A legjobb energia a fel nem használt energia – a meglévő épületek se legyenek energiafalók
Szekér László (PAOSZ/GreenPress) példákkal illusztrált, részletes beszámolója az innsbrucki 15. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról, fontosabb nemzetközi trendekről és célokról, valamint arról, hogy az osztrákok miképpen gondolnak a jövőre, s hogy a 2012-es innsbrucki téli olimpia faluját miért éri meg passzívházként megépíteni. Az energiafelhasználás minimalizálása közös érdek, a passzívházak ebben léptek nagyot előre.
A hagyományoknak megfelelően, idén tavasszal, május 27-28. között rendezték meg a 15. Nemzetközi Passzívház Konferenciát, melynek idén Innsbruck adott otthont. Az alpesi kisváros kongresszusi központja remek helyszínnek bizonyult, a nagy plenáris terem és a szekciótermek, valamint a hatalmas kiállítás jól elfértek benne. Az innsbrucki Egyetem rektora, a polgármester, a tartományi kormányzó és Ausztria szakági minisztere üdvözölte a konferencia célkitűzéseit: az energiahatékonyság növelését az épületekben, ezáltal hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, a munkahelyteremtéshez és az energiafüggetlenséghez.
A világ minden tájáról (az USA-ból, Chiléből, Koreából stb.), 50 országból érkeztek résztvevők, a legtöbben Németországból, Ausztriából és a környező országokból, így Magyarországról is. A magyar szakembereket főként a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) tagjai képviselték a konferencián, a kapcsolódó kiállításon és szakmai kirándulásokon. A kétnapos konferencián a plenáris előadások mellett szakmai műhelyekben folyt a munka, a tizenhat szekcióban 83 előadást hallgathatott meg az 1200 résztvevő, és több poszter-előadásra is sor került ezen felül. A konferenciát tematikus kiállítás kísérte, a legnagyobb az eddigiek közül. Újabb és újabb gyártók tűnnek fel a porondon, a passzívház-komponensek és a kapcsolódó szolgáltatások száma egyre nő. Az idei konferencia volt az eddigi konferenciák közül a legnagyobb, legjobban szervezett, legszínesebb.
Az előadások jelentős részben foglalkoztak a felújításokkal, középületekkel, valamint a különböző régiókban történő megvalósítással. A passzívház már nem a családi házakról szól, a sok bemutatott megvalósult példa igazolta, hogy a passzívház-technológia alkalmas a különböző éghajlati körülmények között a különböző funkciójú épületek megvalósítására, akár új, akár régi épületről van szó. A világon megvalósult passzívházak száma már több, mint 32.000, és ez az egyre növekvő szám igazolja a technológia megbízható működését. Idehaza az első magyar minősített passzívház működéséről immár három éves tapasztalatok állnak rendelkezésre - igazolva a méretező szoftver (PHPP) megbízhatóságát - jelezve, hogy az alkalmazott épületkomponensek beváltak, hosszú távon is működőképesek, és a passzívház gazdaságosan megvalósítható a leghatékonyabb működést garantálva.
Glokál
Az idei konferencia jelmondata a “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" közismert szlogen volt, rávilágítva arra a tényre, hogy az épületfizika hasonló elvek alapján működik a világon (a hő, a fény, a pára stb. “tudja" a fizikát), de a megoldásoknál figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, és a helyben felmerülő problémákra egyedi, lokális megoldásokat kell adni. A másik jellegzetes vonulat a fenntarthatóság felé való elmozdulás volt. A passzívház a radikálisan lecsökkentett fűtési (és hűtési) energiaigény valamint károsanyag-kibocsátás miatt a fenntartható építészet alappillérévé vált, és ez már a kommunikációban is megjelent. A passzívházak nem csupán az energiahatékonyság terén kiemelkedőek, de a környezetvédelem sem képzelhető el nélkülük, mivel a reálisan, gazdaságosan megvalósítható károsanyag-kibocsátás csökkentés legnagyobb potenciálja a meglevő épületállomány passzívház-szintű felújításában van.
A passzívház konferencia résztvevői is ismerik az EU “közel nulla energiafelhasználású épület" célkitűzéseit, mely szerint fokozatosan, már 2012-től kezdődően bevezetik azt a követelményrendszert, mely szerint 2018-tól a középületekben, 2019-től pedig a magánépítkezéseknél is olyan szintű energiahatékonyság lesz a megkövetelt mérték, amit a passzívházak tudnak teljesíteni – már ma. Innsbruck azért is kiváló helyszín volt a konferenciához, mivel a városban számos passzívház projekt található. Több bemutatott épület közül kiemelném az innsbrucki, most épülő több száz lakásos passzívház-lakótelepet, mely a maga nemében a legnagyobb a világon.
Passzívház Olimpiai falu, 2012 Innsbruck, Tirol
Az épületegyüttes a 2012-es Téli Ifjúsági Olimpia passzívház-technológiával megépített olimpiai faluja, mely bérlakásként utó-hasznosításra kerül. A 444 lakás összes alapterülete 41.000 m2, a mélygarázsokban 509 parkolóhely áll rendelkezésre. A 26300 m2 alapterületű telken az építési munkálatok 2009 decemberében kezdődtek, és idén október végére átadják a 61,6 millió euró költségvetésű beruházást. Az építtető a Neue Heimat Tirol, mely az elmúlt évben több, mint 500 új bérlakást épített, és mintegy 13.000 bérlakás kezelését látja el. A bérlakások átlagos bérleti díja mindössze 5,40 euró/m2/hó, így a szociálisan rászorulók számára is megfizethető ingatlanok segítik a társadalmi fenntarthatóságot. Az NHT kiemelten fontos feladatnak tekinti az energiaköltségek csökkentését, így az olimpiai falu épületei passzívházként épülnek. A most épülő együttes nem elszigetelt jelenség a városban, a közvetlen szomszédságban található a 330 lakást tartalmazó, 2009-ben elkészült Lodenareal passzívház épületegyüttes, melynek lakói főleg vendégmunkások és szociálisan rászoruló többgyermekes családok. Az NHT az új építésű lakások mellett a meglevő épültek energetikai korszerűsítésébe is sokat fektet, a korábban épült lakások fűtési rendszerét folyamatosan korszerűsítik, az épületeket hőszigetelik és hővisszanyerős szellőzéssel látják el, mindezek következtében az ingatlanok energiaköltsége 0,5 euró/m2/hó alatt marad hosszú távon. Itt kezdődik a valódi fenntarthatóság, gazdasági, ökológiai és társadalmi értelemben is. Enélkül csak “zöldségekről" beszélhetünk.
Az olimpiai faluként épülő passzívház lakótelep a fenntarthatóság mellett a tartósságra helyezi a hangsúlyt. Tekintve, hogy a lakók különböző kultúrákból érkeznek és várhatóan sűrűn cserélődnek, olyan megoldásokat alkalmaztak, melyek tartósak, egyszerűek, könnyen cserélhetőek, tehát a gazdaságosság mellett a praktikum volt a fő szempont. A passzívház követelményrendszernek megfelelően az új lakások fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/m2,év értéket. Összehasonlításképpen: az 1976-os téli olimpia idején ez az érték 200 kWh/m2,év volt! Az apartmanok levegőminősége maximálisan megfelel majd a "sportolói" elvárásoknak; az alpesi oxigéndús, tiszta levegő az irányított szellőztetésnek köszönhetően a zárt terekben is megmarad. Háromrétegű ablakokat, tökéletesen záró ajtókat építenek be, lényeges építészeti-kivitelezési kritérium a hőhídmentes és légtömör szerkezeti kialakítás. Az épületburok rendkívül jól szigetelt: a külső falszerkezet U-értéke 0,12 W/m2K. A 18 cm vb. falon átlag 28 cm EPS hőszigetelés található, ennek köszönhetően a 13 önálló épületnek mindössze 550 KW energiaigénye van (fűtés és használati melegvíz), a szükséges hőenergiát távfűtés segítségével látják el. Minden egyes épület önálló alrendszert képez, a távfűtéssel és napkollektorokkal táplált jól hőszigetelt forróvíztárolók hőcserélőkkel adják át az energiát. Az épületekben átlagosan 34 lakás található, és minden lakásban egyedileg szabályozni lehet a fűtést, a radiátorokon levő termosztatikus szelepekkel. A használati melegvíz rendszer a fűtéstől független, és 15 l/perc 45 C fokos vizet szolgáltat. Összesen mintegy 1100 m2 alapterületű, 400.000 kWh teljesítményű napkollektort helyeznek el a tetőkön, ez lakásonként kb. 2,5 m2 felületnek felel meg. A gépészeti csövek előregyártott szerelőaknákban futnak, melyek teljesen szigeteltek. Minden lakás hővisszanyerős szellőztető berendezéssel van ellátva, melyek biztosítják a friss levegő ellátást. A 13 központi szellőzőegység a tetőkön található, a tetőszintről beszívott friss levegőt a napkollektorok és a távfűtés energiájával melegítik elő. A friss levegő elosztása szigetelt műanyag vezetékeken keresztül történik, a szellőztetés zaja rendkívül alacsony, mindössze 22dB. A szellőztetés lakásonként állítható, 3 fokozaton. A megvalósuló épület meglepően egyszerű eszközökkel éri el a kitűzött célokat. Hasonló jellegű épületre hazánkban is van példa, a 2005-ben elkészült SOLANOVA projekt hasonló megoldásokkal rendelkezik.
A legjobb energia a fel nem használt energia
A 15. Nemzetközi Passzívház Konferencia főszervezője, a Passzívház Intézet tudományos igazgatója és az Innsbrucki Egyetem professzora, Dr. Wolfgang Feist a következő szavakkal nyitotta meg a konferenciát: “A legjobb energia a fel nem használt energia". Az energiahatékonyság növelésében hatalmas potenciál rejlik, messze több, mint amennyit átlagosan gondolnánk. A 80-90 % energiamegtakarítás nem csak új erőművek megnyitását teszi feleslegessé, de a meglevők száma is csökkenthető. Németországban például döntés született a közelmúltban arról, hogy az atomenerőműveket folyamatosan bezárják, mivel az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiákkal azok kiválthatók lesznek a jövőben. A passzívház nem csak megfizethető alternatíva, nem csak komfortnövelő beruházás, de a nemzeti és nemzetközi energiabiztonság egyik záloga is. A megújuló energiaforrások alkalmazása – elsősorban a napenergia – az épületekben a passzívház-technológia szerves kiegészítése, logikus folytatása, ezáltal a legbiztonságosabb alternatíva. Az EU a jövőben kötelezővé teszi a passzívház-technológia és a megújuló források alkalmazását, melyet már jelenleg is több régióban önkéntesen alkalmaznak, így iskolák, óvodák, uszodák, közintézmények épülnek.
Amerikai passzívházak
A korábbi konferenciákhoz képest új színfoltként jelentek meg az amerikai piacon megvalósuló passzívház tapasztalatok (US Army, Kalifornia, Maine, Minnesota). Szakmailag nagyon érdekes volt a 27 évvel ezelőtt épült Rocky Mountain Institute ikonszerű épületének felújítási tapasztalata. Az eredeti épület tervezője, Amory Lovins az RMI alapítója 1982-ben kezdte megépíteni híres passzív-szolár épületét, mely 2009-es felújítása során valódi, korszerű passzívházzá vált, így a „régi motoros" immár a passzívházépítők táborát gyarapítja. A nyolcvanas évek elején passzívházat építeni úttörő vállalkozásnak számított, és bár a 2164 m tengerszint feletti magasságon megépült épület tökéletesen tájolt, organikus formálása és tömegképzése maximálisan hasznosítja a napenergiát és számos építészeti innovációt tartalmaz (víztakarékos megoldásoktól a „banánfarmig" és speciális szigetelésig), a mai technológiával sokkal gazdaságosabb és jobb eredményeket lehet elérni. Új, tökéletesen záródó külső nyílászárók kerültek az épületbe, az épületszerkezetek légtömörré váltak, és a hőszigetelés mértéke is elérte a passzívház-szintet. Kicserélték a levegő/levegő hőcserélőket, és szuperhatékony berendezésekre cserélték a régi háztartási készülékeket. Érdekes és megfontolandó tanulságokkal szolgált ez a projekt. A tervezők szerint a legfontosabb tapasztalat a flexibilitás, az hogy előrelátó tervezéssel az épület képes volt alkalmazkodni a 27 évvel későbbi átalakításhoz és felújításhoz.
EnerPHit
Természetesen önálló szekciók foglalkoztak a legújabb épületgépészeti és szellőzési technikákkal, a gazdaságosság kérdéskörével, új anyagokkal és szerkezetekkel, és jelentős számban publikáltak új épületeket a világ minden pontjáról, Litvániától Montenegrón át Koreáig. Az előadások részletesebb összefoglalója lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hiszen a legtömörebb összefoglaló is egy több mint 600 oldalas konferencia kiadványt eredményezett (elérhető és megrendelhető: www.passiv.de honlapon, ára 65 euró) a legfontosabb tartalmak dokumentálása itt megtalálható.
Összességében az új épületeknél nagyobb jelentősége van a meglévő épületállomány energia-hatékonnyá tételének, amennyiben a passzívház-komponenseket megfelelően használják fel a felújítás során. A konferencián bemutatott példák bizonyítják, hogy óriási a potenciál ezen a területen: a tulajdonosok, az épülethasználók, a munkaerőpiac és a környezet számára egyaránt óriási előnyöket rejt a szakszerű korszerűsítés. Különösen a jelentős állományt képviselő, II. világháború utáni épületek esetében lehet gazdaságosan alkalmazni a passzívház-szabványt, ezen épületek esetében az energiafogyasztás ugyanis akár 85-95 százalékkal csökkenthető. Az épületfelújításokra vonatkozó speciális passzívház-követelményrendszer, és minősítési metódus (EnerPHit) is elérhető már - jelentették be a konferencián.
A PAOSZ a Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) magyar tagszervezete
Az iPHA (International Passive House Association) székhelye a Német Passzívház Intézettel (PHI) együtt Darmstadtban van, alapítója a PHI az IG Passivhaus Deutschland (Német Passzívház Szövetség). Az utóbbi években rohamosan terjedő passzívház építés hívta életre a nemzetközi szervezet megalapítását. Az iPHA összeköti a passzívház építőket világszerte: építészek, befektetők, kivitelezők, kutatók, gyártók és fejlesztők egyaránt megtalálhatók az egy éve alakult szervezetben, melynek jelenleg 35 országból közel ezer tagja van. Az iPHA a nemzetközi konferencia társrendezője, kezeli a Passipediát, mely az interneten elérhető legalaposabb, állandóan bővülő adatbázis a passzívházakról., és többek között az iPHA szervezte az első nemzetközi passzívház építészeti tervpályázatot, melynek anyagából kiadványt tettek közzé a konferencián, és a kiállításon is megtekinthető volt az anyag.
Egyedüli magyar tagszervezetként - a 2011. május 29-én Innsbruckban kötött nemzetközi együttműködési megállapodás értelmében - a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) képviseli hazánkat a Nemzetközi Passzívház Szövetségben. A kétoldalú megállapodás aláírásán az Egyesült Királyság (UK Passivhaus Trust), az USA (US Passive House Alliance), Írország (Passive House Association of Ireland), valamint Németország (IG Passivhaus Deutschland) szakmai szervezeteinek képviselői is jelen voltak. Az iPHA-val kötött megállapodás lehetővé teszi hazánk számára, hogy részt vegyünk az információáramlásban, és a legújabb kutatási eredmények is azonnal elérhetővé váljanak számunkra, illetve a hazai eredmények is megfelelő nemzetközi fórumokra kerülhetnek. A magyar iPHA-tagság a megépült magyar passzívházak nemzetközi elismerését, és a PAOSZ-tagság felértékelődését jelenti. A PAOSZ tagjai egyúttal iPHA taggá is válnak, az összes ezzel járó előnnyel, például a nemzetközi konferenciákon való kedvezményes részvételi lehetősséggel, és nemzetközi passzívház adatbázisokhoz való hozzáféréssel. A PAOSZ tagjainak közreműködésével mostanában fejeződött be az első nemzetközi passzívháztervező képzés, melyen 20 fő végezte el a tanfolyamot. A nagy érdeklődésre való tekintettel a tanfolyam idén még kétszer kerül megtartásra, Pécsett és Budapesten, valamint Gödöllőn az egyetemi tananyagban is megtalálható lesz.
További info
Szekér László
(PAOSZ/GreenPress)
fotók: GreenPress
