A Magyar Köztársaság nagykövetségi épülete, Berlin
építész: Prof. Sylvester Ádám DLA
cím: Berlin-Mitte, Unter den Linden 72-74.
Egy követségi épület maga is követ. Az ország kultúrájának hordozója, bemutatója. Ennek a szerepnek sokféleképpen lehet megfelelni, de az építész végsősoron -kicsit sarkítva a dolgot- két merőben eltérő viselkedés között választhat: Magyar házat kiván megjeleníteni Berlinben, vagy berlini házat tervez magyar módra.
A "genius loci" ereje: a helyszín világszerte ismert és elismert történelmi, kulturális jelentősége, az Unter den Linden építészeti-morfológiai adottságai, és -nem utolsó sorban- az értéket őrizni, védeni kivánó építési hatósági előírások az utóbbi javára döntötték el kérdést. Ez az elhatározás megfelel a Követség méltóságteljes reprentációjának is. Az előírások szigorúságából (homlokzati tagozódás, párkánymagasságok, nyílásarányok, stb. meghatározottsága) nem az építészeti lehetőségek korlátozását, hanem a berlini premodern tradícióhoz való kötődés igényét olvastuk ki. Az e helyen korábban állott Messel-féle épület ténye és az építészettörténeti jelentőségű Messel-Lajta kapcsolat -a két ország kultúráját összekötő híd- kapcsolódási pontokat jelentettek a tervezés számára ezen tradícióhoz. (Lajta Béla építész - a budapesti, szervita téri Rózsavölgyi ház tervezője- huzamos ideig dolgozott a Messel irodában.)A klasszikus felé mutató szabályozás mozgásterében két karakterhordozó eszközt alkalmaztunk.
Először: egy, az épület homlokzatain konzekvensen végigvitt arányrendszert, ami a homlokzatburkolati elemektől, a nyílásrendszereken és -osztásokon át az összefüggő faltestekig bezárólag mutatkozik meg. Másodszor: az anyaghasználatban törekedtünk arra, hogy a helyi berlini sajátságok tudomásulvételén túl olyan egyedi homlokzatképző anyagot használjunk, amely - építészeti, esztétikai és kulturális jelzésként - sajátos magyar karaktert is közvetít. Erre legalkalmasabbnak a világhírű Zsolnay-gyár által gyártott, kézzel formázott, speciális pirogránit épületkerámiát találtuk, amely építéstörténeti jelentőségénél fogva alkalmas ezen misszió ellátására. Ezt a mai napokban is használatos építőanyagot a Jugendstil Osztrák-Magyar Monarchia-beli változata, a szecesszió építészei előszeretettel alkalmazták a Monarchia egész területén. Izgalmas kísérletnek tűnik a német ipar magas technológiai szintjének és ezen tradicionális kézműves technológiának a párba állítása.
Építészeti-esztétikai feladatunk az volt, hogy az épületkerámia alkalmazásának mértékét, és a homlokzati hierarchiában betöltött szerepét meghatározzuk. Célunk nem a nagy, összefüggő felületek díszítése, hanem az architektonikus elemek, és -pozíciók kitüntetése, és megjelölése volt.
Ezek az elhatározások azt a célt szolgálták, hogy a "berlini ház" egyúttal a magyar kultúrát is reprezentáló, kötődéseket is felmutató kulturális megnyilatkozás legyen.
Prof. Sylvester Ádám DLA
| A berlini Magyar Nagykövetség tervezői listája: | |
|---|---|
| Generál tervező: | TÉR 4 Építész kft. |
| Vezető építész: | Prof. Sylvester Ádám DLA (TÉR 4) |
| Első munkatárs: | Szécsi Zoltán (A&D) |
| Építész: | Borostyánkoi Mátyás DLA (Iparterv) Prof. Lázár Antal DLA (A&D) Vajai Tamás DLA (TÉR 4) |
| Építési engedélyezési terv: | KSP BERLIN GmbH Luis Mola |
| Kiviteli tervek: | SCHWEGER & PARTNER Hamburg Klaus Klingler, Roland Sommerer |
Képek forrása: Stadtwandel Verlag, Berlin
