A fenntartható építészet felé - Szentendre, REC központ

A nemzetközi összefogásra és a környezettudatos tervezési szemléletre egyaránt kiváló példa a Federico M. Butera és Kruppa Gábor tervezte Regionális Környezetvédelmi Centrum (REC) Szentendrén. A cél zéró emissziós épület kialakítása volt, ennek elérése érdekében három hatékony módszer kombinációját alkalmazták, illetve a költséges és környezetkárosító bontás helyett a régi épület szerkezetét is megtartották.

A REC (továbbiakban környezetvédelmi központ) szentendrei bázisát zéró emissziós épületnek tervezték. Ez a cél akkor érhető el, ha az épület energiatermelése megegyezik annak energiafogyasztásával. A környezetvédelmi központ megalkotói három hatékony módszer kombinációját alkalmazták: az energiafogyasztás optimalizálását, megújuló források alkalmazását, illetve a fogyasztás ellenőrzését, kvázi visszafogását. A gyakorlati megvalósítás ennek megfelelően hatékony szabályozórendszerekkel (fűtés, hűtés, világítás), körültekintő építészeti kialakítással (megfelelő hőszigetelés, árnyékolás stb.), valamint az energiatudatos használói magatartásra való ösztönzés együttesével történt. A megújuló energiaforrásokat illetően dominál az aktív napenergia-hasznosítás (fotovoltaikus napenergia-hasznosítás és hőtermelő napkollektorok), valamint a geotermális energiahasznosítás.

A REC központi irodaépülete egy meglévő irodaépület átépítésével jött létre Szentendrén. A költséges és környezetkárosító bontás helyett a régi épület szerkezetét megtartották. A vasbetonvázas, alumínium függönyfalas, elégtelen hőszigetelésű, hőhidas, nyáron meleg, télen hideg, energiafaló monstrum zéró kibocsátású, korszerű épületté vált az átalakítással. Eltüntették a minimális hőszigetelő-képességű, elavult homlokzati héjat, továbbá teljesen új, megújuló forrásokkal kombinált épületgépészeti kialakítást alkalmaztak. Olasz kezdeményezésre 2005-ben kezdődött az előkészítés, a tervezés és az engedélyezés pedig 2006-ban. A kivitelezés 2007 októberében indult és 2008 júniusában fejeződött be.

Az épület hűtési és fűtési rendszereinek elektromosenergia-ellátását, valamint a világításhoz s az egyéb készülékek üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramot 140 darab fotovoltaikus napelem szolgáltatja, melyeket a tetőn helyeztek el, 29 kW névleges teljesítménnyel. A  többletenergiát visszatáplálják a hálózatra. Az épület hőenergiaellátását hőszivattyúk biztosítják (hatékonyság: 4-es COP), melyek 12 darab 100 méter mély talajszondából nyerik az energiát. Az összes épületgépészeti rendszer hatékony vezérléssel és távfelügyelettel rendelkezik. Világítástechnikában a természetes fény maximalizálása volt a cél, amit a mennyezet alatti bevilágító sáv, valamint mozgó és fix árnyékolók alkalmazásával értek el. A mesterséges világítást automata fényérzékelők szabályozzák, érzékelve a jelenlétet és a természetes fény intenzitását. Hagyományos villanykapcsolók nincsenek az épületben.

A klimatikus viszonyok akkor kedvezőek egy épületben, ha télen nem esik 20 Celsius-fok alá a belső hőmérséklet, nyáron pedig nem emelkedik 26 Celsius-fok fölé. A kellemes hőkomfortot sugárzó fűtéssel (födémtemperálás) érték el. Az időszakosan használt helyiségekben -  mint a   konferenciaterem - a termosztát hőmérsékletét télen 20, nyáron 40 Celsius-fokra állítják, s az ajtókat természetesen zárva tartják.  

Főbb paraméterek:

• 40 db fotovoltaikus napelem 29 kW névleges teljesítménnyel
• hőenergia-ellátás 12 db 100 méter mély talajszondából hőszivattyúkkal (4-es COP)
• födémaktiválás
• intelligens épületfelügyelet

Az épület nemzetközi összefogással valósult meg. Fő támogatók: Olaszország Környezetvédelmi Minisztériuma, továbbá az EGT Finanszírozási Mechanizmuson keresztül Izland, Liechtenstein és Norvégia. A nettó 2 millió euró költségvetésű projekt megvalósulásához cégek is hozzájárultak. A beruházás megtérülési idejét 20 évre becsülik.

Regionális Környezetvédelmi Centrum (REC) energiahatékony felújítása

tervezők: Federico M. Butera  (Milánó), Kruppa Gábor - Kima Stúdió (Budapest)

forrás: Green Press Hírügynökség, részlet a Fenntartható építészet felé c. kiadványból