A Hogeweyk-i demencia-falu és tanulságai

A hollandiai Hogeweyk demencia-falu, amely alapítása óta sok más létesítményt is ösztönzött arra, hogy koncepcióját alkalmazzák, bizonyítja, hogy lehetséges egy humánusabb, demenciával foglalkozó otthon létrehozása. A WeCare architecture építésziroda elemző tanulmányt készített a Hogeweyk-i demencia-faluról és magyarországi adaptálhatóságának lehetőségeiről. 

Az elmúlt 20 évben 5 évvel nőtt az átlagos várható élettartam Magyarországon, az egészségügyi szakemberek pedig egyre jobban és hamarabb felismerik a demenciát, így a demenciával diagnosztizáltak száma évről évre növekszik. Jelenleg számuk Magyarországon 250 000 körüli.

Mindez azért lényeges, mert a demencia egy jelenleg gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű betegség, amely óriási hatással bír nemcsak magukra a betegekre, hanem családtagjaikra és barátaikra is. A demenciával élők ellátást igényelnek, de korai diagnózissal és megfelelő támogatással hosszabb ideig aktívak és függetlenek maradhatnak.

Az alapelvek

A Hogeweyk-i demencia-falu sikere nemcsak az intézmény környezetében, de szerte a világon ismert. Az épületegyüttes koncepcióját több más országban is – Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok, stb. – felhasználták demens otthonok tervezéséhez. Ebből arra lehet következtetni, hogy a demencia-falu filozófiája nemcsak holland környezetben, de szerte a világon alkalmazható. Mindehhez viszont kulcsfontosságú az adott helyszín környezetének – jogi környezet, társadalom, éghajlat – megfelelő ismerete, majd a koncepció ezekhez való adaptálása, formálása.

Hogeweyk-ban az lakók kitüntetett figyelmet kapnak. Ez természetesen nagy energiát igényel, nem véletlen, hogy 170 ellátottra 198 teljes állású (36 óra/hét) dolgozó jut, melyből 178 gondozó. Emellett jelentős önkéntes bázissal rendelkeznek. A gondozottak bevonásán túl az önkéntes munkában részt vesznek a környéken élők, illetve az ellátottak hozzátartozói is. Ily módon nemcsak a szakképzett munkaerőt tehermentesítik, de elfoglaltságot biztosítanak a környéken lakóknak, és aktív résztvevőként a hozzátartozók is még inkább otthon érezhetik magukat a „faluban". Az pedig, hogy az otthon lakóit is bevonják a feladatokba napi kihívást és célt biztosít nekik, mely az életminőségüket nagyban javítja.

A Hogeweyk-i demencia-falu alapelve az ellátottak autonómiájának támogatása, mely teljességgel szembemegy az intézményi környezettel, és a „normalizálás" elvét választja. Minden döntésük abból az alapgondolatból indul, hogy az ellátottak a lehető leginkább otthon érezhessék magukat és aktív, hatékony, de ugyanakkor közösségi életben lehessen részük egészen halálukig. Alapelvük tehát az aktív idősödés, és emiatt általánosan csak 2-3 – általában már haldokló – lakó ágyhoz kötött, holott átlagos idős otthonokban ez az arány inkább 30-40 %!

A „falu" név is innen ered, hiszen egy faluban is több száz vagy ezer ember él együtt, de mégis mindenkinek megvan a maga kis lakóközössége, és ezen belül a saját lakása. A Hogeweyk is ezt az érzést kelti. Az otthon 27 háztartásra (lakóegységre), és azon belül pedig főként 1 fős lakószobákra oszlik. Ezáltal a hagyományos idősotthonokkal szemben emberi léptékű terekről beszélünk.

A lakóközösségeket az ellátottak „életstílusa" alapján hozzák létre, hogy az életük alatt kialakult szokásaikat továbbra is megtarthassák (pl.: zenei ízlés, belsőépítészeti kialakítás, stb.)

Mivel szokásaink tesznek azzá, aki vagyunk, tudjuk jól, micsoda traumaként éljük meg, ha felborul a mindennapi ritmusunk. Ez a demenciával élőknél még erősebben jelentkezik, hiszen nagy kihívást jelent számukra, hogy el kell hagyják otthonukat. Hogeweyk-ban mindent próbálnak megtenni azért, hogy új otthonukban megszokott életüket tudják folytatni.

A demencia-falu terve

A Hogeweyk-i demencia-falu kialakításánál különböző funkciók pozitív aspektusait vizsgálták és olyan környezetet hoztak létre, ahol ezek az előnyök láthatóan vagy rejtett módon jelennek meg.  

• Egészségügyi környezet (az ellátott a beteg szerepében): Bár a demencia-falu kialakításánál a normalizálásra került a hangsúly, vannak az egészségügyi intézményeknek olyan tulajdonságai, amelyeket, ha nem is látható módon, de fontos célkitűzéseknek tartottak. A tisztaság szempontjából fontos a jól tisztíthatóság, a steril környezet kialakítása (például fürdőszobák). Érdekesség még, hogy az egész otthon alapvetően nem dohányzó tér.
• Vendéglátói környezet (az ellátott a vendég szerepében): A vendéglátó környezet kialakítására jellemző a letisztult, kifinomult tervezés. Minden elé helyezik, hogy a vendég számára vonzó terek jöjjenek létre. Szállodába a pihenés céljával megyünk, így fontos, hogy megnyugtató, kényelmes környezet fogadjon minket. Ezeket a szempontokat az egész demencia-falu tervezésénél alkalmazták, de a vendéglátó helyiségekben (étterem, kávézó) még inkább ez az irány dominál. Fontos, hogy vonzóak legyenek mind az ellátottak, mind a környékbeliek számára, hiszen ezek a funkciók számukra is nyitottak (a bent lakókat zsilipes ajtók védik a kijutástól).
• Lakókörnyezet (az ellátott a lakó szerepében): Már többször említettük, hogy a demencia-falu alapkoncepciójában az „otthonos környezet" kapta a legfőbb hangsúlyt. Egy olyan akadálymentes tér létrehozása, amely biztosítja a lakók autonómiáját, lehetővé teszi a napi teendők elvégzését (pl.: főzés, takarítás), illetve a hozzátartozókat is van lehetőségük fogadni az otthonukban. Az egész intézményt a holland falvak megjelenése ihlette, a háztartásokat a különböző életstílusok lakásbelsői alapján kivitelezték. A főként egyszobás lakóegységek bútorozottak (állítható ágy, függönyök, automata árnyékolók, ruhásszekrény), de emellett van lehetőség saját tárgyakat bevinni (pl. TV), amennyiben azok megfelelnek az alapvető higiéniai elvárásoknak és a hozzátartozók felelnek értük.

Épülettipológiai szempontból kétszintes, belső udvaros épületről van szó, mely kisléptékű lakóegységekre van felosztva. Építészeti bravúrral oldja meg a tervező, hogy a belső udvarokat utcai terekként éljük meg, hiszen azok homlokzatkialakítását a holland falvakra jellemző utcai homlokzatok megjelenése ihlette. Tehát, az ellátottaknak, amikor lakóegységüket elhagyva a belső udvarokon mozognak, olyan érzésük támadhat, mintha egy falu utcáin sétálnának. Fontos hozzátenni, hogy a holland falvak sokkal sűrűbben lakottak, mint a magyar falvak, Magyarországon inkább kisvárosok központi tereinek megjelenítésére lenne lehetőség egy ilyen otthon megvalósításánál.

A Hogeweyk-i demencia-falu 27 háztartásból (lakóegységből) áll, melyekben 6-7 db kb. bruttó 20 m2 méretű, egyfős hálószoba található. A lakóegységen belüli közlekedők mérete összesen átlagosan bruttó 66 m2. Egy háztartásban 2 fürdőszoba és egy illemhely található. A lakószoba és konyha mérete átlagosan háztartásonként bruttó 89 m2. Ezentúl még raktárakkal és üzemeltető helyiségekkel (szárító és mosógép) vannak felszerelve.

Hogeweyk potenciálja Magyarországon

Alapvető különbség a két országban az öregedéshez való hozzáállás. Magyarországon az idős kor és főleg a demencia szinte tabu témák, a gondolat sokakban rossz érzést kelt. Hollandiában ezzel szemben jelentős hangsúlyt fektetnek a társadalom szemléletformálására, a demenciával élőkkel szembeni empátia ösztönzésére. Emiatt az idősek, a nyugdíjasházak, és az idősotthonok is szerves részei a településeknek és a társadalomnak. A szemléletformálásban még sok munkára van szükség Magyarországon.

Léteznek olyan idősotthonok Magyarországon, melyekben középsúlyos és súlyos demens részleg különül el egymástól (pl.: Kék Duna Idősek Otthona). Az életstílus alapú elhelyezés ezzel nem megy teljesen szembe, hiszen sokszor a generáció, vagy a betegség súlyossága is befolyásolhatja az adott személy életstílusát, hétköznapi preferenciáit. Meglátásunk szerint az életstílus alapú elhelyezés koncepciója mindenképpen jó potenciállal rendelkezik, érdemes a magyar környezetben is alkalmazni.

A szobák kialakítása szempontjából jelentős eltérés, hogy a vizsgált magyar idősotthonok és nyugdíjasházak demens részlegén 2-4 ágyas szobákban helyezik el a lakókat. Többször felmerült ezzel kapcsolatban, hogy így nincsenek soha egyedül, és legalább, ha valami baj történne egyikükkel, a másik tudja figyelmeztetni a gondozókat. A szemmel tartás tehát egy jelentős szempont, ami a gondozók létszámától igencsak függ.

Fürdőszobákból Hogeweyk-ban is kevesebb van mint háló – háztartásonként 2 fürdő + 1 illemhely –, hiszen a legtöbben csak dolgozói segítséggel tudnak mosakodni. Magyarországon a jelenlegi gondozói létszámmal, 3-4 fő helyett inkább 4-5 főnként lenne érdemes fürdőhelyiséget kialakítani.

A Hogeweyk-i egyágyas kialakítás következménye a Nyugat-Európában inkább jellemző „individuálisabb" életmódnak is. Magyarországon kevésbé gyakori az egyedül lakás (ennek természetesen anyagi okai is vannak). Mindenesetre, ha valaki addigi élete során nem szokta meg az egyedüllétet, negatív élménye lehet, amikor a hálószobájában egyedül marad. Még Hogeweyk-ban is előfordul, hogy valaki erre hivatkozva mégis megosztja a szobáját valakivel, holott lehetősége lenne saját hálószobában laknia.

Ami viszont Magyarországon megjelenik, és több helyen is jól működik, az a kültéri terek létrehozásának igénye, a természetbe való kimozdulás lehetősége. Hogeweyk belső udvaros épülettípusa egyáltalán nem idegen a magyar építészetben, gondoljunk a vidéki közös udvarok köré építkezésre vagy Budapest bérházaira. Ha a belső udvar megfelelő méretű, az épület pedig nem magasház, akkor megfelelő mennyiségű fény jut be az udvarra, és zöld, növényekkel teli, értékes, biztonságos külteret kapunk. Mivel az épület falai veszik körül, nincs szükség kerítésre, így biztonságos marad az olyan demenciával élők számára is, akik kóborlásra hajlamosak.

A kert mellett több magyar otthonból is jelezték, hogy a téli kert is fontos egy ilyen otthonnál. Hogeweyk-ban is megjelenik az átrium (üveggel fedett kültérként ható tér), de arányaiban sokkal kisebb, mint a kültéri felületek. Ez különösen meglepőnek tűnhet, főleg ismerve a holland időjárási viszonyokat. Viszont tudni kell, hogy a hollandok egészen máshogy szocializálódtak a hidegre, gyermekkoruk óta sokkal több időt töltenek a szabadban, a rossz idő ellenére is. Magyarországon sok esetben az emberek fázósabbak, főleg idős korban érzékenyebbek, így szükséges a téli hidegebb időszakra egy meleg, beltéri télikerti részt kialakítani, ahol az ellátottak szabadon mozoghatnak.

A különböző közösségi funkciók elhelyezése, amelyet a környéken lakók vagy akár turisták is használhatnak szintén jól működhet Magyarországon, amennyiben olyan funkciókat hozunk létre, melyek hiánypótlóak az adott környezetben. Ily módon nem szegregálódnak a bent lakó demensek, hanem külsősökkel is érintkeznek. Ilyen funkciók lehetnek a kávézó, étterem, színház, illetve a vallási szertartásoknak helyet adó terek is, ahova a környékbeliek is járhatnak (pl. Őszi Fény Idősek Otthona, Alsómocsolád).

Mátyus Orsolya, Chaplin Ian Kevin (WeCare architecture)