A megújult Öntödei Múzeum

Elkészült a 150 éves Ganz Kéregöntöde és a 40 éves Öntödei Múzeum műemléki homlokzat-helyreállításának első üteme • Építész vezető tervező: Rainer Péter, színszakértő: Maczkó Erzsébet

A kezdet, egy kis gyártörténet
Ganz Ábrahám 1845 januárjában, a Vízivárosban megvásárolta az első ingatlant – melyet még számos követett –, hogy gyárat létesítsen rajta. A kezdeti kis öntőműhelyből pár év alatt rohamosan fejlődő – akkori értelemben vett – gyáróriás lett. A korábbi kisebb épületeket folyamatosan elbontották és az új igényeknek megfelelőket építettek. Ganz nagy találmánya, a kéregöntésű vasúti kerék gyártását 1853-ban kezdték el. A Monarchia vasúthálózatának kiépülése igényelte a tömeges kerékgyártást, ezért Ganz új kéregöntő csarnok építését határozta el. Az immár világhírű gyár fejlődése és termelése Ganz haláláig töretlen volt. 1869-ben a család eladta a gyárat. Az új igazgató, Mechwart András kivezette a céget az 1873-as válságból, amihez hozzájárult találmánya, a kéregöntésű hengerszék gyártása is. Új önálló gyárak születtek: Ganz Villamossági Gyár és a Ganz Vagongyár. Trianon után – érthető módon – a termelés jelentősen visszaesett. A korábbi terjeszkedést az összehúzódás váltotta fel. A gyárat 1946-ban államosították, majd 1964-ben bezárták és lebontották, ma már csak a Kéregöntő csarnok áll.

A Kéregöntöde
A keréköntésben mutatkozó növekvő igények kielégítésére 1858-59 között Ganz felépíttette az 1600 m²-es, nyerstégla keretezésű és vakolt homlokzatú, shed-tetős, howe fa-rácsostartós, világos, korszerű kéregöntő csarnokot. A termelés fejlődése – kisebb-nagyobb megtorpanásokkal – több mint négy évtizedig töretlen volt. 1896-ban – a millennium évében – azonban egy modernebb eljárás, az ún. Griffin-féle elavulttá tette a Ganz-féle technológiát. A gyár akkori vezetése a licenc megvétele után az új eljárásnak megfelelő gyártáshoz nemcsak a berendezéseket, hanem az öntöde épületét is átalakíttatta. A Ganz törzsgyár megszűnéséig ez volt az öntöde egyetlen jelentős átépítése. A megújított eljárással 1964-ig, a gyárbezárásig folyt az egyre jobban visszaeső termelés.

Az Öntödei Múzeum
Az egykori Ganz törzsgyár ma már nem áll. Megmentett kéregöntödéjéből alakult ki az Öntödei Múzeum Pfannl Egon építészmérnök tervei szerint 1969-ben. A megmaradt öntőcsarnokot a nyugati és az északi oldalon „visszavágta” és téglával burkolta, így zárt beépítésűből szabadonálló épület (1192 m²-es) lett. A déli és keleti oldal háborús sérüléseit és egyéb hiányosságait az ország akkori építéstechnikai-technológiai színvonalán rendbe hozatta. A csarnokteret érintetlenül hagyta, csak megerősítette a rácsostartókat aláfogó fatámaszokat és az északkeleti végében kialakította a kétszintes iroda és kiszolgáló blokkot a felvezető szabadlépcsővel együtt. Napjainkra a múzeum erősen leromlott műszaki-esztétikai állapotba került.

A megújult Öntödei Múzeum
Előzmény: még 2004-ben az OMM Öntödei Múzeumának igazgatója, Lengyelné Kiss Katalin helyreállítási tanulmányterv, majd 2008-ban engedélyezési terv készítésére kérte fel Rainer Péter (ÁMRK) építésztervezőt. Az engedélyezési terv a rendelkezésre bocsátott felmérési-állapottervre (készítő: Szarka János, Neoplan Bt. 2002-05.), a bejárások tapasztalataira támaszkodva, az igazgatónővel és munkatársaival történt megbeszélések, egyeztetések eredményét figyelembe véve készült 2009. év elején, majd elkészült a kiviteli terv I. üteme is, így elkezdődhetett a helyreállítás kivitelezése.

Az építészeti-belsőépítészeti koncepció szempontjai:

• Az első helyreállító Pfannl Egon építész tervének tiszteletben tartása mellett törekedni kell:
• a műemlékvédelmi elvek és építészeti előírások maradéktalan betartására, érvényesítésére,
• az épületegyüttes egységes – tartalmi-funkcionális-formai-esztétikai – külső-belső megjelenésére,
• a meglévő és a fellelhető korabeli részletek lehetőség szerint hiteles és szakszerű bemutatására,
• a mai igényekhez alakításhoz (fűtés, szellőzés, világítás, vizesblokk, akadálymentesítés, stb.),
• a szükséges javítások, cserék, restaurálások, korszerűsítések maradéktalan elvégzésére
• a további rendszeres időszakonkénti karbantartások, nagyjavítások, korszerűsítések elvégzésére.

Az ipari műemléképület építészeti-belsőépítészeti helyreállítási engedélyezési terve a fenti szempontok és az igények messzemenő figyelembevételével a következőképpen alakult:

• Az ingatlan kerítéssel történő körülzárása 2005-ben történt (Wild László építész terve). A kert teljes rendezése – utak kialakítása, támfal rendbetétele, növénytelepítés, futtatás stb. – még szükséges.
• A déli homlokzat befalazott nyílásainak kibontása és újra ablakosítása a külső megjelenés és a belső csarnoktér – a kiállítás – kellő természetes megvilágítása érdekében szükséges.
• A kupolótér kellő természetes megvilágítása és egyúttal a beláthatóság biztosítása az áttetsző kopilitüveg átlátszóra cserélésével érhető el. A szellőztetés és hőszigetelés is megoldandó!
• Az öntőcsarnok bejárata melletti provizórikus információs-pénztárfülke helyett új készül – külső tervezővel terveztetve. A bejárati íves acélgerendás áltető és a vitrinek elbontásra kerülnek.
• A kiszolgálóblokk nem túl szerencsés helyről induló nehéz vb. lépcsőjét egyúttal a galériaszintre is felvezető és az öntőcsarnokhoz jobban illő könnyed, áttört acélrács-lépcsőre cseréljük.
• A kiszolgálóblokk 5m belmagasságú földszintjét a kiszolgáló tereknél megosztjuk, ezáltal 20m² raktárteret nyerünk, megközelítése a tervezett acéllépcsővel + galériarész beiktatásával válik lehetővé. Az előadótér ismét teljes belmagasságúvá válhat, kivéve a + galériarész alatti területet.
• A csarnok déli és nyugati oldalára az északival összefüggő galériát terveztünk – acéllépcső, üvegmellvéd –, melynek járószintje acélrács, így a teret nem sötétíti, viszont a látogatóknak páratlan rálátást biztosít a csarnoktérre. A kiállítás 70 fm (140 m²) falfelülettel és 140 m² alapterülettel bővül(het)ne!
• Az öntőcsarnok belső rekonstrukciója – az állandó és az időszaki kiállításokkal, a látogatók útvonalával, stb. – részletes kidolgozása a kiviteli terv II. ütemében történik.
• A shed-tető 20 m hosszú, 3 m magas fantasztikus howe típusú fa-rácsostartóit ismét önhordókká tesszük – az aláfogások, pillérek megszűnnek – és újra osztatlan egyterű csarnok látványában gyönyörködhetünk (távlati terv).
• 200 m² alapterületű, kétszintes raktár-előadó toldaléképület (összesen: 400 m²) tanulmánytervét készítettük el az igények kielégítésére (megvalósítását a Tervtanács nem javasolta).

A kivitelezés I. üteme, a homlokzat-helyreállítás-színezés munkálatai (2009. március 23. – június 15.)
Az épületben elhelyezésre került az Aquapol – roncsolásmentes – szigetelési rendszer.
Először a bontási munkák elvégzése történt:

• legelőször a déli és a keleti homlokzatlábazat cementvakolatát kellett leverni, hogy minél előbb és tovább tudjon száradni a fal
• állványozás után a déli és a keleti homlokzatok rossz vakolatát kellett eltávolítani,
• ezután a déli homlokzat előkerült felső ablaknyílásainak kibontása következett.

Majd a javítási, építési munkák következtek:

• a tető és eresz bádogos munkáit kijavították, egyes elemeit kicserélték,
• a tető faszerkezetét kijavították, sötétbarna xyladecor páccal felületkezelték,
• a falazatot szükség szerint kijavították és újravakolták, a vakolt vakablakokat kialakították,
• a natúr téglafelületeket javították, kiegészítették, kifugázták, lecsiszolták és impregnálták,
• az új acél-üveg ablakokat legyártották, majd mázolva, üvegezve beépítették,
• a lábazat sólekötés után új hőszigetelő, lélegző, vízlepergető, sótároló vakolatot kapott,
• a betonjárda lapburkolatot kavicságyba rakták.

Végül a színterv és a felhordott színminták szerinti homlokzatszínezésre került sor:

• az öntöttvas szerkezeteket, vasalatokat, rácsokat, fémfelületeket matt sötétszürkére mázolták,
• a homlokzatmezőket törtfehér színre festették,
• a vakolt téglaarchitektúra felületeit téglavörös színre festették.

Hátra van még a kert parkosítása; növényesítés, füvesítés.

A helyreállításra fordítható összegből ennyire futotta, amennyiben sikerül még egy kis pénzt kapni, elkészülhet a támfalkerítés felújítása és befuttatása borostyánnal, vadszőlővel, a kupolótér átlátszó kopilitüveg fala és a múzeumot szimbolizáló, vasúti kerékpárt tartó acél rácsostartó pillér is.

Az öntőcsarnok természetes megvilágításán nagymértékben javított a déli homlokzat felső befalazott nyílásainak kibontása és újra ablakosítása (kár, hogy a földszinti ablakok kibontása elmaradt). A kupolótér természetes megvilágítása, egyúttal a beláthatóság biztosítása a több helyen sérült, repedt áttetsző kopilitüveg átlátszó üvegre cserélésével lenne elérhető.

Összességében elmondható, hogy a rendelkezésre álló minimális összegből megújult az idén 150 éves Ganz Kéregöntöde, vagyis a 40 éves Öntödei Múzeum külső képe. Amennyiben újabb anyagi forrás lesz, elkezdődhet a helyreállítás II. üteme.

Rainer Péter

A 150 éves Ganz Kéregöntöde és a 40 éves Öntödei Múzeum

műemléki homlokzat-helyreállítás, színezés
építész vezető tervező: Rainer Péter
színszakértő: Maczkó Erzsébet
statikus vezető tervező: †Tésenyi Róbert, Berzi Péter
elektromos vezető tervező: Bengyel Gyuláné

kivitelező: Hullán Botond - Bécsi 70 Kft.
KÖH területi felügyelő: Lampert Rózsa