HU_BFL_XV_17_d_329_134622_004
[23] A Köztársaság tér 26 sz. belső udvarának 1983-as beépítése – Csikós Zoltán – ÉKM, Építésügyi Dokumentációs Központ / Tervtár, ÁÉTV/-6764
[24] A Köztársaság tér 26-27 sz. épületpár együttes, 1985-ös felújításának organizációs tervei – Zerényi János – ÉKM, Építésügyi Dokumentációs Központ / Tervtár, ÁÉTV/-6764
[25] A Köztársaság téri KISZ-székház 1988-as rekonstrukciója – Dúl Dezső - ÉKM, Építésügyi Dokumentációs Központ / Tervtár, ÁÉTV/-6764
Levéltári források
Budapest Főváros Levéltára (BFL)
HU_BFL_XV_17_d_329_134622_004 Átalakítások (volt MSZMP-székház) - Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1895–1975.
HU BFL XV.17.f.358 IV/2.- VIII., Köztársaság tér 26., 1972–2000.
HU BFL XV.17.f.358 542 - VIII., Köztársaság tér 26., 1972–2000.
HU BFL XV.17.f.358 543 - VIII., Köztársaság tér 26., 1972–2000.
Lechner Központ
DK289348 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság felvonó és kazánház átalakítás kiviteli terve – 1972
DK289341 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház 1. emeleti tanácsterem emeletráépítés statitikavizsgálat levelezés – 1972
DK289347 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház belső központi fűtés, berendezés kezelési utasítás -1972
DK289337 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház homlokzattatarozásának kiviteli terve -1969
DK289339 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház kazánház átalakítás kiviteli terve -1983
DK289346 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház klímaberendezés beépítési kiviteli terv -1966
DK289343 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház rekonstrukció kiviteli terve -1987
DK289342 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház rekonstrukció kiviteli terve levelezés -1973
DK289340 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság székház rekonstrukció klímaberendezés beépítésének kiviteli terve -1966
DK289345 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál Pápa Tér 26.) MSZMP Budapesti Bizottság tanácsterem kiviteli terve -1984
DK260692 Budapest, VIII. Köztársaság tér 26. (II. János Pál pápa tér 26.) Pártház pótmunkák kiviteli terv – 1971
DK206234 Budapest VIII., Köztársaság tér 26., MSZMP Budapesti Pártbizottság: különterem és mosdó átalakítása : orvosi rendelő : kiviteli terv -1982
DK289333 Budapest, VIII. II. János Pál pápa tér 27. KISZ Budapesti Bizottság átalakítás BEP Biztonsági terem félemeleti tanácsterem, kistanácsterem tanulmányi terve -1981
DK289323 Budapest, VIII. II. János Pál pápa tér 26. MSZMP Budapesti Bizottság székház rekonstrukció kiviteli terve
DK289325 Budapest, VIII. II. János Pál pápa tér 26. MSZMP Budapesti Bizottság székház rekonstrukció harmadik emelet átalakítás kiviteli terve
Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)
HU-MNL-OL-M-KS 276-87 - Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, 1948–1949.
HU-MNL-OL-M-KS 276-112 - Államgazdasági Bizottság, 1949–1953.
HU-MNL-OL-M-KS 276-116 - Államgazdasági Osztály, 1949–1952.
HU-MNL-OL-M-KS 276-96 - Adminisztratív Osztály, 1950–1956.
Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztály, nem hiteles tulajdoni lap, Budapest, II. János Pál pápa tér 26. hrsz. 34622.
A Lakóépülettervező Vállalat Dolgozóinak Lapja, 1955. 3. évf. 2. szám
Világirodalmi lexikon 1984.