A gazdasági válság és hatása az irodabútor piacra

Az irodapiaci mozgásokhoz: költözésekhez, bővülésekhez, új bérleti tranzakciókhoz kapcsolódó beszerzések a Kinnarps árbevételének jelentős részét képezik, az irodai megoldások piaca és az ingatlanpiac irodapiaci szektora között erőteljes szimbiózis van.(x)

A 2008-2010 közti időszakban, a válság begyűrűzésekor az építőipari beruházások befagytak és ezzel együtt az ingatlanpiaci tranzakciók is. Ez természetesen a bútoros cégek munkájára is jelentős hatással volt és egyfajta piactisztulás, a gyengébb (garázs bt.) cégek lemorzsolódása lett a
következménye. 

2010 utolsó negyedévében elindult egy költözési hullám az alacsonyabb kategóriás irodaházakból a magasabb és ezzel együtt a modernebb, költséghatékonyabb területekre. Ez a trend főként annak volt köszönhető, hogy a bérlők egyrészt költségcsökkentési megfontolásból hatékonyabb kialakítású
irodaházakat kerestek, másrészről pedig erős pozícióban voltak az irodabérleti piacon, ezért előnyös feltételekkel bérelhettek maguknak területeket.

Rövidtávon ezek a költözések, illetve a csekély mennyiségű újonnan betelepülő cégek tették ki az irodabérleti tranzakciók 40-45 %-át és így éves szinten 6% bővülési aránnyal közösen biztosították a túlélést. Ennek köszönhetően 2012-re több versenytárssal együtt árbevétel tekintetében a Kinnarps szinte visszakapaszkodott a válság előtti szintre. A válság előtt az 5 legnagyobb irodabútorforgalmazó cég árbevétele egyenként 600 millió-1milliárd forint között mozgott, ami 2009-re átlagosan 32%-al lecsökkent. Annak ellenére, hogy egyes cégeknél már a következő évben elkezdődött a növekedés, sokan még most sem érték el a válság előtti pénzügyi eredményüket, mivel a fejlődés
ütemét rendkívül megnehezíti, hogy a kereslet csökkenése miatt ugyanazon árbevétel mögött sokkal több munka és sokkal kisebb nyereség párosul.

A hazai piac szereplői
A magyarországi irodabútor piac szereplőinek köre tevékenységük szempontjából rendkívül cizellált. A piac vizsgálatakor 2 fő csoportra irányul kiemelt figyelem: a gyártó és forgalmazó illetve a csak forgalmazó cégekre.
Arányait tekintve az 5 legnagyobb gyártó és forgalmazó cég árbevétele a teljes piaci volumen közel 37%-át, a kizárólag forgalmazó vállalatoké a piac 16%-át fedi le. A piaci részesedés előbbi csoport esetén 5-10% körül mozog, utóbbi csoportnál 2-6% között. A piaci volumen maradék 47%-át az 1%-nál kisebb piaci részesedésű cégek fedik le. 

A globális változások hatása a Kinnarps működésére
A megváltozott piaci körülmények nemzetközi szinten is új kihívások elé állították a Kinnarps-ot. Az új beszerzések hiánya és az ügyfelek erős alkupozíciója, a kiélezett verseny minden országban a bútorpiacon is markáns trendként volt érzékelhető.

Az új kihívások azonnali megoldást kívántak, ezért egy globális vállalati átvilágítást követően a régi értékeket (őszinteség, lojalitás, alázat, minőség, átláthatóság) szem előtt tartva vállalati struktúraváltás és folyamat-optimalizáció vette kezdetét a Kinnarps-nál, ami főként az értékesítési stratégiára vonatkozott:

• Bővítésre került a Kinnarps termékpalettája is egy német bútorgyártó cég felvásárlásával és piacképes termékeinek beintegrálásával.
• Az értékesítési folyamatoknál nagyobb hangsúlyt kaptak az előrejelzések és a pro aktivitás, amelyek tudatos akcióterveket és hatékonyabb értékesítési folyamatokat eredményeztek. 
• Az új ismeretek elsajátítására a személyes tréningek mellé Kinnarps Academy névre keresztelt webes alkalmazást fejlesztett a társaság.

A magyarországi stratégia átalakulása
A nemzetközi irányelvekkel összehangoltan a magyarországi működés is megváltozott. 

2012. március 1-től Soltész Tiberius vette át az ügyvezetői feladatokat. Az ő nevéhez kötődik a cég új működési stratégiájának kialakítása, amely egy decentralizáltabb szervezeti struktúra, valamint jelentősen szélesebb termék-, és szolgáltatáspaletta kialakítását jelentette.

Az eredményességhez professzionális hozzáállás, széles termékpaletta, komplex szolgáltatáscsomag és rendkívül nagy rugalmasság kell. Ezt felismerve a vállalat jelentős mértékben diverzifikálta termékés szolgáltatáspalettáját, új márkákkal és bútorcsaládokkal több árszinten is bővítette a kínálatot annak érdekében, hogy a piacon felmerülő igényeket minden szinten költséghatékonyan, személyre szabottan tudja kielégíteni.

Ennek a stratégiának egyik legnagyobb eredménye, hogy az idén átadott Green House irodaház új bérlői közül a legtöbben a Kinnarps csapatát választották új munkakörnyezetük kialakításához.

Új irányok, új megoldások a Kinnarps-nál
Az új struktúrában a kapcsolati háló kiépítése és ápolása jelentős hangsúlyt kapott, és ezzel együtt a szakmai szervezetekkel, tömörülésekkel való együttműködés is, amelyek kiváló színterei az ilyen jellegű kapcsolatépítésnek.

Az új vállalati stratégia keretében a Kinnarps igyekszik a kereskedelmi kamarákkal, a zöld szervezetekkel és a felsőoktatási intézményekkel minél szorosabbra fűzni szakmai kapcsolatait és kölcsönösen segíteni egymás működését.

Ennek egyik példája a szeptemberben meghirdetett pályázat a MOME bútortervező szakos hallgatói részére, amely során nem csak saját kampuszukat gondolták újra a pályázó hallgatók, de nemzetközi szakmai ismereteket is szerezhettek, mivel munkájukat neves hazai és külföldi tervezők, designerek
segítették.

Hasonló kezdeményezést indított a Kinnarps a BME-vel is, szeptembertől kezdve a terméktervező hallgatók fogják első körben tesztelni az új iskolák számára készült Kinnarps bútorcsaládot. A tesztelés tapasztalatai és javaslatai bekerülnek a vállalat fejlesztési folyamatába.

Next OfficeTM koncepció, fenntarthatóság és transzparencia
A nemzetközi trendekhez igazodva pár év csúszással a magyarországi ingatlanfejlesztés terén a fenntarthatóság és a transzparencia került fókuszba, az irodai munkahelyek kialakításánál pedig egyre növekvő trendé vált az „Y-generáció” igényeinek kielégítésére való törekvés.

Ez a generáció a korábbiaktól eltérően sokkal tudatosabb preferenciákkal rendelkezik munkahelyét és életvitelét tekintve. Kitűnően eligazodnak a legújabb trendek között, fontos a munka-magánélet egyensúly, a munkahelyen jól szeretnék érezni magukat és munkavégzésükhöz csupán egy okostelefon és egy laptop szükséges, tehát kevésbé helyhez kötöttek. Emellett fontos számukra a környezettudatosság és a karrierépítés lehetősége, ezért olyan környezetben szeretnek dolgozni, ahol kiélhetik kreativitásuk és az íróasztaltól elszakadva akár kávézóban, babzsák fotelben végezhetik munkájukat.

Ezek a megváltozott munkavégzési módok új innovációt követelnek, ezért a Kinnarps sok éves nemzetközi kutatásra alapozva idén márciusban bemutatta Next Office névre hallgató koncepcióját, amely ezekre a megváltozott igényekre nyújt egyszerre gazdaságos és modern megoldást optimalizáltabb terület-kihasználás mellett.

A fenntarthatóság jelentősége Magyarországon legmarkánsabban az ingatlanpiacon figyelhető meg, főként az épületek energetikai kialakítása/fejlesztése terén. Ma már minden újonnan épülő irodaház LEED vagy BREAM minősítés megszerzésére törekszik.

A Kinnarps irodaháza is a fenntarthatóság és energiahatékonyság szellemében épült, amely átadásakor 2006-ban a Váci úti irodafolyosón az első intelligens épületek egyikeként kezdte meg működését. A transzparencia terén svéd cégként egyértelmű a vállalat számára a korrupció kizárása. A Kinnarps
szívesen adja nevét olyan kezdeményezésekhez, amelyek a versenyszféra ilyen irányú megreformálását szolgálják, így rendszeresen ad otthont ilyen témában rendezett konferenciáknak, kerekasztal beszélgetéseknek.

A magyarországi piac ezen a területen természeténél fogva jelentős tudatformálásra szorul. Ennek a tudatformáló szerepnek a betöltésére törekedve a Kinnarps igyekszik best partice jelleggel példát mutatni a környezettudatos, ergonomikus megoldások valamint a transzparencia terén. Hogy milyen irányba fog fejlődni az ingatlan és vele együtt a bútorpiac? Nehéz megjósolni. Az elmúlt évben a Kinnarps legtöbb ügyfele a BPO/SSC (Shared Service Center), az információtechnológia, a gyógyszergyártó és a szolgáltató szektorból került ki, emellett kisebb részben ugyan a gyártó vállalatok és a pénzügyi szférában tevékenykedő cégek domináltak. Ezekre a tapasztalatokra
alapozva rendkívül markáns lesz a shared service centerek továbbterjedése és a gyártó cégek uniós pályázati pénzekből finanszírozott fejlesztései.

(x)