A máriapócsi kegytemplom udvarának és környezetének rendezése
Máriapócs város és a püspökség meghívásos tervpályázat követően adott megbízást a főtér és a kegytemplom udvarának, közvetlen környezetének rendezésére. A tervekből megvalósult a kegytemplom belső udvarának részleges felújítása: az új szabadtéri oltár és esővédő tetők.
építész: Török Ferenc, Fejérdy Péter, Bartók István és Benárd Aurél
Máriapócs az ország egyik leglátogatottabb, Európa-szerte ismert görög-katolikus búcsújáró helye. A görög- és római katolikus hívek számára talán az egyik legismertebb Mária kegyhely. A kis nyírségi település Nyíregyházától mintegy 35 km-re keletre, az egykori megyeszékhely Nagykálló és Nyírbátor között fekszik. Az egész országot legkeletibb szegletében, a görögkatolikusság szempontjából az egyházmegye egyik központi helyén. Igaz ez az idelátogatókra is: vonzáskörzete nem annyira az ország egészében, inkább a görögkatolikus hívek által lakott területeken (Kárpátalja, Észak-Erdély, Kelet-Szlovákia) jelentős.
A búcsújárás hagyománya mintegy 300 éves Máriapócson. 1675-ben, a mai bazilika helyén álló fatemplom ikonosztázához (képállvány) készült a Boldogságos Istenanya képe. A kép elsőként 1696-ban könnyezett, aminek hírére I. Lipót császár felesége kérésére Bécsbe vitette. A második könnyezést követően (1715) nyilvánították a települést Mária-kegyhellyé. Ezután 1731 és 1756 között felépül a barokk kegytemplom, 1753-ra pedig – a búcsúsok lelki gondozását is ellátó – bazilita rend rendháza. A templom és a monostor alkotta épületegyüttes a település meghatározó elemévé vált – fizikai és lelki értelemben egyaránt.
1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa látogatása a múlt évszázad nagy eseménye Máriapócson. Az ezt megelőző infrastrukturális fejlesztések (útépítés, új vízmű, telefonhálózat, bazilika és középületek felújítása) tették lehetővé, hogy 1993-ban Pócs újra várossá váljon.
A pápalátogatás lelki értelemben is felértékelte, újra előtérbe állította a kegyhelyet. Azóta egyre több zarándok érkezik Máriapócsra. Fogadásukra, ellátásukra épült 1996-99-ben a főtér nyugati oldalán a Görög Katolikus Lelkigyakorlatos és Zarándokház Török Ferenc és Bartók István építészek tervei alapján.
1999 tavaszán a város és a püspökség közösen meghívásos tervpályázatot írt ki a főtérnek és a kegytemplom udvarának, közvetlen környezetének rendezésére. Ez az a terület, ahol a búcsúk – legalábbis azok lényegi része – helyet kapnak. Ekkor az amúgy 2300-as lélekszámú települést és elsősorban a főteret egy-egy napra 50-70 ezer ember lepi el. Erre, az évente néhány tucat napot kitevő, mégis a város életét alapvetően meghatározó alkalomra, az ekkor itt megforduló embertömeg rendezett, kulturált fogadására kell alkalmassá tenni a területet.
A pályázat eredményeképpen kaptunk megbízást a templomudvaron új térburkolat és – a búcsúhoz közvetlenül kapcsolódó – kisebb építmények (új belső szabadtéri oltár, oratórium, kegytárgybolt, gyóntató folyosók, WC-csoport) megtervezésére, a falakon kívül az egész főtér – a búcsúk liturgiáját is lényegileg érintő – újragondolására (új szabadtéri oltár, térburkolatok, fásítás, hangosítás, világítás). Az építési engedélyezési tervek 1999 őszén, a kiviteli tervek 2000 tavaszán készültek.
A tervekből megvalósult a templomudvar közvetlen környezetében az új zarándok WC-csoport (2003) és a kegytemplom belső udvarának részleges felújítása: az új szabadtéri oltár és esővédő tetők megépítése (2005).
Esővédő tetők
Alacsony hajlásszögű félnyereg tetők épültek az északi és keleti kerítésfal mentén.
Anyagok, szerkezetek: fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, dunabogdányi andezit szabálytalan alakú kőlap burkolat, fűrészelt felülettel.
Új szabadtéri oltár
A meglévő hátfal és pillérek részbeni megtartásával átépítésre került a tetőszerkezet, melynek során megnagyobbodtak a liturgikus felületek. Az oltár 5,70 x 9,00 m-es tere jó körülállási lehetőséget biztosít egy koncelebrációs szertartás esetén is. A felemelt és megnagyobbított tetőfelülettel és a csatlakozó esőbeálló tetők befutásával nagy esőtől védett terület jön létre.
Anyagok, szerkezetek: 51/51cm téglapillérek, rétegelt ragasztott fatartók, fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, dunabogdányi andezit szabálytalan alakú kőlap burkolat, fűrészelt felülettel.
WC-csoport
A monostorkert északkeleti sarkában, az újonnan kialakítandó gazdasági bejárat mellett terveztük az új WC-csoportot. A WC-csoport a meglévő vályogba rakott kőfal vonalához csatlakozik, egy fedett-nyitott közlekedőből és a WC-k zárt teréből áll. A WC 2x12 fős női és férfi részt, egy mozgássérült WC-t és egy kis takarítószer-tárolót foglal magába. Hasznos alapterülete 95 m2.
Anyagok, szerkezetek: ikersejttégla falazat, anyagában színezett nemesvakolat, kapart felülettel, pallókból szerkesztett látszó fedélszék, fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, belül vakolt, 2,10 m-ig csempézett falak, kőporcelán padlóburkolat, homokágyba rakott szürke betonkő a fedett-nyitott folyosónál.
Bartók István DLA
építész
Helyszín: Máriapócs, Kossuth Lajos tér 11.
Építtető: Hajdúdorogi Görögkatolikus Püspökség
4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.
Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök
építészet:
Török Ferenc DLA - Török és Balázs Építészeti Kft.
Fejérdy Péter DLA, Bartók István DLA, Benárd Aurél DLA - Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.
tartószerkezet:
ép. eng. terv: Baskó Ottó
kiviteli terv: Dr. Dulácska Endre, Martos Tamás - Sámson Építész-Statikai Kft.
épületgépészet:
ép. eng. terv: Molnár István
kiviteli terv: Nagylucskay László - Optimal + Kft.
épületvillamosság:
ép. eng. terv: Pálvölgyi Sándor
kiviteli terv: Tímár István - Opti –Team Bt.
külső közmű: Bartha Miklós - Bartherv Bt.
kivitelező
wc-csoport: Zsuga Miklós
oltár és árkád: Nyírép, Tordai Károly és Zsuga Miklós
