A mérnöki tudományok őrzői újra elfoglalják méltó helyüket

Allegorikus szobrok újrafelállítása a BME-n 2007. szeptember 3-án 11.30-kor a BME K. épület bejáratánál.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, tekintettel alapításának 225 éves és a történelmi campus 100 éves évfordulójára, a 2007-es évet ünnepi tanévvé nyilvánította. Az ünnepi év egyik kiemelkedő esemény lesz a K. épület előtt egykor állt 4 allegorikus szobor újrafelállítása 2007. szeptember 3-án, hétfőn 11.30 órakor.

Esemény: Allegorikus szobrok újrafelállítása a BME-n
Időpont: 2007. szeptember 3. (hétfő) 11.30 óra
Helyszín: BME K. épület bejárata
(1111 Bp. Műegyetem rkp.3.)

A Műegyetem Központi épületét Hauszmann Alajos építész tervezte. A homlokzatképzéskor kifejezésre kívánta juttatni az épület tanintézményi jellegét, de ugyanakkor arra törekedett, hogy épülete „olyan emlékszerű alkotás legyen, mely hazánk jelenkori építőművészetének fejlettségét is méltóan dokumentálja”. Az épület Duna-parti bejáratánál négy ülő női kőszobor emelte a homlokzat ünnepélyességét, melyeket Senyei Károly szobrászművész mintái szerint kőből faragtak kétszeres életnagyságban.

A négy nőalak a technikai tudományokat ábrázolta, vagyis az egyetem akkori négy karát, korabeli szóhasználattal, „szakosztályát” (a mérnöki, az építészeti, a gépészmérnöki és a vegyészmérnöki szakosztályokat).
A főhomlokzat szerves részét képező allegorikus alakok 1909-re készültek el, és Senyei Károly épületplasztikai munkásságának csúcsát is jelentették.
A szobrok a második világháború alatt megsemmisültek, s ezeket az Egyetem a fellelhető fotók és dokumentációk alapján, vállalati adományok révén, a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közös kutatási program eredményeképpen állítja vissza.

A 3,3 m magas szobrok egyenként több mint 5 tonna súlyúak, elkészítésük egy évet vett igénybe.

Senyei Károly a neobarokk szobrászat ismert képviselője volt. Főleg épületszobrászati munkái kiemelkedőek. Senyei Károly és Hauszmann Alajos először a New York palotánál dolgozott együtt, de közös munkáik közé tartozott az Igazságügyi palota, a budai Várpalotához készített allegorikus kompozíciók, Mária Terézia, Ferenc József és Erzsébet királyné carrarai márvány mellszobra és a „Halászó gyermekek” kútja. Közreműködött még a Vigadó-kioszk díszítőszobrainak elkészítésében, és az ő munkái az Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló carrarai márvány szobor a Szent István Bazilika belsejében, a Szent István mellszobor a főkapu fölött, a Zeneakadémia kapuzatának kariatidái, I. István és II. Endre alakjai a Millenniumi Emlékművön, valamint a műegyetemi nőalakok. Ez utóbbi volt Hauszmann és Senyei utolsó közös munkája.