„A kormányzat integrált örökségvédelemben gondolkozik” - Dr. Tamási Judit a KÖH élén
dr. Tamási Judit sajtótájékoztató keretében nyilatkozott a KÖH jövőbeni legfontosabb célkitűzéseiről. Bár konkrét esetekről nem beszélt, szólt az örökségvédelem és a fejlesztés viszonyáról is. Csak akkor látja szívesen a fejlesztéseket, ha integrált, a kulturális örökségi értékekre alapozott fejlesztések jönnek létre. Petőcz Éva beszámolója.
Július 21-től dr. Tamási Judit látja el az elnöki teendőket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal élén, miután dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter 2010. július 20-án felmentette tisztségéből dr. Mezős Tamást. Az átadás-átvétel lezárulása után az elnökasszony egy bemutatkozó beszélgetés keretében ismertette főbb célkitűzéseit.
Dr. Tamási Judit véleménye szerint minden hivataltól elvárható, hogy szakszerűen, jogszerűen és gyorsan intézkedjen ügyeiben. Meglátása szerint ennek a hármas követelményrendszernek az egyensúlya bomlott meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban az elmúlt 4-6 évben, mert túlzott jelentőséget tulajdonítottak a gyorsításnak. A jogszabályokhoz nem koncepcionálisan, hanem ad hoc jelleggel nyúltak, hatásköröket vettek el a hivataltól. Ennek eredményeként a hivatal szakmai munkája gyengült, a jogi oldala pedig elbonyolódott. Az elnökasszony szeretné az egyensúlyt és a hatósági jogköröket visszaállítani, a szakmai munkát erősíteni, a minőséget javítani. Vezetése alatt szakmai irányelvek fognak születni, tervei szerint megerősödik a tudományos terület, és azok a csatornák, amelyek lehetővé teszik, hogy a tudományos terület érdemben belefolyjon a hatóság munkájába. Ehhez fontosnak tartja, hogy a háttérbázis az intézményen belül maradjon. Amennyire lehet, egyszerűsíteni kívánja a jogi környezetet, bár hangsúlyozta, hogy ez nem egy rövid távú program és ehhez a hivatal hatáskörén túlmutató lépések is szükségesek.
Szólt az örökségvédelem és fejlesztés viszonyáról is. Meggyőződése, hogy a nemzeti emlékezet őrzője a magyar kulturális kormányzat. A KÖH feladata az emlékek anyagi valóságban való megőrzése. Kiemelte, hogy a hivatal nem fejlesztés ellenes, de a műemlékek esztétikai értéke mellett létező sokkal fontosabb történeti, forrás értékét véleménye szerint ma a közfelfogás még nem ismerte fel, és csak akkor látja szívesen a fejlesztéseket a kulturális örökség által érintett területek, objektumok esetében, ha azok a történeti értékeket tiszteletben tartják, ha integrált, a kulturális örökségi értékekre alapozott fejlesztések jönnek létre. Így lehet a folytonosságot biztosítani, a hagyományt és a modernitás összhangját megteremteni. „A jövő örökségvédőinek is kell valami munkát biztosítani.”- jegyezte meg némi öniróniával.
Az elnökasszony szerint a kulturális örökség fogalma tágabb annál, ameddig a hivatal jogszabály által előírt védelme kiterjed. Véleménye szerint kulturális örökségnek tekinthető minden, amit egy közösség annak érez és elfogad. „Én nagyon örülnék, ha a magyar állampolgárok bővítenék saját kulturális örökségi értékeiket, tehát arra biztatok mindenkit, fedezzék fel ezeket az értékeket és próbálják meg szellemi és lelki értelemben birtokba venni azokat.” Arra törekszik, hogy kialakuljon egy polgárbarát örökségvédelmi hivatal, legyenek örökségbarát polgárok és a kettő együttműködése eredményeként a közgondolkodásban az örökségvédelem megkerülhetetlen tényezővé váljon.
A kormány örökségvédelmi programját illetően elmondta, hogy a kormányzat integrált örökségvédelemben gondolkodik, célja, hogy az örökségvédelem szempontrendszere beépüljön a különböző ágazati politikákba. Szeretné megszüntetni az egyházak örökségvédelmi tevékenységének hátrányos megkülönböztetését, és a kulturális kormányzat fel kívánja újítani azt a határon túli magyar örökségi értékek védelmére irányuló programot, ami 1998 és 2002 között működött, majd fokozatosan elhalt. Tamási Judit kezdeményezni fogja a világörökségi törvény revízióját, elindítja az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket. Az elnökasszony kívánatosnak tartja egy örökségbarát nemzeti, sőt európai jogrendszer kialakulását.
Petőcz Éva
