A MÁS Építészek és a Perényi Stúdió közös pályaműve eltérő méretű, egységes építészeti kialakítású, kör alakú elemekre bontja a pályázati kiírás által előírt számos funkciót, ezzel biztosítva a megépülés ütemezhetőségét. A tervet a tervezők szavaival mutatjuk be.
A tervpályázatot egy különleges helyzetben hirdették meg: a beruházások leállása, a magas energiafogyasztású intézmények működésének korlátozása bizonytalanságot okoz, emellett a jövő sem kiszámítható. Különös gondot jelent – nemcsak a jelen körülmények között, hanem hosszabb távon is – a meglévő közintézmények fenntartása, ezért a terv különös gondot fordít az ütemezhetőségre, a fenntartható technológiák alkalmazására, és arra, hogy az építészeti minőség egységben valósuljon meg a szükséges funkciók racionalitásával.
A pályázati koncepció alapeleme, hogy a programban igényelt nagyléptékű épületek minél kevésbé változtassák meg a Tüskésrét megszokott, nyugodt világát. Ez természetesen lehetetlen vállalás, de arra törekedni lehet, hogy a tervezett épületek belesimuljanak az azt körülvevő természetes közegbe, a házak tömegeinek megjelenése a városias beépítés helyett inkább horizontális, pavilon-szerű legyen. A kompozíció alapeleme egy földszintes belső gyűrű, amely a megérkezésen és az egyes funkciók közti átjáráson kívül éttermeknek, jegypénztáraknak, üzleteknek és konferenciateremnek is helyet ad. A gyűrű fontos eleme a középső, nyitott tér, amely egy erdős kertet tartalmaz. A Tüskésrét meglévő növényállománya is értékes zöldfelületi elem, de ez a központi tér egy egyedileg tervezett, intenzív faállományú, háromszintű növénytelepítéssel rendelkező felület, ahol sétálóösvények, leülők, kisebb teresedések egy különleges parki világot alkotnak. A belső gyűrűre felfűzve helyezkednek el a pályázatban megadott funkciók, az aquapark, a hotel, a multifunkcionális csarnok és az uszoda különálló hengeres épületei. A nagy átmérőknek köszönhetően a kör alaprajzi elrendezések nem tesznek szükségessé funkcionális kompromisszumokat, és korlátozzák az épületek magasságát is, a különálló elemek pedig lehetővé teszik az ütemezhetőséget – egy funkció megvalósulásnak esetleges meghiúsulása esetén sem lesz csonka a kompozíció.
Az egyes épületek vasbeton pillérvázzal, illetve falakkal tervezettek, acél rácsostartós lefedést a csarnok jellegű épületek kaptak. A homlokzati eszköztár az összes épületnél azonos, ami a nagy volumen mellett is bizonyos fokú semlegességet tud biztosítani. A hengeres tömegek külső felületein acélszerkezetre szerelt, fehérre szinterezett alumínium elemek fekszenek; ezek adják az épületek megjelenésének szellős és egységes alapkarakterét, és egyben árnyékolóként is szolgálnak. Míg a többi épület a fent említett homlokzati megjelenéssel bír, addig a belső gyűrű mindkét oldala üvegezett, amely segíti az itt lévő funkciók intenzív környezeti kapcsolatát, minden irányból belátást enged a fásított belső udvarba és vizuális kapcsolatot ad az egyes bejárati funkciók között.
A pályázati kiírás Pécsre jellemző építészeti gesztusokat kér: kézenfekvő a Zsolnay-kerámia használata (ezt a terv nem kívánja domináns elemként megjeleníteni, hanem a belső reprezentációs terekben, illetve a térbe állított hengerszerű, zárt funkciók burkolataként jelzi), de hasonlóképpen jellemző a városra a mediterráneumban általános „patio", ami a kör alakú belső udvarokban tér vissza. A pécsi épületek sok esetben fügefákkal beültetett udvarai természetesen kisebb léptékűek, de az elv hasonló: egy különleges atmoszférájú belső világ teremtése, amely legalább olyan fontos elem, mint az azt körülvevő ház.
MÁS Építészek és Perényi Stúdió
Szerk.: Winkler Márk