A Gereben Marián Építészek megosztott első díjas terve az Akadémia Park pályázatán

Az Akadéma Park ötletpályázat megosztott első díjas terve a megújuló területet egy minél változatosabb és élőbb alközpontként képzeli el, kiemelt figyelmet szentelve annak, hogy a városi élet lehető legtöbb aspektusa számára vonzó környezetet teremtsen. A Gereben Marián Építészek javaslata mértéktartó, de karakteres beépítésével a belső zöldterületek elérhetőségét és körülhatárolását egyaránt biztosítani kívánja. 

Konceptuális alapvetések:

I. Megnyitás: transzparens város

Az Akadémia Park tömbje korábbi katonai funkciójából eredően zárványként jelenik meg a város testében, használatának jellege mellett magas falakkal elzárt téri, építészeti kialakítása is ezt a zártságot jeleníti meg, kizárva a publikusság szintjeit. A tervezett beépítés városépítészeti koncepciója ezt a zártságot oldja fel mind téri, tömegképzési attitűdjében, mind használati módjában. A korábban elzárt határolás helyébe egy membránszerűen áttört, maga között átlátásokat és nagyobb teresedéseket befogadó szűrő kerül, amelyet gyalogos közlekedési, látvány- és zöldfelületi tengelyek szőnek át a belső, összefüggően megtartott zöldfelület felé.

II. Kék-zöld infrastruktúra: szivacsváros

Budapest belső területeit sűrű beépítés jellemzi, hiányoznak a nagy, összefüggő, szabadidő eltöltésére alkalmas, publikus zöldfelületek, különösen a szelíd mobilitási formákkal, közösségi közlekedéssel jól megközelíthető részeken. A budai területek ugyan összvárosi viszonylatban ebből a szempontból jobban ellátottak, azonban ezek főként a belső területekre koncentrálódnak, a tervezési terület környezetében – annak ellenére, hogy alapvetően zöldövezeti karakterről van szó – már nagyrészt hiányzik ez a funkció.

A koncepció lényeges eleme a Dunától a Budai hegyekig vezető zöld folyosó megszakítás nélküli kialakítása az Ördög-árok mentén, aminek egyik törekvése az Akadémia Park területének feltárása és intenzív bevonása is. A javaslat kiterjed a Hűvösvölgyi út mentén lévő zöld sáv bővítésére is, aminek keretében a közeli benzinkút, valamint a terület előtt húzódó közterületi felszíni parkolóterület felszámolását tervezzük, lehetőséget teremtve az Ördög-árok mederrendezésére és a természetközeli élővilág visszatelepítésére is, így az árok megközelíthető vizes élőhellyé, az emberek számára különleges mikroklímájú pihenőhellyé alakítható.

A terv keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel az élet- és vagyonbiztonság megtartása mellett vissza lehet állítani a természetes vizes élőhelyeket felidéző környezetet. Ezt a célt szolgálja az erdős területek vízvisszatartó képességét felidéző szivacsváros koncepció, amely a területen megjelenő csapadékvíz és szürkevíz tárolását, újrahasznosítását, lassabb lefolyását kívánja elérni. A vízelvezetést lassító kék-zöld rendszer fő eleme a csapadék- és szürke vizek tárolására kiépített felszíni és felszín alatti tározók, esőkertek, ideiglenes elöntési területek, és így az Ördög-árok medrének dinamikusan változó hatásokat jobban tűrő, növényekkel telepített természetközeli kialakítása. Az Akadémia Park beépítésénél alapvető szempont a lehető legnagyobb összefüggő zöldterület kialakítása és annak intenzív publikus feltárása a környezete felé. A központi parkban a városi klímaviszonyokat is jelentősen javító, vízgyűjtő ökologikus Tó, valamint a Rét - egy nagyobb füves terület jön létre, amit a Liget – egy sétányokkal tagolt, változó szélességű fás terület vesz körül, helyet adva sportolási, rekreációs, és sokféle közösségi eseményeknek is.

A javasolt program alapvetően a természeti jelenlétet erősíti. Amellett, hogy a sportolás különböző formáinak, lovas és vízisport csarnokai a külső fásított terekkel kiegészítve ágyazódnak a tájba, a Hűvösvölgyi út felé eső térszinti szolgáltatási zónák találkozási helyei, aktív sétányai is a belső parkra, a közbülső szűrő ligetes közösségi tereire, valamint az Ördög-árok renaturalizált természeti értékei felé fordulnak.

III. Városi alközpont: 15 perces város

A településtervezési koncepció harmadik fő eleme a városi közösségek érdekében nagy kapacitású kötöttpályás közlekedés hálózatára épülő kertvárosias alközpont fejlesztés, amely a technológia és a természeti erőforrások szintézisét tűzi ki célul.

Alközpontok rendszere:

A globális környezetváltozás, az energiaválság és a közelmúlt járványhelyzet tapasztalata egyszerre teszi szükségessé a tudatos városhasználat elterjedését, ezért az egyik legfontosabb szempont a környéken lakók számára környezetkímélően és fenntarthatóan megvalósítható és működtethető alközpont építése, amely megteremti a rövid közlekedési utakkal, szelíd eszközökkel elérhető és vegyes funkciókkal rendelkező – lakhatási, munkahelyi és sokrétű szolgáltatásokkal kiépített – alközpontot: a 15 perces várost.

Budapest közlekedésének egyik legkomolyabb problémája a munkahelyi és a városközponti vegyes funkciók egyenlőtlen elhelyezkedése, elsősorban a belvárosba koncentrálódása. Mindez intenzív átmenő forgalmat eredményez nemcsak a monofunkciós lakóterületek, de az agglomerációs települések irányából is. A megoldást a jelen helyzet problémájára a centrum területének kitágítása, a vegyes funkciók decentralizáltabb elhelyezése jelentheti, melynek alapfeltétele, hogy új alközpontok jöjjenek létre közösségi közlekedéssel jól szervezett területeken.

Az Akadémia Park mérete, városszerkezeti pozíciója, közlekedési kapcsolatai révén ideálisan alkalmas városi alközponti terület. Meglévő adottságainak kiaknázásával, közlekedési kapcsolatainak strukturálásával, valamint a közvetlen környezetében megtalálható fragmentált alközponti funkciók tudatos integrálásával és kiegészítésével tervpályázatunk városi alközpont lehetséges kialakítására tesz javaslatot.

Közlekedés:

Tömegközlekedési kapcsolatok erősítése: a helyszín a város tömegközlekedési hálózatába jól integrált, a terület határain több meglévő autóbusz járat megállója, Hűvösvölgyi út felől kötöttpályás kapcsolat, villamosmegálló biztosítja a ráhordást. A tervezett közlekedési rendszer kiemelten kezeli a megállók és a terület kapcsolatát, a megállók felől a gyalogos útvonalak egyszerűbbek, rövidebbek és akadálymentesítettek.

Szelíd mobilitási formák priorizálása: a 15 perces város koncepciója akkor működik jól, ha az alközpont gyalogos, kerékpáros elérése kényelmesen és biztonságosan használható útvonalakon biztosított. Ennek érdekében a javasolt közlekedési rendszerben a városi szövethez kapcsolódó kerékpáros és gyalogos útvonalakat az alábbi eszközökkel erősítettük:

• a terület feltárásának alapvető eleme a tömböt átszelő gyalogos tengelyek rendszere, melyekről a Park területe minden irányból akadálytalanul elérhető
• a Hűvösvölgyi út felőli zöld folyosó kiszélesítésével, valamint a közeli benzinkút megszűntetésével a gyalogos közlekedést a Budagyöngyétől a Kelemen László utcáig a zöld sávban kialakított sétány teszi összefüggővé és akadálymentessé
• a gyorsforgalmi kerékpárútnak a villamos nyomvonal keresztezése nélkül, a tervezési terület előtt az Ördög-árokba süllyesztve a területet feltáró új nagy forgalmú bekötőutak alatt haladhat tovább (hosszútávon az Ördög-árok mentén kialakított kerékpárút akár Hűvösvölgyig is kiterjeszthető)
• a határoló mellékutcák gépjármű forgalmi terhelése csillapított, az úthálózat kis mértékű átalakításával a tömb autós megközelítése a Hűvösvölgyi útra korlátozódik, a Hidász utcában az átmenő forgalom megszűnik
• a tömböt kiszolgáló, valamint a P+R parkolók a térszint alatt kerülnek kialakításra, közvetlenül a Hűvösvölgyi út felőli feltárással, nem zavarva a szelíd közlekedési formák útvonalait

Közúti kapcsolatokban rejlő lehetőségek: a terület a budakörnyéki agglomerációból – Solymár, Nagykovácsi, Hidegkút, Budakeszi, továbbá a zsámbéki medence irányából – érkező intenzív átmenő forgalom mellett fekszik, kötöttpályás közösségi közlekedéssel jól feltártan, a környező kertvárosias terület ráhordó útjainak tengelyeihez közvetlen közelségben. Mindez jó adottság a városi közlekedési problémák mérséklésére, mert az itt igénybevett szolgáltatás után ezekről a külső területekről már nem teszik szükségessé a továbbutazást. A tömb nagyforgalmú közúti kapcsolatai a Hűvösvölgyi út felől biztosítottak, melynek forgalmi többlet terhelését ki- és behajtó osztályozósávok, forgalmi sávoktól elválasztott buszmegállók csökkentik. A telken belüli közlekedés és parkolás felületei a térszín alatt kerültek kialakításra.

Funkcióbővítés:

Az új alközpontban megjelenő vegyes funkciók – munkahely, kereskedelem, egészségügy, vendéglátás, oktatás, szabadidő, sport, szállás, szolgáltatás, valamint a lakhatás alternatív formáinak megjelenése a korábban elsősorban monofunkciós lakóterületen segít jelentősen redukálni a belváros felé irányuló, az agglomerációból érkező átmenő és a környező lakóterületekről kiinduló forgalmat is, az összközlekedési távolságok csökkenésével jelentősen javítva a belső budai területek környezeti terhelését.

A központ bővítés jellemzője a komplex funkció-kínálat megteremtése. A javasolt funkciócsoportok meghatározása a helyben található funkciók elemzésén, integrálásán és kiegészítésén alapszik. Például a környéken nagy számú alapfokú oktatási intézmény található, de kevés tornateremmel, a MOME nagy hallgató létszámú intézmény, de a kollégium épülete elbontásra került, a Budagyöngye Bevásárlóközpont kiskereskedelmi potenciálja jelentős, de a kapcsolódó szolgáltatásai (vendéglátás, élelmiszerüzlet stb.) elégtelenek, az Officium Irodaház bérirodái magas színvonalúak, de a napjainkban változó igényekhez mérten a bérlet térben és időben korlátos, rugalmatlan. A programban javasolt funkciók ezekre az 5,10,15 perces vonzáskörzetében fellelhető helyzetekre reagálnak.

Lakhatás:

A szállás, a lakhatás bővítése a piaci igények mellett itt részben az alulreprezentált, részben a szociális szempontokat is megjelenítő szegmensekkel történhet akár új típusú tulajdonosi-bérleményi rendszer bevezetésén keresztül. A terv alapvetően a teljes életszakasz lakhatási igényeire kínál helybenmaradási lehetőséget. Ilyenek lehetnek a fiatal felnőttek, nyugdíjasok, egyedül- vagy közösségben élők (co-housing), akik kisebb alapterületű, de megfizethetőbb lakhatási igénnyel rendelkeznek.

A társadalmi háló megőrzése érdekében az önellátást kisebb támogatással, szakellátási segítséggel élőknek szánt nyugdíjasház a városi életbe integráltan jelenik itt meg. A jó elérhetőség miatt az otthon (az eredeti lakásban történő ellátást) is támogató idősgondozás, nyugdíjas klub, illetve a nagyközönség által is használt művelődési ház / közösségi tér kialakítását is javasolja a terv. Ez a megoldás a helyben maradást, a társadalmi kapcsolatrendszer megőrzését teszi lehetővé az idősebb generáció számára.

Az idősebbek mellett a fiatalok lakhatási igényeire, a kollégiumi férőhelyek bővítését is javasoljuk. Erre különösen a szomszédságban lévő MOME intézménye ad okot, mivel az egyetem Campus fejlesztése során a Reimholz Péter által tervezett Zugligeti úti épület elbontották, a kollégiumi szálláshelyeket felszámolták. Az egyetemisták jelenléte a helyben lakó közösség diverzitását színesíti, társadalmi életét dinamizálja.

A terv a piaci és szociális alapú lakóingatlanok széles választékát kínálja, a lakások a legkülönfélébb méretűek, tájolásúak, elhelyezkedésűek és üzemeltetésűek, vegyes lakásmixével támogatva az eltérő élethelyzetű lakóközösség kialakulását, heterogén, intergenerációs társadalmi összetételt biztosítva a multifunkciós városi alközpontnak. A társasházi lakásokhoz változatos szolgáltatások kapcsolhatók a lakóépületek első emeleti félprivát zónájában, melyek közös használata elősegíti a mikrotársadalmi kapcsolatok kialakulását, lakóközösségek megerősödését. A tervezett lakások közös jellemzője, hogy mindegyik rendelkezik a természeti környezete felé nyíló terasszal vagy kilátással.

Munkahely:

A vonzáskörzetben élő és az új alközpontba költöző lakók számára a terv a munkavégzés új típusú lehetőségeit kínálja. A Riadó utca mentén a tömbben kialakult irodai zóna folytatásaként a Hűvösvölgyi út sarkán új irodaterületek létrehozását javasoljuk, melyek rugalmas munkahely bérleti konstrukciók kialakítására alkalmasak. A co-working és közösségi irodák felületei, órára bérelhető tárgyalók rendszere stb. alkalmas lehet pályakezdő fiatal felnőttek, start-up cégek, rugalmasan alakítható válságtűrő vállalkozások kiszolgálására, helyben tartására.

A helyben lakók számára a lakóépületek félprivát zónájában időalapon bérelhető távmunka irodák, munkaállomások kialakítását tervezzük, melyek segítségével a home-office munkavégzés épületen belül, de a családi élet háttérzajának kizárásával valósítható meg. Munkavégzésre nemcsak hagyományos irodai, hanem egyéb alternatív felületeket is biztosít a terv kisebb műhelyek és műtermek formájában, amikben megjelenő - a kreatíviparhoz kötődő, de a környezetét nem zavaró tevékenységekkel részben színesíti az alközponti funkció kínálatot, részben pedig erősítheti a kapcsolatot a potenciálisan terjeszkedő zugligeti úti MOME oktatási intézménye felé.

Szolgáltatások:

A Hűvösvölgyi út mentén kialakított intenzívebb beépítésű épületeinek vezérszintjén a városi alközpont funkciót kielégítő szolgáltatások - vendéglátás, kiskereskedelem és egyéb közösségi, művelődési terek kaptak helyet. Az épületek földszintje kitárulkozó közösségi tér, amely fedett-nyitott árkádjaival, a park és a közterület felé néző nagy kirakataival és teraszaival intenzíven kapcsolódik a környezetéhez.

Az épületek közti átkötésekben eltérő minőségű, városi alközpontot definiáló terek: Fórum, Agóra, valamint átkötő passzázsok jönnek létre, teret adva a legkülönfélébb városi aktivitásoknak, így: piac, vásár, rendezvények, koncertek, spontán találkozások, rekreáció, idős-, gyermek- és ifjúsági programok akciófelületei alakulnak ki, kapcsolódva a környék kulturális, oktatási-nevelései tevékenységéhez. Az épület város felőli oldalán a legnagyobb felnyitás tere a Fórum, ami a Hűvösvölgyi utat szegélyező zöld sávba is kifut, ezzel kijelölve a megérkezés helyszínét a fő megközelítési irányból. A vendéglátó funkciókon túl erre a térre nyílnak a nagyforgalmú sport- és rendezvénycsarnok, valamint az uszoda bejáratai is.

Rekreáció, sport, kultúra:

A rekreáció funkciói három terület köré szerveződnek: aktív pihenés a közparkban a tömbbelsőben, sportlétesítmények a valahai gyakorlótér sávjában a Hidász utca mentén, valamint az agóráról nyíló kulturális intézmények a Hidász utca – Hűvösvölgyi út sarkán valósul meg. A közösségi zöldfelület rekreációs funkciója determinált: a területet – karaktere megőrzése mellett – eltérő identitású, belakható részekre tagoltuk, a Rét, a Liget, és az Öko-tó partja eltérő időjárási viszonyokban és élethelyzetekben kikapcsolódásra, sportolásra teremt lehetőséget.

A sportolásra kialakított tereket az eredeti, 19. századi beépítési módnak az egyenes folytatásaként a volt kadétiskolához tartozó „Műszaki gyakorlótér" (1903-as térkép) zónájában, a Hidász utca mentén helyezzük el, megtartva a lovardát, kiegészítve városi uszodai, valamint sportcsarnok, és egyéb, beltéri mozgásoknak helyet adó terekkel.

A sportterület meglévő, megőrzendő különleges eleme a Lovarda. A városias területen több, mint száz éve folyamatosan működő intézmény helytörténeti kuriózum. A terv a lovarda értékeihez méltó megújítását javasolja, sportszakmai és használati szempontból fejleszti, akár versenyek lebonyolítására is alkalmas kül- és beltéri verseny- és gyakorlópályákkal, korszerűsített istállókkal és kiszolgáló területekkel. A lovarda gyakorlóterei a meglévő kerítésfalak elbontásával környezetük felé megnyílnak, az így létrejövő be- és átlátásaival szoros vizuális kapcsolatba kerülnek elsősorban a parkkal, valamint a szomszédos sportlétesítményekkel és a területet feltáró gyalogos útvonalakkal is.

A Hidász utca felől a Hűvösvölgyi út és a Lovarda között a környékről nagyon hiányzó városi uszoda funkciót javaslunk, ami mind a kerületi oktatáshoz, mind pedig egyéb rekreációs, egészség megőrző és sport tevékenységhez kötődhet. A létrehozandó sport funkciójú épületek meglévő, nagyfesztávú tereket nélkülöző, ezért bontandó épület, illetve a mellette lévő burkolt parkoló terület helyén épül, a lehető legkevesebb beavatkozással a környező intenzív természeti terület életében. Az uszoda kül- és beltéri medencékkel, tanmedencékkel, térszíni és emeleti napozó terasszal, valamint az emeleti szinteken wellness-fitness terekkel kapcsolódik a környezetéhez, segítve a városrész lakóinak a sporthoz és rekreációhoz való kötődését.

A sportcsarnok a Hűvösvölgyi-Hidász sarokról feltáruló közösségi agóra térről nyílik, nagyfesztávú, csapatsportokat magába foglaló tere egyéb közösségi-művelődési célra is használhatók, elősegítve az Akadémia Park városi alközponttá válását, kialakuló nyitott, befogadó jellegét.

Kulturális funkciókat nem csak a sportcsarnok multifunkcionális nagytere, de számos, a Hűvösvölgyi út mentén lévő, köztéri, zöldfelületi, és egyéb szolgáltatásokhoz, oktatáshoz, vagy alternatív lakhatáshoz is köthető terek is befogadhatnak - könyvtár, galéria, nyugdíjas klub, napközi, alternatív oktatási-, és egyéb közösségi programmal.

Az Akadémia Park jelenleg zárványszerű összefüggő zöldfelületének publikus parkká alakítása, a tömb peremén a kerítések lebontása és a vegyes funkciójú beépítés sűrítése, az autómentes térfelszín kialakítása, valamint a közlekedési kapcsolatok tudatos rendezése egy élhető, élettel teli új városi alközpont kialakulásának lehetőségét hordozza. A tervezett tér- és funkciókapcsolatok elősegítik a helyi közösségeken alapuló társadalmi háló erősödését, ezzel is növelve a városrész rezilienciáját, válságtűrő képességét.

Gereben Marián Építészek

Szerk.: Winkler Márk