A Kultiplex útban volt — ötcsillagos szálloda az Üllői úti parkra
Véletlen lehetett – de mégis kísérteties az egybeesés: múlt hétfőn, szeptember 1-én elkezdték bontani a Kultiplexet a Kinizsi utcában, szerdán, 3-án pedig a Fővárosi Tervtanács napirendjére tűzte az Üllői út 27. alatti telekre tervezett ötcsillagos hotel építési engedélyezési tervét. Felelős tervező Bagi Zoltán, opponens Hegedűs Péter.
A Kultiplex útban volt
Véletlen lehetett – de mégis kísérteties az egybeesés: múlt hétfőn, szeptember 1-én elkezdték bontani a Kultiplexet a Kinizsi utcában, szerdán, 3-án pedig a Fővárosi Tervtanács napirendjére tűzte az Üllői út 27. szám (hrsz: 36840/8) alatti telekre tervezett ötcsillagos hotel építési engedélyezési tervét. Felelős tervező Bagi Zoltán, opponens Hegedűs Péter.
A tervtanácsi álláspont egyértelmű volt: nincs engedélyezési szinten a terv, de ebben az állapotban még elvi engedély kiadását sem javasolják. A divatépítészet szerint fölfelé kidőlő falakkal tervezett tömeg ezen a helyen nem szerencsés, homlokzati formavilága a közhellyé vált vonalkód építészet üvegbe-fémbe oltott divat(m)ilyenje. Kidolgozottsága vázlattervi szintű, a területre érvényes előírásoknak több szempontból nem felel meg. A bírálatok zúdulása előtt még az a javaslat is elhangzott, hogy egyáltalán ne tárgyalja a Tervtanács, részletes bírálat nélkül utasítsa el.
Azután mégis. Ám ne menjünk a dolgok elébe. Kezdődött az ismertetéssel. A területet a közelmúltban „leszabályozták” a Markusovszky térből. [Bővebben: az Üllői elején, kb. félúton a Kálvin tér és a Ferenc körút között, jobbra kilukad a térfal: a Köztelek utcától majdnem a Kinizsi utcáig. Park, sűrűn benőtt zöld van ezen a területen évtizedek óta. A főváros közönsége már rég megszokta. Azt persze egyre nehezebben kéne tűrniük, tűrnünk, hogy sok más (köz)parkhoz hasonlóan mennyire elhanyagolták az utóbbi két évtizedben. Pedig van (volt) ott játszótér, meg minden. És ilyenkor lehetetlen megtalálni a felelősöket.]
Vékony zöld sáv fog majd kifutni az Üllői útra, de az útra eső telekrész nagyobb felét a szálló foglalja el. S miután a gazdasági-üzemi feltöltés máshonnan nem oldható meg, az Üllői utat kellett áttervezni ezen a szakaszon. [Ne felejtsük el, az Üllői út, főleg a reptéri irány miatt, igen forgalmas. A másik oldalán egyébként a Semmelweis Egyetem klinikai tömbje áll, és a jobb oldalon olyan jelentős épület esik a közelbe, mint a Lechner Ödön féle Iparművészeti Múzeum.] Másik erős kötöttség, hogy az eddigi parknak szinte a közepén jön a felszínre a metró szellőző aknája, egy mára teljesen elárvult – totál szakadt – kerek vasbeton építmény formájában. Tehát közlekedésileg kedvező a metró közelsége, ám a betartandó technikai stb. kötöttségek erősek – a tervező szerint ezeket sikerült betartaniuk. Ahogy a területre – ezek szerint csak a közelmúltban meghatározott – építési szabályokat is.
Pontos adatok citálása nélkül arról lenne szó, hogy bizonyos területet a földszinten átadnak közhasználatra, aminek fejében nagyobb összalapterület létesíthető a telken. [Tanulságos a terület tulajdonlásának története is. A szemben álló történeti épületben székelő Semmelweis Egyetem (korábban SOTE) volt a tulajdonosa évtizedeken keresztül, de nyilvánvalóan a Fővárosi Tanács kezelte, vagyis tartotta fönn a parkot. Az Egyetem új épületet kívánt itt megépíteni, több terv is készült erre. Ám a tervek feledésbe mentek, ahogy a park gondozása is egyre jobban elmaradt... Aztán jött a területcsere, mint deus ex machina. Hamarosan el is készül PPP beruházásban az Egyetem Általános Orvosi Karának új épülete, szintén a IX. kerületben (Tűzoltó utca - Thaly Kálmán utca - Vendel utca). A parkot pedig átminősítették építési területnek és privatizálták azzal a kiegészítéssel, hogy "pótlására" azt a telket veszik igénybe a Kinizsi utcában, melyen a Kultiplex Művelődési Ház és Terasz épülete állt. Szeptemberig.]
A program kb. 200 szobára szállodára szólt, a megengedett építménymagasság 17 méter. A földszint teljesen áttört a parksáv felőli oldalon, ezért minden zárt teres funkció a Kinizsi utcához közelebbi szomszédos ház tűzfalára torlódik fel. A kiszolgáló funkciók és a wellness részleg elhelyezése még alakul – tudtuk meg a tervező ismertetőjéből, előzetesen mindent a pincében gondoltak elhelyezni. Három üveglift, továbbá két szervizlift és két lépcsőházi blokk adja a belső függőleges közlekedés rendszerét. A környéken homogén homlokzatú épületek találhatók, ezért a terven is ilyet kívántak megrajzolni, mai felfogásban. A szomszédos Üllői úti házhoz függőleges síkban kapcsolódna az épület, de a csatlakozó szakasz után a fém-üvegborítású homlokzati fal kifelé dőlne, ahogy az épület magasodik.
A hely ötcsillagos szállodára alig-alig alkalmas. Ez már a kérdésekben is megfogalmazódott. Kiderült például, hogy azok az extra szolgáltatások mint a mosoda, nincs megtervezve, és nem is nagyon fér el, illetve nehezen lenne jól működően beletervezni ebbe a tömegbe. A telepítésre vonatkozó szakvélemény szerint a terv nem elégíti ki a vonatkozó BVKSZ és KSZT előírásait, sőt 200 m2 területet magáncélra vesz igénybe a parkból. Az opponensi vélemény kemelte, hogy a nehezítő körülményeknek – pl. a metróhoz fűződő viszony, a főútvonali homlokzat, a lapos tető, ami csak intenzív zöldtető lehetne stb. – a terv nem felel meg, vagy ebben a kidolgozottságban nem tud biztos válaszokat adni a problémákra. Hegedűs Péter hangsúlyozta, hogy az elcsépelt homlokzati formavilág a városnak ezen a helyén nem megfelelő. A belső térben pedig kifogásolta, hogy a recepció területe kicsi, a szükségesnek kb. 50%-a, fontos irodaterületek hiányoznak, és rengeteg a funkcionális hiba.
Marosi Miklós a szobaegységek megfelelő alaprajzi kidolgozását, mint a terv pozitívumát említette, de hozzátette, hogy az ötcsillagos színvonal túlzó, legfeljebb háromcsillagos szállodát tud ezen a helyen elképzelni. Pongrácz Katalin szerint sem alkalmas a hely 200 szobás, ötcsillagos hotelre. A köz használatára átadott területek biztosítását sem látja a terven, de ezzel kapcsolatban azt is megemlítette, hogy az ilyen szerződésekhez nincs megfelelő definíció-rendszer és pontos jogi szabályozás, ezért ezekben az esetekben egyelőre mindig viták várhatók. A IX. kerületi főépítész, Dr. Sersliné Kócsi Margit vitatta, hogy a terv ne felelne meg a BVKSZ-nek. Hangsúlyozta, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat törekvése a belső területek forgalmának csökkentése, amibe beleillik a terület ilyen célú hasznosítása. Bírálta ugyanakkor a homlokzati anyaghasználatot (fém üveggel kombinálva), mert korábban kő, illetve kerámia alkalmazása merült fel.
Az ülést levezető Eltér István még megemlítette, hogy ilyen jelentős városképi helyre nyílt tervpályázaton kellett volna kiválasztani a tervezőt, mert a helyszín legalább annyira fontos, mint a Clark Ádám tér. Az összefoglaló megállapítás szerint a terv nincs azon a szinten kidolgozva, melynek alapján engedélyezésre lenne benyújtható, és a Tervtanács még elvi engedély kiadását sem támogatja.
Vargha Mihály (szöveg + kép: 2008. szeptember 8.)
