Épületek/Irodaépület

A Magyar Köztársaság nagykövetségi épülete, Berlin

2001.10.25. 22:00

építész: Prof. Sylvester Ádám DLA

cím: Berlin-Mitte, Unter den Linden 72-74.

Egy követségi épület maga is követ. Az ország kultúrájának hordozója, bemutatója. Ennek a szerepnek sokféleképpen lehet megfelelni, de az építész végsősoron -kicsit sarkítva a dolgot- két merőben eltérő viselkedés között választhat: Magyar házat kiván megjeleníteni Berlinben, vagy berlini házat tervez magyar módra.

A "genius loci" ereje: a helyszín világszerte ismert és elismert történelmi, kulturális jelentősége, az Unter den Linden építészeti-morfológiai adottságai, és -nem utolsó sorban- az értéket őrizni, védeni kivánó építési hatósági előírások az utóbbi javára döntötték el kérdést. Ez az elhatározás megfelel a Követség méltóságteljes reprentációjának is. Az előírások szigorúságából (homlokzati tagozódás, párkánymagasságok, nyílásarányok, stb. meghatározottsága) nem az építészeti lehetőségek korlátozását, hanem a berlini premodern tradícióhoz való kötődés igényét olvastuk ki. Az e helyen korábban állott Messel-féle épület ténye és az építészettörténeti jelentőségű Messel-Lajta kapcsolat -a két ország kultúráját összekötő híd- kapcsolódási pontokat jelentettek a tervezés számára ezen tradícióhoz. (Lajta Béla építész - a budapesti, szervita téri Rózsavölgyi ház tervezője- huzamos ideig dolgozott a Messel irodában.)A klasszikus felé mutató szabályozás mozgásterében két karakterhordozó eszközt alkalmaztunk.



Először: egy, az épület homlokzatain konzekvensen végigvitt arányrendszert, ami a homlokzatburkolati elemektől, a nyílásrendszereken és -osztásokon át az összefüggő faltestekig bezárólag mutatkozik meg. Másodszor: az anyaghasználatban törekedtünk arra, hogy a helyi berlini sajátságok tudomásulvételén túl olyan egyedi homlokzatképző anyagot használjunk, amely - építészeti, esztétikai és kulturális jelzésként - sajátos magyar karaktert is közvetít. Erre legalkalmasabbnak a világhírű Zsolnay-gyár által gyártott, kézzel formázott, speciális pirogránit épületkerámiát találtuk, amely építéstörténeti jelentőségénél fogva alkalmas ezen misszió ellátására. Ezt a mai napokban is használatos építőanyagot a Jugendstil Osztrák-Magyar Monarchia-beli változata, a szecesszió építészei előszeretettel alkalmazták a Monarchia egész területén. Izgalmas kísérletnek tűnik a német ipar magas technológiai szintjének és ezen tradicionális kézműves technológiának a párba állítása.



 

Építészeti-esztétikai feladatunk az volt, hogy az épületkerámia alkalmazásának mértékét, és a homlokzati hierarchiában betöltött szerepét meghatározzuk. Célunk nem a nagy, összefüggő felületek díszítése, hanem az architektonikus elemek, és -pozíciók kitüntetése, és megjelölése volt.

Ezek az elhatározások azt a célt szolgálták, hogy a "berlini ház" egyúttal a magyar kultúrát is reprezentáló, kötődéseket is felmutató kulturális megnyilatkozás legyen.

Prof. Sylvester Ádám DLA


A berlini Magyar Nagykövetség tervezői listája:
Generál tervező: TÉR 4 Építész kft.
Vezető építész: Prof. Sylvester Ádám DLA (TÉR 4)
Első munkatárs: Szécsi Zoltán (A&D)
Építész: Borostyánkoi Mátyás DLA (Iparterv)
Prof. Lázár Antal DLA (A&D)
Vajai Tamás DLA (TÉR 4)
Építési engedélyezési terv: KSP BERLIN GmbH
Luis Mola
Kiviteli tervek: SCHWEGER & PARTNER Hamburg
Klaus Klingler, Roland Sommerer

Képek forrása: Stadtwandel Verlag, Berlin