A Hetedik Műterem második díjas terve az Akadémia Park pályázatán
A bírálóbizottság összegzése szerint a Hetedik Műterem megosztott második díjban részesült terve "nagyon jó arányokkal és léptékkel nyúl hozzá a megoldandó feladatokhoz", amit segít a jó érzékkel alkalmazott grafika és az egységes, magas színvonalú tervdokumentáció is; kiemelték továbbá, hogy "a javaslattal a tervező nem építi túl a területet sem beépítettségében, sem az épületek szintszámával, tömegével, megtalálja az optimumot." A pályamunkát most az alkotók mutatják be.
Koncepcionális alapfelvetések
A tervezési feladatként megfogalmazott nagyléptékű fejlesztés lehetőséget nyújt a kerület meghatározó, karakteres, új alközpontjának létrehozására, lokális-, sőt, Főváros-léptékben is meghatározó méretű közcélú zöldfelület fejlesztésre, párhuzamosan az ezekhez szükséges ingatlanfejlesztési szempontok moderált, és nem maximalizált kielégítésével. Koncepciónk alapfelvetése az Ördög-árok mentén található nagyobb, de a rendszerbe foglalás hiányában alulhasznosított városi zöldfelületek, parkok rendszerébe illeszkedő új, kiemelkedő minőségű városi közpark és ahhoz kapcsolódó, azt kiszolgáló szolgáltatási, közösségi funkciók elhelyezése.
Az új beépítés kialakítása során fontosnak tartottuk annak illeszkedését a környező városi szövethez. A javaslatunkban megfogalmazott beépítés mind léptékében, mind jellegében illeszkedik az azt körülvevő épített környezethez. Tervünkben a terület beépítésére vegyes, sokszínű funkcionális elrendezést javasoltunk. A lakófunkció mellett megjelenik iroda-, szolgáltatás-, sport- és kulturális funkció is. Koncepciónk a tervezési területet funkcionális szempontból 3 eltérő zónára osztja: külső lakózóna, közbenső középület zóna és intenzív park.
Az első kisléptékű, a környező városi szövetre jellemző villa-jellegű társasházakat tartalmaz, melyet egy laza, de az új beépítés jelentős részét tartalmazó sáv követ. Itt a földszinteken minden esetben közfunkciókkal, felette bérirodákkal.
A koncepció az alábbi pontokban foglalható össze:
- nagyméretű városi park kialakítása, és annak bekapcsolása a Hűvösvölgyi út menti zöldsávba
- kisléptékű, a környező városi szövetre jellemző villa-jellegű társasházak építése a környező szövethez kapcsolódva, a tervezési terület peremén
- laza beépítés a park és a lakóövezet közötti átmeneti zónában
- a földszinteken kizárólag szolgáltatás és közösségi funkciók, az emeleteken irodák elhelyezése
Beépítési javaslat ismertetése
Az új beépítés kialakítása során fontosnak tartottuk annak illeszkedését a környező beépítési szövethez. A javaslatunkban megfogalmazott beépítés mind léptékében, mind jellegében illeszkedik az azt körülvevő épített környezethez.
Tervünkben a terület beépítésére vegyes, sokszínű funkcionális elrendezést javasoltunk. A lakófunkció mellett megjelenik iroda-, szolgáltatás-, sport- és kulturális funkció is. Továbbá javasoljuk a helytől idegen lovarda funkció megszűntetését, helyén új kulturális központ kialakítást, általában: a kultúra és a rekreáció erősítését a funkcionális programban. Az új munkahelyeket és szolgáltatásokat magában foglaló városi alközpont a Hűvösvölgyi út-Szilágyi Erzsébet fasor jelentősen túlterhelt, nagy forgalmú közlekedési tengelyen ellenirányú forgalmat generál, így várhatóan mérsékelve annak terheltségét.
A Riadó utca, Pasaréti út, Hidász utca mentén a meglévő, jellemzően lakóövezethez kapcsolódva lakó funkció kerül. A tervezett lakóépületek a környező villaépületek léptékéhez igazodó, alacsony intenzitású földszint + 2-3 szintes társasházak. Célunk e javaslattal a pasaréti szűkebb és tágabb környezeti mintázat folytatása, annak harmonikus „beszegése" elkerülve egy hangsúlyos cezúra létrejöttét a terület határán.
A következő réteg a lakózónát és a belső intenzív parkot választja el és köti össze. Ebbe az U-alakba kerül az új beépítés jelentős része, melyek földszintjein kizárólag a parki használatot felértékelő közfunkciók, különböző vendéglátó- és szolgáltató-, valamint sport- és kulturális funkciók kapnak helyet, az emeleti szinteken pedig irodák találhatók. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy a javasolt fejlesztésben megítélésünk szerint az irodáknak kizárólag az emeleti szinteken van helyük, elkerülve a park széleinek közhasználat elől való elzárását. A földszint + 2-3-4 emeletes négyzetes, egyszerű és könnyen adaptálható karakterű irodaépületek elszórt, szabadonálló elrendezése egy laza, átjárható, zöldfelületekkel tagolt átmeneti zónát alakít ki, mely egyfajta szűrőként választja el a parkot a környező lakóterületektől, és egyszersmind funkcionálisan fontos átmeneti peremhelyzetet alkot az intenzív városi közpark körül is.
A középpontba a meglévő növényzet intenzitásához igazodva kialakított belső, intenzív park kerül, mely közvetlenül kapcsolódik a Hűvösvölgyi út, ill. az Ördög-árok menti zöld sávhoz, annak kiterjesztéseként is értelmezhető. Tervjavaslatunk e sáv minél nagyobb hosszban történő megújítását és kihasználását javasolja, messze a tervezési területen túl: a villamospálya zöldítésével, hosszirányú sétautak kialakításával és a parki funkciók erősítésével, mindazon szakaszokon, ahol ezt az árok kialakítása lehetővé teszi.
Kulcspozíciókban elhelyezett középületek
A külső lakózóna a meglévő nagyobb épületek által funkcionálisan és térileg is tagolttá válik. A Riadó utca mentén a Hadapród Iskola egykori főépületéből korábban kialakított Officium és a szomszédos Trafó irodaház, a Pasaréti út felé pedig a Lovarda épületéből kialakított kulturális központ szakítja fel a szigorú rendszert és köti be a környező területeket, utóbbi szépen kapcsolja be a tervezési területet a Pasaréti út, és a szemközt már kialakított nagyobb és népszerű zöldfelület (játszótér) felé. A Lovarda épületének funkcióváltó átalakítása és kiegészítése kihasználja a Pasaréti út és a tervezési terület közötti szintkülönbséget.
A Lovarda és a Pasaréti út közötti terület feltöltésével az új épület az útról szintben megközelíthető, az épületében kialakított galériaszintre érkezünk. Az épületben kétszint magas előadó és rendezvénytér található, mely DNY-i irányban a parkkal kerül egy magasságba, így épületen belül köti össze a két eltérő szintet. A Lovarda előtti és mögötti teret egy-egy L-alakú nyitott tömeg szegélyezi, mely fedett-nyitott tereket alakít ki a bejáratoknál és keretet ad a Pasaréti út felőli megérkező és a park felőli, raszterben fákkal beültetett, ligetes piactérnek. Utóbbihoz közvetlen kapcsolódik a központi park végében kialakított galéria és kiállítótér is, egyfajta kulturális súlypontot meghatározva a területen.
A központi park ÉK-i oldalán a Hűvösvölgyi út mentén induló, a földszinten publikus, köz-, az emeleteken irodafunkciójú beépítés folytatásaként kanyarodik be a sportközpont épületegyüttese. A terület belsejében, mondhatni súlypontjában kialakított sportfunkció – figyelembe véve a kerület ilyen típusú épületeinek térbeli eloszlását is – kulcsfontosságú lehet a létrejövő park ill. kerületi-városi alközpont felértékelődésében és valódi, élő közhasználatának kialakulásában. Az uszodát süllyesztett szinten javasoljuk kialakítani, melynek bevilágítását az első épület körben transzparens, áttetsző épületburka adja. A központi bejárati épületben jutunk le a kiszolgáló funkciókat rejtő pinceszintre, illetve a harmadik különálló épületben kapott helyet három kisebb sportterem is, külön, szintén a pinceszinten elhelyezett öltözővel, mely a kültéri sportpályákat is ki tudja szolgálni. A sportközpont épületei transzparens, pavilonszerű, egy szint magas épületek.
A sportközpont és a galéria között, az allé végén, a park belsejében, legvédettebb pozíciójában helyeztünk el egy játszóházat, melyhez közvetlen kapcsolódik egy nagyobb kültéri játszótér is. A galéria épülete pedig kapcsolódik a már említett, a Lovarda átépítésével létrejövő rendezvényközponti funkcióhoz.
Építészeti kialakítás, funkciók
A pályázatunk alapvetése olyan kisléptékű, alacsony intenzitású, szabadonálló beépítés tervezése, mely jelentős zöldfelületet megtartva, a környező beépítési szövethez igazodó, laza, könnyed elrendezést tesz lehetővé, nem keltve a városrész e különleges pozíciójában külterületi ingatlanfejlesztés benyomását, ugyanakkor jelentős, a fejlesztői elképzeléseket figyelembe vevő beépítést javasol a tervezési területre. A tervezett épületek változó alapterületű, változó magasságú, szabadonálló, négyzetes alaprajzú tömbök, melyek egymástól elhúzva, lazán helyezkednek el, ezzel számos egyedi átlátást és téri helyzetet alakítva ki a területen. A pavilonszerűen elhelyezett épületek a környező villák által kialakított szövetet idézik vissza és teljesen átjárható, átlátható, nem túlzó együttest alkotnak. Az épületek enyhén ívelt, homorú homlokzatai karakteres, szinte arculatként is értelmezhető megjelenést kölcsönöznek az épületeknek, kimozgatva azokat az ortogonális rendből, mégsem sugallva rendezetlenséget.
Az épületek földszintjén különböző közösségi-, szolgáltató- és vendéglátó funkciókat helyeztünk el, melyek így teljes egészében nyitottak, használják és élővé teszik a környező burkolt és parki területeket. A földszinteket a szükséges helyeken visszahúztuk, így alakítva ki fedett-nyitott tereket, árkádokat, melyek ideális helyzetet teremtenek egy-egy bejáratnak, vendéglátó helyek teraszainak vagy éppen az egymáshoz tapadó épülettömbök között alakítanak ki szabad átjárást, miközben a parkot szegélyező, átmeneti zónaként is értelmezhetők.
Az egyes tömbök eltérő alaprajzi mérete és magassága egy változatos összképet eredményez. Az épületek magassága és mérete reagál az adott, egységes, de a területen belül mégis eltérő helyzetekre, hangsúlyokat képezve a beépítésben. A forgalmas Hűvösvölgyi út felé nagyobb, a park belseje felé, a lakóházak felé pedig visszafogottabb tömegek kerülnek. Az épületek alápincézett, vasbeton pillérvázas épületek, transzparens, jellemzően üveg homlokzattal, melyeken extenzív zöldtetőt alakítottunk ki.
Tervünkben kb. 21 500 m2 iroda, 12 000 m2 lakás, 4 800 m2 sportközpont, 2 800 m2 szolgáltatás és vendéglátó funkció, 2 600 m2 kulturális központ és galéria, illetve az ezeket kiszolgáló kb. 40 000 m2 mélygarázs épül, mindösszesen kb. 83 700 m2 bruttó szintterülettel. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy javaslatunk karaktert, mintázatot, sűrűséget és a funkcionális elrendezés elvét rögzíti csupán, ezért a paraméterek tervünk alapvetéseinek megtartásával is finomhangolhatók.
Az Akadémia Park koncepciója
Az Akadémia Park területén kialakított nagyméretű zöldfelület akkor tud igazán jól használható részévé válni a környező városi területnek, ha az közvetlen kapcsolatban van a környező utakkal, szabadon feltárható és bejárható, ahogyan az Ördög-árok mentén található további városi parkok, a Városmajor és Vérmező is utak között, több irányból megközelíthető, átjárható zöldfelületek. A Hűvösvölgyi út egy jelenleg kihasználatlan, de igen értékes eleme az út mentén végighúzódó, az Ördög-árok nyomvonalát kísérő zöld sáv, mely „zöld folyosóként" köti össze a Városmajor és az Akadémia Park területét.
A meglévő növényállomány alapján az egykori sportpálya és a Lovarda területe közötti részen alakítottuk ki a központi parkot, ahol a legintenzívebb a meglévő, értékes növényzet, így minimalizálva a fakivágást. A park kialakításában homogén kiteljesedésévé válhat a Hűvösvölgyi út mentén elnyúló hosszanti, sétányszerű zöldfelületnek, egyben a Városmajor vagy a Vérmező jelentőségéhez felnövő városszerkezeti elemnek is tekinthető, azokkal rendszerszintű összefüggésben.
Az intenzív központi park és a tervezett beépítés épületei között kialakított városias zöldfelületek együttese változatos összképet eredményez. A belső park kialakításában egy egyszerű, a parki karakter dominanciáját biztosító, épített funkcióktól mentes szabad terület. A parkot egy ívesen szerkesztett futópálya veszi körbe, melyen belül ritkább növényzet található, így kialakulnak kisebb-nagyobb napozórétek. A futókörön kívül a meglévő fákat részben kiegészítve egy ligetes, árnyas, pihenőpark jelleg dominál. A park közepén egy kör alakú vízfelület jelenik meg, hozzá kapcsolódó burkolt felülettel mely kellemes mikroklímát és pihenőhelyet, de orientációs fókuszt is biztosít.
A szükséges parki funkciók a környező beépítések közötti városias parki zónába kerülnek. A parkhoz két pozícióban, a DK-i és az ÉK-i oldalon kapcsolódik egy-egy nagyobb játszótér, a sportközpont felé kültéri sportpályák (kosárlabda, foci és strandröplabda), kültéri kondipark található, a Pasaréti úti lakóházak felé pedig zárt kutyafuttatót helyeztünk el. A további épületek közötti zöldfelületek kisebb pihenőkertekként, néhol az irodákhoz kapcsolódó kültéri munkahelyekként használhatók.
A jelentősebb csomópontoknál kialakított nagyobb burkolt felületeket különböző vízfelületek tagolják, így eltérő karakterű a Hűvösvölgyi út felőli városi tér, a sportközpont tér és a Lovarda felőli kültéri rendezvénytér, melyhez közvetlen kapcsolódik a galéria és kiállítótér épülete, és a Lovardából kialakított kulturális központ is.
Autós forgalom
Koncepciónkban a tömbön belüli autós forgalom minimalizálására törekedtünk, illetve fontos szempontként fogalmaztuk meg a Riadó és Hidász utca mentesítését a tervezett nagyléptékű fejlesztés forgalmi következményeitől. Az új és a jelenlegi épületeket is a Hűvösvölgyi út felől két ponton tárjuk fel, a Riadó utca és a Hidász utca vonalától beljebb húzva alakítunk ki egy-egy új csomópontot, a két határoló utca így nem kap további terhelést. A lakó zóna és a közbenső szűrő zóna között U-alakban végighúzódó, vegyes forgalmú út fűzi fel az összes tervezett épületet és azok mélygarázsainak lehajtó-rámpáit. Ezzel a tervezett központi park körüli laza beépítés a teljes terület szabad átjárását biztosítja. A parkot alapvetően az Akadémia Park kapujától induló tengely és a tervezési terület két sarkát összekötő keresztirányú tengely szervezi. Az előbbi a villamosmegállónál kialakított teresedést, mint a megérkezés egyik legfőbb terét és a tengely végében kialakított kisebb teret köti össze.
Utóbbi pedig a keresztirányú tengely a Lovarda épületéből kialakított kulturális központ és rendezvénytér előtti teresedést és a Hűvösvölgy felőli városias teret kapcsolja össze.
A park belső zónája további keresztutakkal tagolt, melyek a kisebb csomópontokat kötik össze, figyelembe véve a várható közlekedési irányokat, útvonalakat. A tervezett beépítés között kialakított patchwork jellegű térrendezés az épületek között szabad átjárást biztosít. A Hűvösvölgyi út mentén kialakított hosszanti, íves gyalogos sétány a tervezési területen túlmutató eleme a tervnek, mely az út menti zöldsáv bekapcsolására és erősítésére tesz kísérletet.
Hetedik Műterem
Szerk.: Nemes D. Nikolett
