„A jövő a belsőépítészeté" – Markus Wüllner

Az elmúlt hét évtized alatt megkerülhetetlen világcéggé nőtt a ma is családi kézben levő bielefeldi textilvállalkozás, a JAB Anstoetz. Magyarországi bemutatóterme a Vörösmarty térről nemrég egy impozáns budai villába költözött. A leányvállalatok felügyeletét is ellátó Markus Wüllnerrel, a JAB exportvezetőjével a megnyitó alkalmából Bán Dávid beszélgetett. 

BD: Önök 2008-ban érkeztek Magyarországra. Miért választottak minket? A jó földrajzi elhelyezkedés miatt?

Markus Wüllner: Pontosan. Mindig is szerettünk volna egy olyan központi helyszínt, ahonnan az egész régiót megfelelően ki tudjuk szolgálni, erre Magyarország fekvése ideális. Mindebben nagy szerepet játszott az is, hogy találkoztunk Bakody Katalinnal, aki ennek a regionális elhelyezkedésnek egy kulcsfigurája lett. Először Győrben nyitottunk bemutatótermet, majd 2013-ban költöztünk Budapestre, a Vörösmarty térre. Most, az újabb költözés befejeztével nyitottuk meg ezt az új, reprezentatív, 400 nm-es bemutatótermet ebben a budai villában.

BD: Ezek szerint folyamatos a bővülés.

MW: Ahogy Németországban mondjuk, ha egyhelyben maradsz, azzal visszalépsz. Ezért gondoljuk úgy, hogy folyamatosan haladnunk kell előre, állandóan új projekteken dolgozni és nem leállni. Hetvenéves történet áll mögöttünk, azóta folyamatosan jelen vagyunk a textilkereskedelemben.

BD: Kik a vevőik? Elsősorban belsőépítészekre számítanak vagy vannak egyéni vásárlóik is?

MW: Ez is folyamatosan változik. Korábban kereskedelmi hálózatot üzemeltettünk és a nagykereskedőink szolgálták ki a kiskereskedőket, viszonteladókat, sőt függönyszalonjaink is voltak. A kezdettől fogva együtt dolgoztunk belsőépítészekkel is, mert úgy gondoljuk, hogy a jövő a belsőépítészetben van. A vevőink, az egyéni megrendelőink egyértelműen nyitottak és szeretik a minőségi belsőépítészetet. Egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy belsőépítésszel alakíttassák ki az otthonukat, és ezt felismerve mi is ebbe az irányba léptünk tovább.

BD: A hazai tervezők közül először és eddig egyedüliként Varró Zoltánnal dolgoztak együtt.

MW: Számos tervezővel dolgozunk együtt a világ minden tájáról, de valóban ő az első magyar. Elkötelezett és lelkesen vett részt a különböző munkafázisokban. Sokat segített a bemutatóterem belső tervezésében is, sőt a nyitásra elkészült a saját kollekciója, a Diva. A szalon tervezését egyébként egy nemzetközi csapat végezte, német tervezők irányításával. Minden bemutatóterem megnyitásánál, megtervezésénél komoly kompromisszumokat kell kötnünk. Látnunk kell, hogy mit kíván a helyi ízlés, és mi az, amit a JAB hoz magával. Úgy látjuk, hogy a magyarok ízlése eltér a többi országétól: erősen kötődnek a klasszikus dolgokhoz. Ezért el kellett gondolkoznunk azon, hogy vajon mindent készen hozzunk Németországból vagy kövessük azt, amit a helyi piac diktál. Meg kellett találnunk a megfelelő kompromisszumot, így nagyjából 80%-ban a helyi igényekhez igazodtunk, és csak 20%-ban hoztunk kész terveket Bielefeldből.

BD: A mostani szalonban már a teljes árukínálat elérhetővé vált?

MW: A Vörösmarty téri üzletet hamar kinőttük, nem is tudtunk mindent megmutatni. Folyamatosan vezettük be a különböző márkáinkat a magyar piacra. Most végre a teljes kollekció elérhető lett az új helyünkön. Bár, ahogy itt most körbenézek, már azon aggódom, hogy ezt a villát is jól telepakoltuk, mindjárt ezt is ki fogjuk nőni. Mihez kezdünk három év múlva?

BD: Miért jöttek fel a belváros szívéből ebbe a budai, hegyvidéki utcába? Merész döntés lehetettelhagyni a nyüzsgő, üzletekkel teli sétálóutcát a csendes lakóövezetért.

MW: Először én is ugyanezt a kérdést tettem fel Katalinnak, de hamar meggyőzött, és igaza is van. Annak idején, amikor Győrből Budapestre költöztünk, egy megkerülhetetlenközponti helyet kellett találnunk. Meg kellett vetni a lábunkat. Amikor rájöttünk, hogy az elsődleges célözönségünket nem az utcáról betérő vásárlók, hanem főleg belsőépítészek alkotják, úgy döntöttünk, hogy bensőséges, egyedi hangulatú teret fogunk biztosítani nekik. Ezért üzlethelyiség helyett inkább egy önálló épületet kerestünk, olyat, amelynek története van, és ezáltal jól megjeleníti az arculatunkat, a filozófiánkat. Örültünk, amikor megtaláltuk ezt az épületet, mert nincs olyan messze a belvárostól, jól megközelíthető. Később kiderült a villa szimbolikus története is: korábban itt élt Fedák Sári, a magyar színjátszás egyik jelentős dívája.

BD: Minden bemutatótermüknek egyedi kialakítása, külön hangulata, motívumvilága van?

MW: Minden szalonunkban igyekszünk vegyíteni a helyi elképzeléseket, hangulati elemeket a márka nemzetközi arculatával. A világ többi táján, például Szingapúrban vagy Dubaiban a bemutatótermek általában modernebbek a budapestinél. Ha körbenézünk és látjuk az elégedett arcokat, akkor úgy érezzük, hogy sikerült megszólítanunk a helyieket.

BD: A budapesti szalon mennyire tudja megtartani a regionális központ szerepét? A megnyitóra is sokan – már visszajáró vendégként, megrendelőként – érkeztek Romániából, Horvátországból, Szlovákiából és Csehországból is. Terveznek újabb szalonokat nyitni a régióban?

MW: Egyelőre nem. Azt tapasztaljuk, azzal, hogy itt vagyunk, egyre nagyobb is az igény ránk, sok a hazai megrendelő. Már-már túl sok megrendeléssel keresnek meg minket, ami tudom, hogy egy luxusprobléma, és csak örülni kell neki, de néha ehezen teljesítjük.  

BD: Építészektől hallottam, hogy általában nagyon elégedettek az önök gyors és pontos kiszállításaival.

MW: Szerencsére van egy nagyon jól működő hálózatunk. Amikor a szalonokból leadják a megrendelést és elküldik a pontos méreteket, akkor már egy másik helyen elkezdődhet a tervezés, a szabás-varrás, így hamar tudunk szállítani. Számos műhelyünk dolgozik több különböző helyszínen, más-más profillal, ezért tudjuk – szerintünk a textiliparban egyedülálló üzletmodellel – a hatalmas választékot állandóan biztosítani. És ez az az üzenet, amit el szeretnénk juttatni az építészeknek, ez a következő évek feladata.

BD: Alapvetően Németországban gyártanak?

MW: Igen, a gyártás legnagyobb része ott zajlik. Természetesen számos textilt ott állíttatunk elő, ahonnan az eredetileg is származik, például az indiai selymet Indiából hozzuk. Ezeket ott is varrják meg, mert nincs lehetőségünk minden textilfajtára külön varrógépet üzemeltetni Németországban. Viszont minden szőnyegünket egyedileg készítjük el, azok a mi saját termékeink.

BD: Milyen irányban tudnak továbbfejlődni a régióban?

MW: Termékeink igen népszerűek a szállodaiparban, és azt látjuk, hogy jelenleg Horvátországban ez az ág nagyon felfutóban van. Erre érdemes nekünk is odafigyelnünk.

Bán Dávid