A másik irány - Eger, Bárány Uszoda felújítása, Könözsi Szilvia, Álmos Gergely, Kun Tamás, Mezey Tamás terve

A Könözsi Szilvia, Álmos Gergely, Kun Tamás és Mezey Tamás nevéhez fűződő koncepció érdekessége és egyedisége, hogy készítői a jelenlegi medence kavicsos medrét megtartva egy derékszögben elforgatott, számos előnnyel járó új elrendezést javasoltak, amelyet visszafogott, egyszerű funkcionális rendszerű épülettel öveztek. „Elforgató” elképzelésük nem nyerte el a bíráló bizottság tetszését.

Előszó
A terv lényege, hogy a kiíró által elvárt funkciók és működési képletek, a feltörő források, illetve a medence kavicsos részének megtartását figyelembe véve elforgatja a medencét. Ezzel helyet biztosít a kisebb, racionális léptékű beépítésnek, javítja a medencehasználat élvezeti értékét, miközben 80%-ban megtartja annak eredeti, kavicsos alját. Az elforgatással kilátás nyílik a medencehasználóknak az egri lakódombok, valamint a vár felé. A beruházási költség nagymértékben csökken, segítve a létesítmény későbbi fenntarthatóságát (belépők ára, fűtésköltség, stb..).

Részletek a műleírásból

Alaphelyzet, stratégia
A Bárány uszoda központi szereplőként helyezkedik el az utcaképben a Bitskey uszoda, a Petőfi tér (és leendő gyógyszálló), a park, a strand, illetve a Törökfürdő között. Jelenlegi állapota, kialakítása ezt a szerepet betölteni nem tudja. Az alapkérdés tehát az: hogyan tudna a szabadtéri uszoda ehhez a szerephez felnőni, a jelenlegi sajátos és szerethető belső hangulatának megtartása mellett?

A kiíró a medence bővítése mellett döntött. E szerint a 17 m széles medence 21 m-esre bővül. Újabb kavicstöltés szükséges, a jelenlegi falak megerősítése, illetve egy részének elbontása megkerülhetetlen, valamint 2,2 m-es vízmélységet kell biztosítani. A forrásból táplált jelleg, és kavicsos alj megtartandó. Ezek a feltételek gyakorlatilag a medencetér teljes átalakítását jelentik.

Beépítés

Városszerkezet
A megújuló Bárány Uszoda városszerkezetbe történő átgondolt illesztése az első legfontosabb alapkérdés. A környéken a régi keretes, zártsorú városszövet és a paneles, szabadon álló épületek szövetének kontrasztja figyelhető meg. A későbbi fejlesztések érdekében a zárt hátsókertek megszüntetése jelenleg elmosta a határokat. Javasoljuk a későbbi hotel és a Bárány Uszoda olyan beépítését, amely lezárja a most felnyíló tömböt, és ezzel definiálja a két különböző városi szövet  határát. Így az uszoda beépítésénél egy keretes, zártsorú megoldás született, mely egyben a régi uszodai hangulatot is képes megteremteni.

Az uszoda
Jelen helyzetben a medence tájolása nem előnyös a vízilabda mérkőzések szempontjából. Egy megújuló, mai igényeket kielégítő épület esetében ennek megoldására törekedni kell. Mivel a medence bővítése, falainak megemelése miatt jelentős átépítés szükséges - beleértve a statikailag nem megfelelő szakaszok felülvizsgálatát -, egy észak-déli tájolású medencebővítésre került sor, mely megtartja a kavicsos medencealjat, és a forráspont kialakítást. Az ideális tájolás mellett így a medence sem szorul a telken belül, nem vágja azt ketté, valamint a Bitskey Aladár Uszodához való funkcionális kapcsolódás is kézenfekvőbbé válik az épület fő tömegének a telek keleti oldalán való elhelyezésével. A keretes beépítést nyugati oldalról a lelátó szárnya zárja.

Az infopont
A fürdőváros sokszínűsége, és kissé feldarabolódása miatt elengedhetetlen egy információs pont, egy origó elhelyezése. Ez karakterében, funkciójában, léptékében lényegesen elválik a Bárány Uszodától, nem részének, hanem a fürdőterület összes épületének közös metszete kell, hogy legyen. Ezért különálló, jelszerű épületként jelenik meg a Petőfi téren.

Funkciók
Az uszoda összes zárt funkcióját egy épület foglalja magában, amely híddal kapcsolódik a Bitskey Aladár Uszodához. A főbejárat a Frank Tivadar utcára nyílik, akárcsak a fürdőkörnyék összes épülete, ezzel tartva az egységes képet. A funkciókat úgy helyeztük el, hogy a bejárattól észak felé haladva egyre intimebb tereket foglal magába az épület, ezzel funkcionális rendet teremtve. Az uszodát kiszolgáló gazdasági bejárat az épület északi sarkában található. Az épületegyüttesen belül tisztán elválnak egymástól a látogatói cipős és a mezítlábas, tiszta útvonalak. A lelátók megközelíthetőek a főbejárat felől földszinten, emeleten, valamint emellett a Petőfi tér felől is lehetőség nyílik a feltöltésre az ideiglenesen kinyitható lelátói bejáratok felől. Ezeknek a nyitásoknak a rendezvény utáni kiürítés szempontjából is fontos szerepük van.

Formálás
 
Megjelenés
„A város uszodája” már megépült Makovecz Imre tervei alapján, mely emblematikus szimbólumként képes megjelenni az építész sajátos eszköz-, és formarendszerének segítségével. Most az utánpótlás lendületességét, fiatalosságát képviselni tudó építészeti eszközökre van szükség. Egy városnál példaértékűvé válhat, ha fejlesztései az utánpótlás-nevelés területére is kiterjednek. Célunk egy olyan kép kialakítása volt, amely hirdeti a fiatalok, a jövő nemzedék sportolóiba vetett reményeket. A fürdőváros fiatalos, kortárs formálású épülettel való gazdagítása képes kifejezni az ebben való hitet.

Hangulat
A Bárány Uszoda egyik legfontosabb értéke az, hogy természetes forrásból működik a medence, mely teljesen egyedülállóvá teszi. Nem csak a mindennapi használat miatt, hanem ez egy olyan puritánságot hordoz, melyet egyszerű nyelven beszélő építészeti eszközökkel lehet tovább erősíteni.
A másik nagyon fontos érték a régi uszodánál megjelenő hangulat. Az udvar különös belső világának karakterét az alábbi elemek alkotják: az emeleti teraszok, a lelátó közelsége a medencéhez, a kavicsos medence, a kiúszó, valamint a lehatárolt, de sejthető vizuális kapcsolat az utcákkal. A hangulat megőrzése érdekében ezek mind megjelennek az épületben, mai kortárs eszközökkel.

Lépték
Az épület formálásánál, a funkciók méretezésénél, a léptékek meghatározásánál fontos volt a kisvárosias, helyi hangulat megtartása. Az épület kétszintes: földszint + emelet elrendezésű. A keretes beépítést nagy felületi kivágások oldják, amelyek egy belső világot sejtetnek, valamint mutatják az épület beépítésének léptékét.

Anyaghasználat
A fürdőváros jellegéből adódóan nagyon sokszínű, továbbá a környék gazdag növényzete miatt sem kíván az épület anyaghasználatában exhibicionista módon megjelenni. A természetes forrásvizű, egyszerű tömegformálású uszodához visszafogott anyaghasználat illik. A finomságok az épület részletében jelennek meg. Ilyen a kapukon, korlátokon alkalmazott fémlemez betéteken megjelenő, természetes forrásra emlékeztető minta.

A bíráló bizottság megállapítása
„A terv lényegi eleme, hogy a kedvezőbb tájolás miatt a medencét kb. 90 fokkal elforgatja, az épület főszárnyát a Frank Tivadar utcai oldalra helyezi. Így egy tiszta elrendezést és tömegalakítást kapunk, azonban a koncepció alapja téves. A medence ilyen nagymértékű módosítása nem lehetséges, hatása a vízhozamra kiszámíthatatlan rizikót jelent. A víz nem csak egy adott ponton, hanem több, viszonylag rendezetlen buzgárban tör fel.

A Bitskey uszodát a Frank Tivadar utca felől az emeletes épület vízszintes értelemben teljesen elszeparálja. Ez ellentmond annak, hogy a két uszoda bár külön is működtethető, de egy funkcionális egységként kell, hogy működjön. Bár a terv tartalmaz figyelemre méltó részleteket (lyuggatott fémlemez betétek, „belátások”), nem tükrözi az egri polgárok számára érzelmileg fontos hangulatot.”

Eger, Bárány Uszoda felújítása építészeti tervpályázat - bemutatjuk a díjazottakat