A legrövidebb út elve

A Veszprémi Vár akadálymentesítésére kiírt tervpályázatra benyújtott pályaművét a Mesteriskola csapata a legrövidebb út elve szerint készítette el, melyet kiegészítette a diszfunkcionális terek újrahasznosításával. A terv rangsorolás nélküli megvételben részesült. 

Örökségvédelmi problémakör

Rácz Miklós véleménye szerint „Az épület külső képe alapvetően a meglevő állapotában tartandó meg, illetve újítandó fel, változtatás leginkább az 1893-ban épült bővítés és ráépítés esetén képzelhető el.” Így a feljutási lehetőség helye jól definiálható, hiszen ezen a területen van leginkább lehetőség az építésre/felnyitásra.

Magassági pozíció szempontjából legelőnyösebb, ha a piarista gimnázium főhomlokzatát nem befolyásoló helyen avatkozunk be. Jó lehetőség a főhomlokzattól eltartott alapfalak elé történő érkezés, így tisztes távolságot tartva az egykori gimnázium tömegétől. Harmadik lépésként, a meglévő nyílások helyeit keresve van lehetőségünk a legszolidabb építésre.

Fontos, hogy a most látható támfal nem az eredeti várfal. A forrásokból kiderül, hogy „a korábbi várfalat le kellett bontani, és az iskola alépítményeként új várfalat kellett építeni”. Az egykori várfal ma nyomvonalában sem látható, így a rétegződések titokban maradnak. Ennek a rétegződésnek a bemutatása hasznos eleme lehet a feljutásnak.

Célszerűség

Teljesen egyértelmű, hogy az akadálymentes feljárat nem kizárólag a mozgásukban akadályozott látogatók számára válik fontos eszközzé. A motorikus közlekedési eszközök várból való kiszorításával fokozott terheléseket kapnak az alternatív útvonalak. Így az új megközelítés jelentős napi és turisztikai forgalmat fog lebonyolítani. Célszerű tehát a legrövidebb út elve szerint tervezni, a Deák Ferenc utca szintjéről mihamarabb el kell jutnunk a Vár utcába.

Gazdaságosság

A legrövidebb út elve részben már pozitív hatással van a gazdasági szempontokra. Mindemellett a szükséges infrastruktúra mértéktartó volumenében látjuk a gazdaságosság kulcsát. Vonatkozik ez egyrészről a sikló kialakítására, másrészt az építésekre és bontásokra is. 

Ugyanakkor a gazdaságosságot szolgálja a diszfunkcionális terek újrahasznosítása. Tervünkben a pincének kulcsszerepet szánunk. A használaton kívüli térből bejárati helyzetet teremtünk.

Új kapu

A kapu nem feltétlenül csak nyílás egy falban. Célunk volt a kapu funkció árnyalt megfogalmazása, téri definiálása. A kijelölt helyen történő érkezéssel a piarista gimnázium pincéjébe jutunk. A boltozott téren történő átvezetéssel és az onnan kiemelkedő térrel lehetőségünk nyílik az egykori várfal feltárására és bemutatására. Így ez a tér a maga történeti rétegeivel lehetőséget teremt arra, hogy kellő vártörténeti információt adjon át, méltó és hasznos kaputérré válva.

Induló tér

A kiindulási pont a Deák Ferenc utca várhoz legközelebb eső kanyarulatában helyezhető el. A városépítészeti szövet itt már felbomlott, több lakóház eltűnt. Így szoliter helyzetbe került a gimnázium egykori tornaterme, amely jelenleg is sportfunkciót tartalmaz. Fontos szempontnak tartottuk, hogy az indulási tér ne legyen terjengős, hiszen a Séd-patak völgyének közelsége miatt a lakossági térhasználat ezen a ponton csekély lesz. Ugyanakkor kellő tágasságot is biztosítani kell. A szükséges kiszolgáló funkciókat (mézeskalács árus, kávézó, vizesblokk, jegypénztár) egy keskeny, a meglévő támfalkerítésnek tolt pavilonsorként terveztük. Emellett egy árkád-szerű pavilon szolgálja a siklózás járulékos igényeit.

A tér szervezésénél fontosnak tartottuk a funkcionális heterogenitást, hiszen ez biztosíthatja a tér fenntarthatóságát. A funkciók mértéktartásával és megfelelő elkülönítésével lehetőséget adtunk az ütemezhető beruházásnak. Az induló árkádtól indul a meglévő tereplépcső, amely gyalogos feljutást is enged a házhoz.

Kaputér

Az új kapu térként történő megfogalmazása lehetőséget teremt vártörténeti információk átadására. Az egykori rajzterem és hozzá kapcsolódó terek jellemzően századfordulós kialakításúak. Ez a kor kevésbé értékes lenyomatot hagyott a házon, így lehetőségünk nyílik a ma diszfunkcionális tér tisztítására, a kapuhelyzetnek való megfeleltetésnek.

Az északi fal jelenleg is rendelkezik két nyílással, így parapetfalak bontásával megvalósítható az új bejárat. Ezen épületrész építésekor szükségszerű volt az egykori várfal bontása, így a déli falakkal lényegében elvágták azt. A déli fal felnyitásával – a régészeti adatok alapján – feltárhatóvá válik az egykori várfal. Ezáltal egy nagyon fontos, lényegi réteget tudunk a kaputérhez adni.

Érkező tér

Az érkezés tere a Vár utca. A pinceszint megnyitásával és a várfal feltárásával lehetőség nyílt egy nagyvonalú téri helyzet kialakítására. Keleti oldalról a várfal, nyugati oldalról pedig egy új beton támfal tárja fel a kaputeret. A jelenlegi kerítést bontani javasoljuk, a Vár utca bazaltkő burkolata pedig „befolyik” az új térbe, ezáltal folytonosságot adva a térnek.

Az érkező térről közelíthető meg egy új kávézó, amely teraszkapcsolattal bír az északi oldali várterasz irányába. Az érkezés tere a szükséges helyeken burkoltak, a fennmaradó tér zöldfelületként jelenik meg, ezáltal kellemes pihenőteret képez.

Sikló

A sikló méretezésénél és műszaki meghatározásánál a ljubljanai vár siklóját tekintettük előképnek, amely pozícióját, méretét és kivitelét tekintve is megfelel a jelenlegi elvárásoknak. Az acél alapszerkezetű, üveg falazatú vagon acél sínpáron fut. A sínpár acél gerendára ültetett, amely beton elemeken nyugszik. A mozgatást egy – a liftek esetében megszokott – ellensúly végzi.

A fülke befogadóképessége 30 fő, de igény szerint növelhető, illetve az egy fülkés rendszer kétfülkéssé alakítható. A ki- és beszállás külön ajtókon történik, így gyorsítva az utazás időtartamát. A sikló egy oda-vissza utat 8 perc alatt képes megtenni, így ez tekinthető maximális várakozási időnek.

Butora Tamás, Hőnich Richárd DLA, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter DLA (Mesteriskola)