Emberek/Interjú

Középpontban Ybl

2022.04.06. 14:10

A városi sétáktól a konferenciákon át a szélesebb közönséget is megszólító kulturális programokig nagy spektrumot fed le az Ybl Egyesület tevékenysége. Célja, hogy alapvetéssé váljon az építészet iránti érdeklődés. Az építészet mellett a társművészetek is megjelennek a programkínálatban, a történelmi korok mellett pedig a kortárs is helyet kap, de a középpontban mindig Ybl Miklós munkássága, az ő szellemiségének őrzése áll. Az idén 27 éves egyesület elnökével, Szmodits Júliával beszélgetünk az egyesület történetéről, tevékenységéről.

Molnár Zsuszanna: A Magyar Állami Operaház rekonstrukciója kapcsán Ybl Miklós és munkássága a figyelem középpontjába került. Ennek apropóján az Ybl Egyesület és annak története is számot tart érdeklődésünkre.
Szmodits Júlia: Nagy öröm és siker az Ybl Egyesület számára, hogy az Ybl Miklós-díj átadására hosszú idő után idén ismét a Magyar Állami Operaház épületében került sor. A díj 1953-as alapítását követően először 2014-ben volt erre példa, amikor a Bicentenárium ötletgazdájaként és főszervezőjeként, az Ybl Egyesület "kijárta", hogy az az évi kitüntettek az Operaház színpadán vehessék át a díjat. Akkor vetettem fel az Operaház főigazgatójának, hogy volna-e lehetőség a díjak átadását követően hangversennyel tisztelegni az építészek előtt. Ő azonnal az ügy mellé állt. Megvalósult az YBL200 hangverseny, amit azóta is minden évben megrendez az Operaház. Idén, az újranyitáskor, az YBL208 hangversenyre került sor. Az Operaház újranyitása kapcsán az Ybl Egyesület újra kérelemmel fordult az illetékes miniszterhez, hogy az Ybl-díj átadása ismételten az Operaházban lehessen.

MZs: Kérem, mutassa be az egyesületet és annak tevékenységét! 
SzJ: Sokszor találkozom azzal, hogy biztos műemlékvédelemmel foglalkozó művészettörténészek vagyunk, ez azonban nem állja meg a helyét. Tevékenységünk középpontjában az ismeretterjesztés áll, amit úgy fogalmaztuk meg, hogy a kulturális örökségvédelem-tudatos gondolkodás kialakítása, oktatása és terjesztése. Szlogenünk volt továbbá, hogy „ha megismeri, megszereti, ha megszereti, védi, óvja" majd ezt úgy gondoltuk tovább, hogy „a leromlottat építsd meg, a felépítettet őrizd meg". Közösségi programok szervezésével és lebonyolításával keltjük fel a szélesebb közönség érdeklődését az építőművészet és a társművészetek iránt. Olyan sokszor tapasztalom, hogy az emberek évtizedekig sétálnak el nap mint nap ugyanazon épületek előtt anélkül, hogy tudnák, ki tervezte, mi az épület története. Feladatunknak tarjuk tehát az elmúlt századok és napjaink építészetének közismertté tételét. Tesszük ezt egyebek mellett azzal is, hogy programjainkon párbeszédet hozunk létre a laikusok és a szakmabeliek között. Mindemellett alapszabályunkban rögzített célunk Ybl Miklós szellemi és tárgyi hagyatékának őrzése, ápolása.

MZs: Meséljen a kezdetekről! Hogyan és mikor alapult az egyesület?
SzJ: Az egyesület 1995-ben alapítottuk Ybl Miklós Műszaki Főiskola Egyesülete néven, összefogva a jogelőd intézmények hallgatóit, tanárait. A főiskola 2000-ben, az intézményhálózat átalakítása során a Szent István Egyetemhez csatlakozott, ami szükségessé tette az egyesület nevének megváltoztatását. 58 fős alapító taglétszámunk egy év alatt 1547 főre növekedett.  

MZs: Kezdetben milyen eseményei, programjai voltak az egyesületnek? 
SzJ:
A régebbi programjaink közül az Ybl szakmai napot és az Yblisek életútja eseményeket említeném. A fiatalabb korosztályt, a végzős hallgatókat a Pályakezdő löket célozta meg, míg a háború előtt született nemzedéket a Senior Klubba invitáltuk. Mindig nagy igény mutatkozott a találkozásokra az egykori tanárokkal, évfolyamtársakkal, a létszám azonban nem tette lehetővé, hogy az alma mater adjon helyet ezeknek az eseményeknek, ezért hívtuk életre 1998-ban az Ybl-bált, melyet abban az évben Ybl Magdolna nyitott meg.

MZs: Ha az Ybl Egyesület honlapját megnézzük, szembetűnő, hogy az említettek mellet számos egyéb programjuk van. Mivel bővült, hogyan alakult a programkínálat az évek során?
SzJ:
Mára több programunk is védjegyünkké vált. Az egyik ilyen a közel húsz évvel ezelőtt indított Ybl város sétáink voltak. Néhai Perczel Anna építészt kértem fel, hogy vezesse a budapesti zsidónegyedet bemutató sétát. Az első alkalmunk – minden komolyabb hirdetés nélkül – 161 résztvevőt vonzott. A siker töretlen maradt, így megszerveztük az Ybl-palotákat, -bérházakat bejáró és a kort is ismertető sétákat. Ezzel divatot teremtettünk. Nézze csak meg, mára hány városi sétát szervező szervezet jött létre! 

Másik érdemünk, hogy 2001-ben, az akkori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal programjához és a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódva megkezdődött az Ybl Konferencia és Kastélytúra elnevezésű program. Majd úgynevezett minőségi országbemutatással kapcsolódtunk a tematikus emlékévekhez. Így például az Erkel Évben Ybl kastélyokon, majorokon, magtárakon keresztül Erkel szülőházáig címmel, majd a Haydn Évben Haydn zenéje az építészetben címmel rendeztünk konferenciát, a Liszt Évben is volt programunk Genie oblige – Ybl és Liszt címmel. A konferenciákon tárgyalt műemlékeket másnap a helyszínen ismertettük építészek, illetve művészettörténészek szakvezetésével. Ekkor valósultak meg az Ybl Nemzetközi Alkotótáborok, amelyek során a jeles közreműködők előadásai közül kiemelkedtek néhai Vargha Mihályé. Ő tevékenységünk folytatására mindig bíztatva – szinte minden programunkat megtisztelte részvételével. mindig bíztatva - majd minden programunkat megtisztelte részvételével.



Hadd említsem meg még egy eredményünket. Az Ybl Bicentenárium előkészületei során szembesültem azzal, hogy az Ybl-műemlékek nagy részén nincs emléktábla, vagy csak egy ütött-kopott felirat emlékezik meg arról, mely évben épült az épület, Ybl Miklós nevét több esetben mellőzve. Ezért 2014-ben 19 épület falán helyezett el az Ybl Egyesület emléktáblát. 

MZs: Jelenleg milyen programokkal várják az Ybl élete és munkássága, illetve az építészet iránt érdeklődő közönséget?
SzJ: Jelenlegi rendezvényeink egyike a Mester születésnapja alkalmából – őt, az építészeket és az építészetet  köszöntő –  Ybl Miklós és az építészek, építőmesterek XXI. ünnepe. Az első ilyen alkalmon, 2002-ben, az Ybl szobornál tette fel a kérdést néhai Ráday Mihály : „Mi lesz veled Várbazár?" Ő minden születésnapon, de egyéb rendezvényeinken is részt vett. Az építészet és a zene egy napra eső világnapja lakalmából is rendszeresen szervezünk programokat, melyek része az Építő Zenészek – Zenélő Építészek örömkoncert, amatőr és profi muzsikusok közreműködésével.



A kortárs építészet szélesebb körű ismertté tételét is fontosnak tartjuk, erre szerveztük az építészirodákat és projektjeiket bemutató Műhely Szelleme – ötlettől a megvalósulásig elnevezésű stúdiólátogatásokat. Így látogattunk el többek közt a Bálint és Társa Építészek Irodájába, a Bánáti + Hartvig Építész Irodába, a Finta és Társai Építész Stúdióba, a HAP Tervezőirodához, a Mérték Építészeti Stúdióba vagy a Vadász Építő Studioba, illetve a ZOBOKI – DEMETER & Társai Építészirodába.

MZs: Hosszan mesélt az Ybl Egyesületről, annak tevékenységéről, programjairól, de kérem azt is ossza meg velünk, hogy az Ön számára mit jelent Ybl Miklós.
SzJ: Örülök, hogy így tette fel a kérdést, mert általában azt kérdezik tőlem, hogy mit üzent Ybl, milyen ember volt, a magánéletéről faggatnak. Sztorik azonban nincsenek; Ybl alkotott. Néhány mondása azért fennmaradt. Az Operaház újranyitása okán hadd említsek meg egyet. Erkel folyamatosan beleszólt az építkezésbe, mire Ybl egyszer csak azzal reagált (nem szó szerint idézem), hogy „ha elkészül az épület, akkor majd maga dirigál, addig azonban én". Válaszolva a kérdésére, hogy számomra mit jelent Ybl, azt mondhatom, hogy mindazt a harmóniát, amit az arcáról le tudok olvasni. Illetve az őt jellemző tisztességet, becsületet és szorgalmat. Nézze meg az épületeit, mindegyik harmóniát áraszt. Mindegy, hogy szivattyúházról, magtárról, bérpalotáról vagy a Petőfi-szobor talapzatáról, elkerítő rácsáról van szó. De nemcsak a kvalitás, hanem a kvantitás is lenyűgöző. Nincs még egy építész, aki ennyi típusú épületet tervezett volna. Ezt a hatalmas életművet igyekszik megismertetni, ismertebbé tenni az Ybl Egyesület, s teszi a dolgát a jövőben is.



Molnár Zsuzsanna