A kiskőrösi Piactér és környezetének rendezése - Nagy Tibor diplomaterve

Termelők és vásárlók közötti bizalmat, modern kisvárosi idillt teremt Nagy Tibor (SZIE Ybl Miklós Építéstudományi kar) mester szakos diplomaterve. A Kiskőrös központjába tervezett épülettel, és a környező Piactér rendezésével hagyományos, de ma is aktuális intézményt alkotott a fiatal tervező.

Téma indoklása
Régebben a piac a helyi gazdálkodás legfőbb mozgatórugójának számított, az emberek még a közelben megtermelt élelmiszereket vásárolták meg. A piac közvetlen és személyes kapcsolatot biztosít a termelő és vásárló között, aki így addigi tapasztalatai alapján, mindig tudja, hogy kitől milyen minőségre számíthat. Napjainkban az emberek nagy bevásárlóközpontokban az alacsonyabb árú külföldi zöldségeket-gyümölcsöket vásárolják meg, még ha minőségük el is marad a helyi termelők áruitól. Ez hosszú távon nem csak a helyi gazdálkodások számára káros, hanem környezeti szempontból is fenntarthatatlan. Úgy gondolom, hogy a fogyasztók számára vonzó lehet egy jól funkcionáló, rendezettebb környezetben megjelenő hangsúlyosabb épület, ahol újra megteremthető a kapcsolat a helyi termelők és a fogyasztók között.

Helyszín
Kiskőrös a Duna-Tisza közi homokhátság területén, Bács-Kiskun megyében található, területe a Duna vízrendszeréhez tartozik. A Duna a tavaszi áradások során rendszeresen elöntötte az alacsonyabban fekvő lápokat és mocsarakat, azonban a szabályozások következtében hatása manapság alig érezhető. A hosszú időn keresztül lerakódó hordaléknak köszönhető, hogy ez a terület délről észak felé lejt, s így a város egyetlen folyóvize a Sáhor, melynek vizét napjainkban földalatti csatorna vezeti el, észak felé, Akasztó irányába folyik. Még a régi időkben a Sáhor a Temető téren tóvá szélesedett, ez a terület azonban emberi beavatkozásnak köszönhetően alakult ki.

Telepítési koncepció
Tervem két fő elemre építettem fel: az első a helytörténeti kutatásra, illetve városszerkezeti összefüggésekre felírt telepítési struktúra, a másik a konkrét helyszín részletesebb vizsgálata.

Előbbinél fontos ismerni a piactér mai elhelyezkedésének jelentőségét, mégpedig azt a területre jellemző határhelyzetet, mely a 18. században alakult ki, és igaz, megváltozott szituációban, de napjainkban is megfigyelhető. Akkoriban ez a terület még a jobbágytelkek és szálaskertek határa lehetett. Ennek oka a földrajzi adottságokban keresendő, ugyanis az itt folyó Sáhor patak mellett ingoványos, nádas terület volt, északkelet felé korlátozva a város terjeszkedését. Figyelembe véve, hogy a vallásháborúk idején a kalocsai érsekség csak az ingoványos területre engedélyezte az evangélikus templom építését, nem meglepő, hogy a hozzá tartozó temető a patak túloldalán kapott helyet.

A Sáhor vizét már egy évszázada csatorna vezeti el, de a leírásokból és térképekből kiderült, hogy a mai piac területén folyt keresztül, sőt a temető alatti részen tóvá szélesedett, mivel innen hordták el az agyagot az építkezésekhez. Ahogy az ingoványos területek lecsapolása megkezdődött és a város tovább terjeszkedett, az épületek fokozatosan körbefogták a piac területét, végül a temetőt is. Így alakulhatott ki ez a hosszúkás arányú tér, melynek vonala megjelenik a városszövetben is.
Második lépésben a tervezési terület és közvetlen környezetének három aspektusból történő vizsgálata során feltárt problémákra kerestem megoldást.

Ebből a szempontból igen kedvező volt, hogy az éghajlati jellemzők, közlekedési és vizuális helyzetek többnyire azonos megoldási lehetőségeket generáltak. Alapos mérlegelés után a meglévő épületek elbontásáról kellett döntenem, mivel funkcionálisan nem felelnek meg az igényeknek, átalakításuk nem lenne gazdaságos és a legtöbb problémára nem is nyújtana megoldást.
Ezek után átértékeltem az északnyugati telekhatár vonalát, ugyanis az nem megfelelően kezeli az utcában megjelenő törést, használhatatlan teret hozva létre az épület támadáspontja felől. A keleti és déli oldalak kezelése sem maradhatott el, mivel a funkciónak megfelelően ezekbe az irányokba nyitottam, ugyanakkor szükséges volt az átmenetek biztosítása a temető és parkoló felé is.

A temető északnyugati sarkán, egy kisebb virágüzlet mellett található a jelenlegi főbejárat. Új főbejáratot jelöltem ki a temető tengelyében futó út vonalára, lehetőséget adva egy kisebb lépcsővel induló, reprezentatívabb kapu létrehozására. Mivel ez az út már a meglévő parkolóba futna bele, tovább nyújtottam a teret, miközben magának a piacnak a délkeleti határát megtartottam, így létrehoztam egy olyan zónát, mely átmenetet képez a piac, a temető és parkoló között. Az út egy hosszúkás medencét vág ketté, lezárását egy kisebb csobogó biztosítja. Mindkét elem egyfajta utalás az egykor itt folyó Sáhor patakra.

A térre az éghajlati viszonyoknak megfelelően kőrisfákat telepítettem, melyek a már említett medencével és csobogóval együtt nyáron kellemes mikroklímát biztosítanának. A temető meglévő bejárata a továbbiakban már csak másodlagos szerepet töltene be, viszont javaslom a jelenleg itt álló virágüzlet lebontását és egy új, a temetőhöz méltóbb épület építését.

Közlekedés
A környezet rendezéséhez szorosan kapcsolódik a meglévő parkolók rendezése, a közlekedési rendszer egyszerűsítése. Megoldandó feladat volt a gyalogos és autós közlekedés differenciáltabb kialakítása és a tér átalakítása során elvett parkolók pótlása. Az egyirányú utca mellett az áruszállítás számára párhuzamos parkolókat alakítottam ki. A hátsó parkolóba való behajtás két irányból történhet, illetve az út mellé további merőleges beállásokat terveztem, mivel az elsősorban a célforgalom lebonyolítását szolgálja, így a közlekedést nem zavarja.

A parkoló forgalmi rendjének megváltoztatásával a délebbre található kirakodó piac temető alatti kihajtó útja megszüntethető, lehetővé téve annak parkosítását, így az csak a vásárlók számára kialakított bejárat lett. Ezzel összhangban az eddig csak behajtást lehetővé tévő kiszolgáló utat kétirányúvá tettem. Természetesen szükséges a parkolók fásítása is, mely a lakóterületet és temető elkülönítését teszi lehetővé.
Nem feledkeztem el a kerékpártárolásról sem, melyet a terület északkeleti sarkán az épülethez integrálva biztosítottam.

Integráció
Fontos még megjegyeznem, hogy a piac felé vezető Árpád utca szélesítése, parkolóinak rendezése és fásítása a közelmúltban történt meg. Továbbá hamarosan megkezdődik Kiskőrös városközpontjának a rekonstrukciója, mely nem csak a központhoz tartozó zöldterületek rendezését, hanem a katolikus és evangélikus templom felújítását is magába foglalja. Mivel a piactér a városközpont szélén található, gyakorlatilag a templom és temető között, következő lépés lehetne környezetének rendezése, így biztosítva szerves kapcsolódását a városmagba.

Építészeti koncepció
Az épület formálásában fontos szerepet játszott az épített környezet jellege. Igyekeztem léptékében a kisvárosi környezethez igazodni, ugyanakkor a funkciónak megfelelő méretet adni. Ebből következett az épület kisebb egységekre való tördelése, a tetősíkok ugráltatása. A különböző funkciókat négy fő egységben osztottam el, ezeket pedig egy nyitottabb faszerkezetes csarnokkal fogtam össze. A dobozok mérete hátrafelé fokozatosan csökken, a tetők lejtésükkel követik őket, így képezve átmenetet a városközpont és temető között. A Bajcsy- Zsilinszky utcához közeli két egységben egy kisebb iroda illetve az üzlethelyiségek találhatóak. Hátrább a nyugati oldalon, kevésbé hangsúlyos ponton kapott helyet a mosdó blokk, míg a keleti oldalra a büfé került. A csarnok méretét úgy terveztem meg, hogy télen elegendő területet biztosítson az ilyenkor árusító őstermelők számára, míg a tavasztól őszig terjedő időszakban az igényeknek megfelelően lehet választani a különböző helyek közül.

Épületszerkezetek
A csarnok tartószerkezeti rendszere egymás után sorolt síkbeli keretekből, merevítő rendszerrel ellátott, térbeli vázszerkezet, mely rétegelt ragasztott fatartókból áll. A csarnok tetőszerkezetét 16/32 cm keresztmetszetű, 3,00 x 3,00 méteres raszterhez igazodó, távtartó elemekkel összekapcsolt rétegelt ragasztott fából készült pillérek tartják. A talajszinttől elemelt pillérek egyedileg gyártott korrózióálló acél fogadóelemekkel kapcsolódnak az alattuk lévő 36/36 cm keresztmetszetű beton oszlopokba. A megduplázott pillérek közé csatlakoznak be a fő- és kereszthajó rétegelt ragasztott fagerendái. A hosszirányú merevítésről a pillérek alsó és felső csatlakozásaiban rögzített acélhuzalok gondoskodnak. A keresztirányú merevítést a gerenda oszlop csatlakozásokban elhelyezett egyedileg gyártott acéllemezek, míg a tetőszerkezet merevségét rejtett Simpson merevítő rendszer biztosítja.

Az eltérő igények következtében a kisebb épületegységek külső falszerkezeteit nagyobb hőtároló képességgel rendelkező vázkerámiából terveztem. Ezt 2 réteg 8 cm vastag Rockwool kasírozott kőzetgyapot hőszigeteléssel, átszellőzetett légréteggel és alumínium sínre szerelt okoume rétegelt lemezzel láttam el. A falfelület homogenitásának megőrzése érdekében az ablakokat perforált faburkolattal láttam el.

A tetők alacsony, 3 fokos lejtése, illetve a hosszú vízelvezetési utak következtében a Rheinzink titáncink állókorcos fémlemezfedés kizárólag korctömítő szalag alkalmazásával illetve alátétszőnyeg felhelyezésével készíthető el. Mivel ilyen alacsony lejtés esetén a hosszirányú toldás, illetve a nagy tetőfelületekre jutó csapadék elvezetése egy ereszcsatornával nem lehetséges, keresztirányú belső csatornák alkalmazása szükséges. Ezek kialakítása kétszintű biztonsági csatornaként történik, melyek összefolyóját „cső a csőben” módon kell kialakítani. További követelmény a lomb és hófogók, illetve elektronikusan vezérelt csatornafűtés telepítése.

A burkolatok kiválasztásának szempontjai az ár, élettartam, gyors kivitelezés és a karbantarthatóság volt. A funkciónak megfelelően meleg, barátságos anyagok alkalmazása volt a célom, így végül a faburkolatok használata mellett döntöttem. A kültéri burkolatokat nagy tető túlnyúlás védi a csapadéktól, illetve az erős napsugárzástól. A káros hatásoknak fokozottabban kitett szerkezeteket, például a lábazati burkolatot, térfalakat és hulladéktárolót látszóbetonból alakítottam ki. Ezzel a látszó faszerkezetek és beton között harmonikus kontrasztot hozva létre.

Épületenergetika és gépészet
A használati melegvíz termeléséhez, illetve fűtéshez szükséges gépészeti berendezéseket a délnyugati egységben, míg a szellőztetést biztosító rekuperátorokat a négy épületrész felett kialakított gépészeti terekben helyeztem el.

Télen az üzletekben szükséges az állandó 20 °C-os hőmérséklet fenntartása, míg a csarnokban elegendő az időszakos 12-15 °C-os hőmérséklet biztosítása. A helyiségek hőigényét padlófűtés biztosítja. A csarnok temperált hőmérsékletét a szoláris energia, a fűtött egységek hulladékhője, továbbá a rekuperátorral előmelegített friss levegő biztosítja. Az épület fűtéséről geotermikus hőszivattyúk gondoskodnak. A talajszondák az épület hűtésére is használhatóak, így a fűtési szezonban a talajból kinyert energia nyaranta pótolható.

A nagy tetőfelületekről földalatti tárolóba összegyűjthető a csapadékvíz egy része, mely felhasználható a tér növényzetének locsolására, megfelelő szűréssel akár wc öblítésre, illetve a tér lezárására tervezett medence és csobogó ellátására is.

Felhasznált irodalom
Araczki László, Dr. Ádám Sándor, Besenczi János, Dénes Pál, Dr. Gyarmati Károly, Holló János, Kiss Béla, Dr. Meskó Sándor, Dr. Petrás József, Tóth László, V. Székely György: Kiskőrös helytörténeti monográfiája, Kiskőrös, 1989, Kiskőrösi Városi Tanács V.B.

Nagy Tibor