Épületek/Lakóépület

A kölcsönösség dinamikája

2012.01.03. 14:23

Tiszta egységével, formai nyugalmával messze kitűnik egy új családi ház a lankás domboldalra felkúszó ürömi lakópark építészeti zűrzavarából. A környező villák anakronisztikus részleteivel, tornyaival, oszlopos portikuszaival, „mediterrán” rusztikusságával szemben az épület kompakt formavilága, téglaburkolatának derűs természetessége igazi vizuális megkönnyebbülést jelent. Haba Péter írása Selényi György ürömi villájáról.

Tiszta egységével, formai nyugalmával messze kitűnik egy új családi ház a lankás domboldalra felkúszó ürömi lakópark építészeti zűrzavarából. A környező villák anakronisztikus részleteivel, tornyaival, oszlopos portikuszaival, „mediterrán” rusztikusságával szemben az épület kompakt formavilága, téglaburkolatának derűs természetessége igazi vizuális megkönnyebbülést jelent.

 


 

Előnyös az épület pozíciója is: a terület legmagasabb részén, a házak között futó központi út kanyarulatánál, egyfajta településszerkezeti tengely végpontjánál áll. A tervezők, Selényi György és Pásztor Ádám azonban jó érzékkel kerülték el a hangsúlyos térbeli helyzetből könnyen adódó nyers, terpeszkedő frontalitást. Az utóbbi években Magyarországon is gyakran alkalmazott hasáb alakú, nyeregtetős „ősi” házforma jelenik meg a lépcsőzetesen emelkedő telken, de az épület e tiszta alapformája a völgy felől érkező látogató számára nem fedi fel magát azonnal. A ház ugyanis a terepadottságok miatt enyhe átlóban kimozdul a felvezetőút tengelyéből, s ekképp a fő hangsúly az egyik sarokra esik. Nem véletlen tehát, hogy a tervezők a belső funkcionális rendszer és a külső kompozíció szempontjainak bravúros összehangolásával éppen ezen a ponton bontották fel a ház formai-szerkezeti zártságát: a falak elhagyásával az épülettömegbe bevont, de teljesen nyitott teraszt alakítottak ki. Ezzel a ház feltárulása könnyed és szelíd, mégis világosan megmutatja az épület konfigurációját, szerkezetét, léptékeit.

 

 

 

E finoman mérlegelt viszonyulások a funkcionalitást is gazdagítják: a sarkon elhelyezett terasz szélesen elterülő tájat, mélybe futó hatalmas teret nyit a lakók számára. A ház egész rendszerére, belső „életére” is ez a kölcsönösség, a diszpozíció, a kompozíció, a forma és a rendeltetés egyenrangúságában kibontakozó téri összjáték jellemző. Ezt a ház központi tere, a két szint magas étkező körül csoportosuló terek közötti finom elhatárolódások és kapcsolódások sajátos ritmusa tükrözi a legélesebben. A terek tagolásának alapja a szinteltolás: az előtér, az étkező, a konyha és a hátsó kertbe kivezető, félig nyitott tér közös síkon helyezkedik el, viszont a nappali és a hozzá tartozó terasz már kissé mélyebbre, a hátsó kert medencéje pedig magasabbra került. Ez a lépcsőzetesség egyfelől a funkciók (illetve az összetartozó funkcióegyüttesek) világos elkülönülését segíti, másfelől egyetlen közös rendbe szedi a térsort, szerves egységbe fűzve a belső helyiségeket a kerttel. A térrendszer dinamikáját is ez a sajátos mozgás adja meg, a szintváltások sora ugyanis nem a bejárat által kijelölt tengelyt követi, hanem átlósan vonul keresztül a házon és a kerten, s ekképp megbontja az épület kiegyensúlyozott, derékszögű rendjét. Az alapformákat oldó elemek a külső összképben is fontos szerepet játszanak: az utcára néző oldalon és a hátsó kerti fronton egyaránt egy-egy – az alaprajzon egymás fordított tükörképeként megjelenő – előreugró kubus erősíti a homlokzatok plasztikáját. E két ellenpont tehát ismét átlót von a házba, de már nem térrendszerbeli, hanem tömegformálásbeli értelemben.

 

 

 

A ház fő szervezőerejét az étkező tágas tere jelenti, amely egyszerre centrális és szétáradó jellegű tér, mintha mindennek a kiindulópontja lenne: innen a ház összes eleme, a konyha, a hátsó kert, a nappali, a tető alatt futó emeleti galéria és az onnan nyíló szobasor belátható. Azzal, hogy az étkező utcai frontja zárt maradt (csak üvegtéglabetétek engedik be a természetes fényt), a tervezők biztosították, hogy a tér ne veszítse el ezt a sajátos szerepét, ne váljon a tájba „kifutó” egyszerű térbővületté – bizonyságát adva annak, hogy a látszólag egyszerű építészeti döntések is alapjaiban határozhatják meg egy ház világát.

Haba Péter

(a cikk eredetileg az Átrium 2011/3-as számában jelent meg.)


Családi ház Ürömön
vezető tervező: Selényi György
építész szerzőtárs: Pásztor Ádám
tervezés éve: 2006-2007
kivitelezés éve: 2007-2009
generáltervező: ketteS műterem
modell: Antal Molnár Zsófia és Földi Tímea
szerkezet tervező: Facskó Gergely
gépész tervező: Oltvai Tamás
elektromos tervező: Handó József
kertépítészet tervező: Csontos Csenge
generálkivitelező: Zsidek Pál