A megújult Hradova - EKF 2013, Kassa

A Hradova, vagy Várhegy titokzatos, félbemaradt középkori várával már több, mint száz éve a kassaiak kedves kirándulóhelye. A terület méltó rendezését és revitalizációját a BME Építészmérnöki Karán végzett Jan Sekan vezetésével az Archikon Kosice építésziroda tervezte, és a projekt a kassai EKF (Európa Kulturális Fővárosa) projekt részeként valósult meg 2013-ban. 

Kassa északi részén, a város felett 466 méter magasan, egy minden oldalról jól látható, erdővel benőtt hegy, a Hradova - azaz a Várhegy áll, melyen egy középkori vár romjai találhatók. A vár óriási alapterülete (6,5 ha) ellenére kevéssé ismert, valószínűleg azért, mert csak nagyon kevés látható építmény maradt fenn belőle, és a vár semmiféle híres csatával vagy eseménnyel nem íródott be a történelembe.

Történetét titok fedi, keletkezéséről, történetéről csak keveset tudunk. A jelenleg lefolytatott régészeti kutatás is csak kevés fényt derített rá, az előzetes eredmények egy elkezdett, majd valószínűleg be nem fejezett nagyvonalú építkezést feltételeznek, melyet a későbbi korokban elbontottak és építőanyagként más helyen hasznosítottak. Mivel a kutatás szinte semmiféle középkori tárgyat stb. nem tárt fel, azt feltételezik, hogy a vár soha sem volt lakott. A falak és a bástyák méretei lenyűgözőek, a falvastagság 3,5m, a kerek bástya átmérője 13.5m, a háromszögletű bástya oldalai kb. 17m hosszúságúak.

A hatalmas vastagságú falmaradványok helyenként hirtelen nyomtalanul megszakadnak anélkül, hogy a régészek még az alapozás vagy akárcsak palánkfal nyomaira bukkantak volna. Ez arra enged következtetni, hogy a vár építése félbeszakadt és ismeretlen okokból nem folytatódott tovább.

A vár régóta kedvelt kirándulóhely. Már a XX. század elején itt állt a Rákóczi kilátótorony és a helyet Márai Sándor is említi az Egy polgár vallomásai-ban. Az építkezés előtti állapot ide kattintva látható.

A jelenlegi feltárási és helyreállítási munkálatok az országos vár-helyreállítási program, valamint az Európa Kulturális Főváros beruházásai keretén belül valósultak meg. A vár területe az EKF helyszíneként alapvetően három funkciót tölt be. Az első a kulturális funkció, amit a várfal közelében megépült szabadtéri színpad fog szolgálni. A második, az oktatási, tudományt népszerűsítő funkció, ami a következő években lefolytatandó régészeti kutatás folyamatos bemutatása lesz. A látogatók egyrészt munka közben fogják látni a régészeket, másrészt pedig a leletek és a munkafolyamat a fogadóépületben lesz bemutatva. Végül is a harmadik funkció az eddig is meglévő népszerű kirándulóhely funkciója.

Maga az erdei színpad kb. 400 ülőhelyet biztosít, kilátással a háromszögletű bástyára és a fák között a Hernád völgyébe. Burkolata, padlója és az ülőhelyek akácfadeszkából készültek, tartószerkezete ragasztott fatartó. A fogadóépület a mosdókon kívül csak egyetlen helyiséget foglal magában – egy kis kiállító, előadó, bemutató stb. termet. Az épület tartószerkezete acélváz, homlokzata, térelválasztó szerkezetei fenyődeszkából készültek.

Az egész épület acéloszlopokon lebeg a föld felett, a talajjal csak a legszükségesebb mértékben érintkezve úgy, hogy a természet szabadon átfuthasson alatta. Mivel a helyszínre lehetetlen volt vízvezetéket telepíteni, az épület alá egy henger alakú rozsdamentes acél víztartály került, amit a szezon elején lajtos-kocsiból feltöltenek.

Komoly feladat volt a romterület bemutatása. Itt már egyszer a kilencvenes években volt egy félbemaradt próbálkozás, melynek során kiszabadították a falakat és a bástyákat a törmelék és fák közül, a várfalakat magasabbra falazták. A karbantartás teljes hiánya miatt a falakat kezdte benőni az erdő és azok újból bomlásnak indultak. A mostani munkálatokat alapos régészeti feltárás előzte meg, majd az előbbi helyreállítás néhány elhibázott részletének elbontása. A falakra most csak egy minimális védőráfalazást terveztünk, a kidőlt részeket pótoltuk, a falazatot fugáztuk. Szigorúan csak a helyben begyűjtött kő kerülhetett befalazásra.

A helyreállítás során a kerek bástya visszanyerte eredeti henger alakját. Néhány falszakaszt eredeti romos állapotában tartottunk meg, ezek csak a növényzettől lettek megtisztítva. A déli, városhoz közeli falszakasz még feltárás tárgya lesz a jövőben, és a második ütemben kerül bemutatásra. Itt tulajdonképpen hiányzik a vár, a tényleges turisztikai célpont: nem látható be az egész terület, egyrészt azért, mert a falak nem emelkednek a magasba, másrészt a vár kerülete erősen hézagos, valamint az erdő akadályozza a kilátást. Ezért a vár nyugati peremére, ami egy meredek sziklás hegygerinc, panorámaösvényt terveztünk, ami nem más, mint egy közvetlenül a talaj felett oszlopokon lebegő, kétoldalt korláttal biztosított hídszerű szerkezet, mely rámpa, lépcső és nyújtott fokú lépcső szakaszokból áll. A szerkezet alatt háborítatlanul átfut az erdei növényzet.

A járda egyrészt megkönnyíti a mozgást, főként a meglévő kilátótoronyba való feljutást, másrészt tanösvény is, de főleg kijelöli a vár kerületét, azokat a szakaszokat, ahol hiányzik a fal. Korlátja felváltva tömör és áttört szerkezetű, a várak oromzatára emlékeztet és a látogatók úgy sétálnak rajta és figyelik a környező tájat, mint ahogyan azt annak idején a gyilokjárón közlekedő várkatonák tették. A járda egy konzolos kilátóval végződik, melyről rálátás nyílik a fák között a városra és a régészeti terület déli részére. A panorámaösvény szerkezete horganyzott acélszelvényekből és akácfadeszkából készült.

Várható, hogy az EKF kulturális rendezvényei még inkább népszerűsíteni fogják a helyet, a déli falszakasz helyreállítása, bemutatása tovább bővíti a hely vonzását, és mindez a Várhegyen fenntartható kulturális tradíciót eredményez.

Jan Sekan