A jéghegy és a csúcsa — Sztárépítészek Budapesten

Hazánkat egyre inkább meghódítják a sztárépítészek. Úgy tűnik, az egyik legnagyobb fővárosi kihívásra, Dél-Pest arculatának rendbetételére is világhírű név fog megoldást találni. Ismerjük meg a Snøhetta-t!

Az oslói és new yorki székhelyű irodát tavaly decemberben hirdették ki pályázati nyertesnek, kis hazánk így ismét tetten érhető volt a nemzetközi építészsajtóban. A Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros területet főként diákvárosként képzelik el, de helyet kapott egy nemzetközi eseményeknek otthont adó atlétikai stadion terve is. A Snøhetta összesen 16 pályamű közül került ki legjobbnak merész zöld felületeivel, mozgalmas architektúráival, tetőkertjeivel és a folyóval kialakított kapcsolatával.

Van valami a levegőben, ami a kelet-közép európai városfejlesztéseket illeti.  A régió nagyberuházásai egyre inkább kultiválják a nyugat-európai hírességeket, elég csak a Liget Budapest projektjére gondolni.  A Közlekedési Múzeum pályázatán  résztvevő irodák között a Bjarke Ingels Group, vagy David Chipperfield nevét is felfedezhetjük. Daniel Libeskind is tervezhetett Belgrádban a Waterfrontra, és nálunk is volt szó Foster + Partners Zeppelinről a belvárosban, csak úgy mint Zaha Hadidról a Szervita téren. Csak hát akkoriban még más volt a fogadtatás.  

 

Úgy tűnik, az elhúzódó előkészítés után Pozsonyban 2019 végére meg fog épülni a Zaha Hadid Architects tervezte Sky Park az egykori ipari területen, és az elhunyt építésznő irodája Tallinba is tervez egy monumentális kikötő városnegyedet. Varsóban a Foster + Partnersnek sikerült bekapcsolódnia a felhőkarcoló dömpingbe. A sort lehetne folytatni, most viszont fókuszáljunk a Snøhetta-ra, akiknek egyszer már volt hazánkban nyertes ötlettervük.

Craig Dykers örömében kiáltva rohant ki meztelenül a fürdőszobából, amikor telefonon megtudta: ők nyerték meg az Alexandriai Könyvtár pályázatát. Jó kezdés. Kjetil Thorsen-nel alapítottak egy mindössze pár emberből álló társulatot, ami 240 alkalmazottat számláló sztárkompániává nőtte ki magát.

Maga a Snøhetta egyébként Norvégia legkarakteresebb hegye, és a mitológia szerint a Valhalla isteneinek van ott palotája. A hegy motívum a logó mellett ott van nagyon sok épületükön is, gondoljunk csak az oslói operára,vagy a Magyar Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum számára tervezett sziluettre. Minden architektúrájuk expresszív, de a környezetükre nagyon alkalmazkodóan tudnak reflektálni. Akár egy karakteresebb csúcs a  burjánzó hegységben. Íme néhány példa rá.

Alexandriai könyvtár – 1989

Az Egyiptomi Földközi-tenger partján fekvő Bibliotheca Alexandrina a 20. század végi építészet nagyon fontos alkotása – a talán megoldatlan építészeti identitása ellenére is. Az ókori világban tisztelt alexandriai könyvtár kortárs feltámasztását a város történelmének és örökségének összekapcsolására szánták, a korszerűség és a tervezők későmodernista szemléletmódja ugyanakkor egy történelmi utalásnál jóval előremutatóbb épületet eredményezett.

 

 

Oslói operaház – 2008

A tengerparton álló Norvég Opera a norvég kultúra egyik szimbóluma, amelynek nyugodt, harmonikus tömegeit a későbbi Magyar Nemzeti Galéria terveihez hasonlóan bejárhatják-uralhatják a látogatók. Az építészek három alapvető anyagot használtak: "szőnyeget" fehér kőből, "hullámfalat" fából, "gyárat" fémből, de később az üveg is meghatározó anyaggá vált, amellyel a "szőnyeg" alsó oldala vált láthatóvá. Az operaház "hullámfalának" esti megvilágításával az épület karaktere teljesen megváltozik. A belső tér hirtelen homlokzattá válik, amely jól mutatja a külső és a belső tér elválaszthatatlanságát is.

 

 

Magyar Nemzeti Galéria – 2015

A Városligetbe tervezett épületük mintegy a park meghosszabbítása. Az épület tetején, a fák fölött beláthattuk volna az egész várost. Koncepciójuk lényege az egyszerűség mellett az volt, hogy Budapestnek visszaadhassák a Ligetet. A tető egyik alapötlete is éppen az, hogy egészen más szögből érzékelhessük az architektúrát, a Ligetet, a várost, mint az megszokott. Két különböző profilt adtak a két intézménynek (az új Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak), a lejtős tető – melynek segítségével az idelátogató emberek birtokba vehetik az épületet – mégis egységbe fogja a két épületrészt.

 

 

 

Faházak gyógyulásra és visszavonulásra – 2018

Norvégiában született az erdő közepére tervezett két – a talajtól elemelt – kis faház, amelyek a kórházi ápolást egészítik ki, és amelyeknek természetes anyaghasználata, visszafogott esztétikája éles ellentétben áll a szomszédos, hatalmas kórházakkal. A kabinok aszimmetrikus szerkesztése igazodik a természeti formák esetlegességéhez, alapanyaguknak köszönhetően pedig az évek során egybeolvadnak majd környezetükkel. A kis, védett faházak elvonulásra alkalmas, nyugodt környezetet teremtenek a gyógyulni vágyóknak, akik mindkét házban egy fő és egy kisebb szobát találnak a beszélgetésekhez és a kezelésekhez, valamint egy-egy fürdőszobát.

 

 

Calgary új Központi Könyvtára – 2018

Az épület egy komplex városi szituációhoz igazodik, amelyben egy kanyarodó vasútvonal szabdalja a teret. A tervezők erre íves épületkialakítással és felemelt főbejárattal válaszoltak, a vasútvonalat pedig mintegy kapszulába zárták. Belül finom ívű, teraszos lejtők emelkednek az épület szívébe, ahol egy átrium fűzi őket egységbe. E megoldás kivételes áttekinthetőséget és szellősséget ad az épületnek, valamint lehetővé teszi, hogy a látogatók kölcsönhatásba lépjenek a könyvtárral.