A menekültügy margójára
Az építészek szemszögéből minden migráns, bevándorló, és nemzetiség elsősorban ember, akinek tető kell a feje fölé, írja Komlósi Bence. Alábbiakban olvashatjuk gondolatait az építésztársadalom szerepéről és felelősségéről a menekültügy kapcsán, mellé pedig Dennise Castillo gondolatébresztő skiccei vázolnak egy lehetséges megoldást.
Roma - Magyar?!
Fehér - Fekete?!
EURÓPAI - SZÍR?!
...
Nem érdekel, nekünk ők csak
emberek
Alapvetően úgy tűnik, hogy a fejlett világ egy jelentős része az embert próbálja ismét a középpontba állítani, ha építészetről van szó. Építészetről, amely véd, biztonságot ad és tanít. Keretet ad az embereknek, hogy nyugodtan, békésen és egészségesen élhessenek.
Ehhez képest ma a háború súlytotta országokból menekülők illetve a gazdasági menekültek egyike sem kapja meg még csak a minimális emberséget sem. Ami ma Magyarországon és Budapesten folyik a migráns ügy kezelésében az szomorú és nagyon kevés. Ez így biztosan nem mehet tovább. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük. Az, hogy ki hogyan segít, azt mindenki maga döntheti el. Szerintünk mindenki abban segítsen, amiben a legjobb. Mi építészekként ezzel a rövid, gondolatébresztő cikkel szeretnénk felhívni a pillanatnyi helyzetre az építésztársadalom figyelmét. Alapvetően emberekként kellene, hogy segítsünk, de mi építészek vagyunk, így az otthonteremtésben, fedélkészítésben tudunk a legtöbbet nyújtani. Emellett persze lehet pénzt utalni, lehet menni önkéntesként ételt osztani, lehet posztolni a közösségi média oldalakon. A lényeg, hogy ha mindenki egy kicsit is segít, akkor az nagyon nagy fejlődést tud elindítani!
Aki egyszer életében bármilyen okból elhagyta a hazáját - otthonát, az talán könyebben megérti, hogy ez nem olyan könnyű, önerőből iszonyú nehézségekkel kell az embernek megküzdenie. Már az is nagy támogatás, ha az embernek nem tesznek keresztbe és mindent amit ezen felül kap, azt óriási segítségnek fog majd érezni. Mi egy kis pénzzel, sok poszttal és gondolattal szeretnénk most segíteni ezeknek a nehéz sorsú, de annál erősebb embereknek a továbbjutásban a céljuk eléréséhez. Egy Ecuadorból származó építész ismerősünk a következő skiccekkel és ötletekkel járul hozzá, hogy ez a nagyon nehezen megoldható helyzet kicsit is előrébb haladjon. Gondolkodjunk külön és együtt, cselekedjünk külön és együtt! A lényeg, hogy mindenki próbáljon akárcsak egy kicsit is hozzáadni a munkához, hogy a kezdeményezés valóban segíthessen.
Komlósi Bence
2015.08.31
Budapest - München
