Bálint Eszter diplomamunkájában otthont tervezett az árva állatoknak. A Győri Állatmenhely fejlesztésével célja, hogy egy jobb és minőségibb környezetet hozzon létre a menhelyi állatoknak és az ott dolgozó embereknek, ahogy az is, hogy felhívja a figyelmet a felelősségvállalásra is.
Az állatok szeretete mindig is fontos szerepet játszott az életemben, így a kezdetektől célom volt a győri állatmenhellyel és annak helyzetével foglalkozni. Az évek múltával felismertem, hogy nem jut minden állatnak jó sors, és a cél, hogy segítsek, egyre erősebbé vált bennem. Évek óta a győri menhely látogatója vagyok, saját szemmel is tapasztaltam a jelenleg fennálló hiányosságokat. Amikor végigsétálok a kennelsoron, látva a kutyák arcát, mindig elgondolkodom azon, vajon hogyan érezhetik magukat a menhelyen? És hogyan érzik magukat az itt dolgozók? A megyében egyedüli menhelyként napi harcot folytatnak a működés biztosításáért, fenntartásáért és a fennmaradásért, ugyanakkor a zsúfoltság csökkentése érdekében egyre több fejlesztésre, bővítésre van szükség.
Diplomamunkámban a Győri Állatmenhelyen élő állatoknak, és nem utolsósorban az ott dolgozó embereknek szerettem volna egy minőségibb, élhetőbb környezetet létrehozni. De szeretném felhívni a figyelmet a felelősségvállalásra, hiszen építészként fontos, hogy ilyen jellegű feladatok melléálljunk, hiszen mi vagyunk azok, akik a megfelelő, szakszerű döntésekkel és szenzitív hozzáállásunkkal valóban javíthatunk a körülményeiken.
A menhely Győr szélén helyezkedik el, messze esik a sűrűn lakott városrészektől, mégis könnyen elérhető távolságban van. Kedvező természeti adottság, hogy ezen a területen folyik keresztül a Pándzsa-patak. A patak mentén a töltésen, természeti környezetben jól esik a kutyáknak a séta, de nyári melegben fürdeni is szeretnek a patakban. A jelenlegi teleppel több probléma is van, melyek emberket, állatokat egyaránt érintenek.
A személyzetet kiszolgáló és az állatok ápolásával kapcsolatos funkció jelenleg egy kisméretű szociális épületben van elhelyezve. A kis épület túl sok funkciót foglal magában, melyeket nem tud megfelelően ellátni, térhasználata hátrányos, működése nehézkes.
Körülbelül 170 kutyának kell férőhelyet biztosítan, a macskák létszáma változó. Nehézséget okoz, hogy a főkennel-épületben a kennelek nagyon szűkösek, nincs megfelelő fény, se szellőzés. A területen a kennelek a legtöbb esetben kifutó nélküliek. A karantén részleg sincs teljesen elszeparálva, illetve az ápolási funkciók is szűkös körülmények között működnek a szociális épületben. A közlekedésben sokszor problémát okoz, hogy sétáltatáskor egy kapun történik a ki- és bejövetel, ezáltal az állatok gyakran konfrontálódnak.
Az állatmenhely alapítványként működik, folyamatos forráshiánnyal küzd. A tervezés során fontosnak tartottam ezt figyelembe venni. Célom egy olyan távlati fejlesztési ütemezés és javaslattétel létrehozása volt, ahol ütemekre és fejlesztési lépésekre lebontva, a jelenlegi épületek szakaszosan, időben előre haladva, lépésről lépésre kerülnek lebontásra, majd ezután válnak új épületekké.
Koncepcióm alapja az ütemezés: lényegében ezek az időbeli fejlesztési szakaszok és ütemek képezték a fejlesztés alapját. A projekt hosszabb időben lezajló folyamat, amelynek több, köztes állapota van, míg végleges: az épületek kialakításában fontos szempont volt, hogy az adott funkciót kielégítse, ne akarjon több lenni annál, mint ami a szerepe. A tervezett beépítéssel és épületekkel szeretnék a felmerülő problémákra megfelelően reagálni és megoldást keresni, miközben végig szem előtt tartottam a gazdaságosságot is.
A beépítésnél figyelembe vettem a területen levő fák helyzetét, és igyekeztem az épületeimet ott elhelyezni, ahol a fák helyzete ezt a lehető legkedvezőbbé tette. Fontos szempont volt, hogy a különböző funkciókat elkülönítsem egymástól és mindegyik külön egységben, jól szervezetten tudja betölteni a szerepét. Az alaprajzok kialakításában, a térszervezésben az egyszerűségre törekedtem, az adott rendeltetést szem előtt tartva, hogy funkcionális, jól működő épületeket hozzak létre.
Az épületek esetében az egész kialakításra a funkcionalitás a jellemző, kevésbé akarnak esztétizálni. Egyszerű fa táblás burkolatot kapnak, amely gazdaságos, barátságos kontakt felület. Fontos volt, hogy olyan anyagokat alkalmazzak, amely kifizethető a menhely számára, hiszen itt minden energiával az állatok jólétére kell koncentrálni.
Igyekeztem olyan építészeti eszközöket alkalmazni és olyan sajátos megoldásokra törekedni, melyek egyszerű, de fontos elemeket tartalmaznak. Ilyen eszköz a növényesítés, ami az épületek esetében segíti a jobb klíma elérését, illetve az egész telepen élő és élhető környezetet biztosítanak. A vadszőlő levelei ősszel vörösre színeződnek, télen lehullanak, a borostyán mindvégig zöld marad, ezáltal a növények minden évszakban különböző arccal ruházzák fel az épületeket. Ezek az egyszerű, de nagyon fontos elemek a sajátos megoldásaikkal egy újabb rétegként kerültek be a tervezésbe. Nem az építészeti design, hanem annak jó és adekvát kiszolgálása a cél.
Bálint Eszter
Felhasznált források:
Németh Andrea: Felmérés a gazdátlan állatokról Magyarországon, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest
Magyar Állatvédők Országos Szervezete
Állat-egészségügyi helyzet a kóbor állatokat fogadó intézményekben, Mészáros Gabriella, MÁOSZ elnök, SUST magyarországi képviselő, Kutya-segélyszolgálat Alapítvány alapító
www.menhelygyor.hu
www.archdaily.com
szerk.: Fürdős Zsanett