Az építőanyag gyártás korszakváltáshoz érkezett, világossá tették ezt a Portfolio Építőipar 2025 konferencia színpadán megjelenő szakemberek is. A fenntarthatóság, az előregyártás és az innovatív gondolkodás ma már nem opció, hanem versenyelőnyt jelentő kényszer. Csukás Zoltán szerint csak azok a cégek maradnak talpon, akik időben ismerik fel a változást, és lépni is készek. Interjú a PREbeton Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesével.
A konferencia egyik panelbeszélgetése során hangsúlyozta, hogy az alapanyaggyártás terén gyors ütemű változások zajlottak le az elmúlt években. Melyek voltak ezek közül a legmeghatározóbbak, és hogyan alakították át a PREbeton Zrt. működését?
Csukás Zoltán: Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása az alapanyagok elérhetőségének és árának hektikussága volt – erre mind a koronavírus-járvány, mind a geopolitikai helyzet ráerősített. A cementiparban és a vasanyag-ellátásban tapasztalt fennakadások minket is arra ösztönöztek, hogy alternatív beszerzési csatornákat építsünk ki, valamint optimalizáljuk a gyártási folyamatainkat. A PREbetonnál automatizált folyamatokkal és digitalizációval tudtunk reagálni, amelyek nemcsak stabilabb működést, de átláthatóbb költségstruktúrát is eredményeztek. A mély adatelemzés és azokból levont következtetések nagymértékben hozzájárultak a kiegyensúlyozottabb működéshez.
Milyen konkrét előnyöket kínálnak ma az előregyártott vasbeton szerkezetek a hagyományos építési megoldásokhoz képest?
Cs.Z.: Három szóval válaszolnék: sebesség, kiszámíthatóság, hatékonyság. Az előregyártott elemek gyártása időjárástól függetlenül, zárt üzemi környezetben történik, így jelentősen csökken a kivitelezési idő. Emellett minimális a helyszíni hibalehetőség, és a költségkeretek is jobban tarthatók. Ma, amikor a munkaerőhiány az egyik legnagyobb kihívás az építőiparban, az előregyártás nem csupán alternatíva, hanem egyre inkább alapelv.
A fenntarthatóság és a CO₂-lábnyom csökkentése egyre inkább iparági prioritás. Milyen innovációkkal vagy gyártástechnológiai fejlesztésekkel reagálnak erre a kihívásra a vasbeton szerkezetek előállítása során?
Cs.Z.: Ez számunkra is kulcskérdés. Egyrészt folyamatosan dolgozunk a cementkiváltó anyagok részarányának növelésén, másrészt törekszünk az energiahatékonyság maximalizálására. A gyártási hulladék újrafelhasználásával, és a szállítási logisztika optimalizálásával is mérsékeljük a CO₂-lábnyomot. Hosszabb távon a karbonsemleges gyártás irányába tett lépések és az új, alacsony széndioxid-kibocsátású cementek alkalmazása lehet a következő nagy ugrás. Bár a téma manapság a cementekre van első sorban kihegyezve, azonban fontos feladatnak tartom a többi terület folyamatos monitorozását is, úgymint a betonacél felhasználást, és/vagy annak forrását, előállítási értékeit, a faanyagok és zsalutáblák felhasználásának mérséklését, újrahasznosítását, illetve a megújuló energiák használatának növelését.
Tapasztalatai szerint milyen akadályai vannak annak, hogy a hazai építőipari szereplők gyorsan reagáljanak a technológiai vagy piaci változásokra? Mi segítheti a rugalmasabb alkalmazkodást?
Cs.Z.: A legnagyobb gát sokszor nem a technológia, hanem szemléletbeli. A változással járó kockázatvállalás még mindig idegen sok piaci szereplő számára. Emellett hiányzik a megfelelő szintű szakmai képzés, főleg a digitális technológiák terén. Ami segítene, és amire a Market Csoport is folyamatosan törekszik, a jobb tudásmegosztás, mintaprojektek és egy erősebb szakmai párbeszéd a gyártók, tervezők és kivitelezők között. Ez utóbbi például számunkra a cégcsoporton belül már jól bevált módszernek számít.
A beszélgetés során kiemelte a rugalmas tervezés és az előremutató gondolkodás fontosságát. Tudna példát mondani arra, amikor ezek segítették a PREbeton Zrt.-t egy nehezebb piaci helyzet vagy projekt sikeres kezelésében?
Cs.Z.: Talán az egyik legjobb példa erre egy korábbi logisztikai csarnok építését magába foglaló projektünk, ahol az utolsó pillanatban kellett szerkezeti módosításokat végrehajtanunk a megrendelő változó igényei miatt. Mivel a tervezés során már előrelátóak voltunk és beépítettük az adaptálhatóságot – moduláris elemekkel és szerelési tartalékokkal –, nem kellett újragyártani elemeket, csupán az összeszerelés sorrendjét és néhány kapcsolódási pontot kellett módosítanunk. Ez a hozzáállás nemcsak időt, de jelentős többletköltséget is megspórolt az ügyfélnek.
Mennyire látja elfogadottnak és elterjedtnek az előregyártott szerkezetek alkalmazását a hazai építész- és kivitelezői közösségben? Milyen lépések segíthetnék ennek szélesebb körű integrációját?
Cs.Z.: Egyelőre még nagyon vegyes tendenciákat tapasztalunk: a nagy ipari és logisztikai beruházásoknál már szinte alapelv az előregyártás, de a középület- és lakásépítésekben még mindig erős a tradicionális építési szemlélet. Az áttöréshez szükség lenne több pozitív példa bemutatására, képzésekre, illetve arra, hogy a tervezési fázisban már eleve előregyártásra optimalizáljanak a szakemberek. Emellett a közbeszerzési eljárásokban is lehetne ösztönözni az ilyen megoldásokat. Mi a PREbetonnál azon dolgozunk, hogy saját működésünkkel és hozzáállásunkkal is példát statuáljunk a hazai építőipar számára.
Milyen trendek határozhatják meg az alapanyaggyártás jövőjét a következő néhány évben, és milyen szerepet tölthet be ebben az előregyártás mint megközelítés?
Cs.Z.: A digitalizáció és az automatizált gyártás teljesen új minőséget hoz. Emellett a körforgásos gazdaság elvei, az újrahasznosított alapanyagok térnyerése, valamint az építőipari robotika határozzák meg a jövőt. Az előregyártás ebben kulcsszereplő lesz, hiszen ezek a gyártási környezetek már most is alkalmasak a magas technológiai követelmények beépítésére. A Market Csoport is ebben a szellemben gondolkodik: olyan szemléletet képvisel, ahol az innováció, a hatékonyság és a fenntarthatóság kéz a kézben jár. Hiszünk abban, hogy az iparág jövőjét az intelligens előrelátás és a tudatos, hosszú távú megoldások határozzák meg – éppen ezért az előregyártás nem csupán technológiai lépés, hanem stratégiai irány is számunkra.
Csapó Bea