A magyar kazánok már old timerek
Szemléletformálás, állami ösztönző támogatások nélkül folyamatosan öregszik a fűtőkészülék-állomány. A Magyar Energiahatékonysági Intézet kutatásából kiderül, hogy a legtöbb magyar háztartás fűtőrendszerének korszerűsíítése már nem várhat.
A tavalyi ősz komoly változásokat hozott a központi fűtésre és meleg víz előállítására szolgáló, főleg a gázkészülékek energia-megtakarítási, hatékonysági követelményeiben. Általános fogalommá vált a kondenzációs kazán, a hagyományos, nyílt égésterű készülékek üzembehelyezési moratóriuma június végével megszűnt. A Magyar Energiahatékonysági Intézet körkérdést tett fel az átállás évfordulóján partnereinek piaci tapasztalataikról.
Energiacímke
Tavaly ősszel a kazánokra, bojlerekre - a nagyobb háztartási eszközökről már jól ismert - energiacímke került egy Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb" a besorolása. A címke tartalmazza külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. A minél hatékonyabb készülék kiválasztásában nyújt tehát segítséget.
Szezonális hatásfok, kondenzációs kazán
Új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek. Tavaly szeptembertől már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, amelyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hangteljesítményszintet. Egy készülék szezonális hatásfoka – eltérően a korábbi hatásfok-számítástól - annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B" energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat. Néhány kivételtől eltekintve tehát csak azok a korábbinál jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók, amelyek ’kondenzációs kazánként’ váltak ismertté.
Nem volt zökkenőmentes az átállás
A legkomolyabb problémát a magyar törvényi értelmezés körüli problémák okozták. A hazai törvényi adaptáció eltér az unióban alkalmazottól több válaszadó szerint, ami zavart és kárt okozott a piaci szereplőknek. A határnap után ugyanis forgalomba hozni – néhány kivételtől eltekintve - már csak a kondenzációs kazánokat lehetett, de a határnap előtt forgalomba került készülékek értékesíthetők maradtak azzal a megkötéssel, hogy ez év június 30-ig meg kellett történjen üzembe helyezésük (azaz a beszerelés). Az átállás a gyártók képviselői kezdeményezésére került koordinálásra, az átállás időszakában nehéz volt sokszor még a megfelelő hatóságot is megtalálni, válaszokat kapni.
Old timer fűtőkészülékek
A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak (különösen ha éves karbantartásuk sem történik meg1), szénmonoxid visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn – szemben a zárt égésterű kazánokkal.
Stagnál az eladott fűtőkészülékek száma
A piac méretét tekintve igen eltérő becslések érkeztek, jellemzően 50-80 ezer darab között mozog az éves értékesítési darabszám a fali és álló kazánokat is beleértve. Ez nagyon kevés: a fenti ütem mellett nemhogy megújulni nem tud, hanem még jobban kitolódik a hazai készülékállomány életkora, az üzemeltetési időszak biztonságos határát feszegetve.
A kondenzációs készülékek értékesítési darabszáma nem tudta kompenzálni a hagyományos készülékekét, illetve az átálláshoz köthető eladási hullámot, így 2016-ban a teljes falikazán-piac darabszáma nem növekedett, többen inkább csökkenő tendenciáról számoltak be.
Szürke beszerelés
Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40-45 százalékot is eléri. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják" meg, sokszor inkább a hivatalos készülékcsere - mint hatósági eljárás - okozta adminisztrációs teher, mintsem a valós költségek miatt.
A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség - beleértve a készülék árát - az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.
Végletekig javítgatott készülékek, egyre rosszabb levegőminőség
A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemzően oda vezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.
A vegyes tüzelés egyre szélesebb körben való elterjedésére utal, hogy május elején egy riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma, beleértve a szálló por (PM2.5) kibocsátást, melynek 77 százaléka hazánkban a lakossági fűtés számlájára írható. Ha az Egészségügy Világszervezet (WHO) adataiból indulunk ki, a légszennyezés okozta kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka.
A gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk
A magyar háztartások döntő többsége egyáltalán nem tud az energetikai követelmények előttünk álló változásairól. A fűtőkészülékek energiahatékonyságát ösztönző európai rendeletek nemcsak a gázüzemű kazánokat és melegvíz előállító készülékeket érintik, hanem valamennyi szilárd- és olajtüzelő-berendezést is, köztük a Magyarországon az európai átlagnál tízszer gyakrabban használt gázkonvektorokat. Magyarország a maga 3,3 millió készülékével a mai napig konvektor-nagyhatalomnak számít az EU-n belül. A nálunk működő konvektorok nagyon régiek, elavultak, gyakran környezetszennyezők. Ezért is fontos tudatosítani, hogy 2018 januárjától minden forgalomba kerülő új konvektornak sokkal szigorúbb elvárásokat kell majd teljesítenie az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás tekintetében is, így a ma kapható gázkonvektor-modellek többsége várhatóan nem lesz forgalomba hozható, üzembe helyezhető 2017 december vége után. Azokat a gázkonvektorokat pedig, amelyek megfelelnek a rendeleteknek a mainál magasabb áron lehet majd csak beszerezni.
A szemléletformálás elengedhetetlen
Hiányoznak a széles körű tájékoztató kampányok, programok. A továbblépéshez erős állami támogatási rendszer és szemléletformálás szükséges, amely az energiahatékony megoldásokra irányítja a figyelmet és növeli a fogyasztói tudatosságot.
„Meghatározó változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű felkészítésére és pontos tájékoztatására", mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. „A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. A lakások kétharmada szorul rezsicsökkentő felújításra, az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat."
forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet
