A részletes szabályokat a Pénzügyminisztérium az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetek javaslatai alapján dolgozta ki, a meghosszabbításra tett javaslat egyike volt azoknak, melyeket 8 programpontba szedve az ÉVOSZ a közelmúltban nyújtott be a kormányzat részére. (Koji László, a szervezet elnöke nemrég részletesen ismertette az össz-szakmai konszenzuson nyugvó elképzeléseiket.)
Egyelőre a javaslat megvitatásáig a főszabály van érvényben, mely szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden – a törvényi feltételeknek megfelelő – új építésű lakóingatlan (300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás) értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, azaz 5 százalékos áfát számítják fel.
A kezdeményezés várhatóan a lakásépítési láz csökkenésének lassulását fogja eredményezni. Ugyanis amennyiben az Országgyűlés elfogadja, 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál is alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy – a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében – az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.
A kitolt határidő egyfelől lehetőséget biztosít arra, hogy az építkezések, beruházások ne maradjanak félben, másfelől zökkenőmentesebb átállást garantál a kedvezményes intervallum utáni időszakra, építtetőknek és lakásvásárlóknak egyaránt. A november 1-jei állapotra utaló kitétel valószínűsíthetően a visszaéléseket (például visszadátumozások) hivatott kiküszöbölni, melyeknek egyébként is táptalaja a folyamatosan változó jogi szabályozási környezet.
Ugyanakkor világosan kiolvasható, hogy a javaslat nem jelent könnyítést azon új lakások vevői és építői számára, amelyek még nem kaptak építési engedélyt (akár önhibájukon kívül, például az elhúzódó, bürokratikus ügyintézés miatt). Az ilyen projektek jó eséllyel 27 százalékos áfateherrel számolhatnak, vagyis nagy differenciák alakulnak ki, melyek természetesen a lakásárakat – hol lefelé, hol felfelé – erősen befolyásolni fogják.
Építészfórum