A Studio Kraft kampuszterve zöldterületekkel és a városi térrel való harmonikus viszony megteremtésére és a puritán református építészeti hagyomány felidézésére épül fenntartható és kortárs eszközökkel.
Pályázati koncepciónk egyszerre fakad az Egyetem belső igényeiből, és az épített és természetes városi környezet adottságaiból. Célunk, hogy közösségteremtő, karakteres és identitást hordozó egyetemváros jöjjön létre a Markusovszky téren, ugyanakkor kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a meglévő, helyiek által intenzíven használt, jobb sorsra érdemes park ne váljon az egyetem burkolt bejárati közterévé – maradjon meg intenzív zöldfelületnek, a helyiek és immár a diákok pihenőparkjának.
Új városi tér, megújuló és bővülő park
Az egyetemváros 4-5000 polgárának megjelenése és a nagyméretű pihenőpark megmaradása közti ellentmondás csak úgy oldható fel, ha a főbejáratot olyan helyre tesszük, ami a parkot minimálisan érinti, de az épületkomplexumot a súlypontjában tárja fel. Így az Üllői út mentén új közteret hozunk létre, mely a Református Egyetemváros kapuja, szellemi és közösségi központja lehet. Az új térről ideálisan, a legrövidebb úton tárható fel az egyetem szíve, jól elkülönülő egységei. Az új „piazzát" az egyetemi kávéház és könyvesbolt tölti meg diákélettel. A burkolt, fás fogadótérnek köszönhetően a park megmarad ökologikus zöldterületnek, a diákok és a helyiek számára nyitottan, növekvő zöldfelülettel, rekreációs és sport funkciókkal.
Közösségteremtés
A református szellemiségben kiemelten fontos a közösségformálás. Olyan tereket hozunk létre, ahol az egyetemi élet során az egyéni tanításon és tanuláson felül kialakulhatnak közösségek, elősegítve a tudásmegosztást, inspirációt, versenyképessé téve a Károli Református Egyetemet a hazai és nemzetközi színtéren. A közlekedők bővületeiben, parkra néző rekreációs és tanulóterekben, lépcsős-leülős és intimebb közösségi helyeken létrejöhetnek azok a találkozások, beszélgetések, amitől a KRE jó hely lesz, amitől szívesen maradnak itt a hallgatók az órák után is.
Ezt erősítik a közösségi terek a református templomépítészet hagyományából táplálkozó, egymás felé vagy éppen a park irányába forduló félköríves terei. A pozitív és negatív íves formák közösségi tereket jelölnek ki: a kápolna pozitív formája jelként jelenik meg a bejárati tér felett, az oktatási otthon-terek íves teraszai a park felé nyitnak, csakúgy, mint a könyvtár olvasótere. A belső, puritán terekben a hazai református templomépítészet fakazettás mennyezeteit értelmezzük át felnagyítva, korszerű kialakítással.
Örökség és identitás
Az időtálló, míves homlokzat kifejezi a közel 170 éves egyetem történetiségét, identitását. Részletgazdagságával, anyagszerűségével reflektál az igényes, legfontosabb szomszédaira, a SOTE neoreneszánsz tömbjére, az Iparművészeti kerámiával borított homlokzatára, miközben a dohánygyár tégla-vakolt struktúrájával is egységet alkot. A tömegeket tagoló mázas kerámia és tégla sávok mögött sokrétű homlokzati struktúra rejlik: a mélyen ülő, nagyméretű, árnyékolt üvegezés, maximalizálja a bejutó fényt, de véd a nyári felmelegedéstől, a belső tér pedig flexibilisen alakítható mögötte. A földszinten karakteres, szegmensíves tégla oszlopsor között alumínium függönyfalat terveztünk, jelezve földszinti közösségi terek park felé nyitását. Ez a bejároknál árkádos fedett-nyitott térré válik. A homlokzati elemeket előregyártott kivitelben valósítanánk meg, ötvözve a modern kor költség- és időhatékony technológiáit a kézműves, anyagszerű anyagokkal.
Karakteres és kompakt épületszárnyak
Koncepciónk az egyetemi campusok parkba helyezett épületeihez hasonlóan, strukturálja a főbb egységeket. Jelszerű, szabadon álló, földszinten nyitott főépülettel nyitunk az Üllői útra, mely az auditóriumokat, kávéházat és a könyvtárat foglalja magába. Új épületet kap a csendes parkra, belső zöld udvarra néző, a jövőben is flexibilisen alakítható oktatási szárny, alatta a központi helyen lévő aula és a tornacsarnok kap helyet. A volt dohánygyár loftszerűen felújított épületében az oktatói helyiségeket helyeztük el. A kompakt épületszárnyakat több szinten hidak kötik össze, az új köztér felett a kápolna kapuként fűzi össze az oktatás épületeit.
Szimbiózisban a parkkal
Fenntarthatósági koncepciónk szerint a térrendszer és a program optimalizálásával kerüljük a felesleges építéseket és bontásokat. Passzív építészeti és aktív gépészeti eszközökkel pedig a fenntartási költségeket optimalizáljuk. A park és az egyetemi épület szimbiózisát hozzuk létre, a meglévő és új növényzet árnyékoló és klímajavító hatására építve, a csapadékvizeket a parkban esőkertként hasznosítva.
A park szíve a campus-rét, melyet intenzív biodiverz növényzet és esőkert vesz körül. A déli oldalra összpontosítjuk azokat a rekrációs és sport funkciókat, melyek a lakossági igényfelmérés alapján szükségesek. A park átmenő forgalmát nem hangsúlyozzuk, a főbb érkezési pontokat ívelt sétánnyal kötjük össze. Célunk a tér tényleges közparkká alakítása, mely megteremti a békés egymás mellett élés/létezés lehetőségét a környékbeliek és az egyetemi polgárok között. Célunk, hogy a Markusovszky térből Markusovszky Park váljon.
Az egyetemvárossá alakulás elengedhetetlen feltétele, hogy a gyalogos közlekedést priorizáljuk, és a kerékpáros infrastruktúra fejlődjön, így koncepciónknak része az irányhelyes kerékpársávok létrehozása, valamint a közterületek zöldítése.
/Studio Kraft Építészműterem/