A Mérték Stúdió megosztott első díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra

Az őrmezői intermodális csomópont tervezése kiírt tervpályázaton megosztott első díjban részesült a Paulinyi Gergely és Reith András által vezetett csapat koncepciója, amelyben az őrmezői és a kelenföldi oldalt szervesen együtt kezelték.

Urbanisztika

A város léptékű vizsgálatok és tervezés megkezdésekor a következő hívószavakat, elveket határoztuk meg:

• A minőségi közösségi közlekedés mindenkié!
• Optimumot kereső beépítés és közlekedési rendszer.
• Bővíthetőség, ütemezhetőség biztosítása.
• Közlekedési elvárások maximális teljesítése.
• Diverz városrész létrehozatala.
• Városi elemek használata.
• Terepviszonyok kihasználása.
• Fenntarthatóság.
• Zajvédelem.
• Környezeti hatások figyelembe vétele.

A terület a Budapesti intermodális közlekedési pontok közül a legjobb lehetőségekkel rendelkezik. A páratlan közlekedési és infrastrukturális ellátottsága mellett, a csaknem 700.000 m2 fejlesztési területben rejlik a városrész fő potenciálja.

Vizsgálataink során a 2 térfélrészt - Őrmező és Kelenföld oldalt – szervesen együtt kezeltük, azonban tudomásul vettük, hogy a Kelenföldi pályaudvar sínjei a területet elválasztják, ezért elkerülhetetlennek ítéltük meg a vasút felé zárt térfal képzését. Ennek a hatásnak elkerülése érdekében távlati fejlesztésként opcionálisan javasoljuk az aluljárók mellett, térszín feletti híd átvezetését a sínek felett, mely minőségi módon kötheti össze a 2 városrészt. A híd egyben biztosíthatja, hogy a tervezett közterületek, parkok tényleges zöld láncot alkossanak. Az így létrejövő köztérsor a következő elemekből állhat: Etele téri közpark, gyalogos, szolgáltatásokkal teli híd, új eszközváltó csomópont közparkja és a pénzügyi központ köztere.

A gépjármű forgalomnál figyelembe vettük, hogy elképzelhető, hogy a Budaörsi úton tervezett új csomópont csak az eszközváltó csomópont után készül el. A közlekedési rendszerünket ezek alapján mindkét ütemre alkalmas módon alakítottuk ki. A gyalogos és kerékpáros közlekedést a meglévő és tervezett útvonalakkal összhangban terveztük meg. Biztosítottuk a Budaörsi út felé, a Boldizsár utca felé és a „B” és „C” telek felé történő gyalogos közlekedést. A kerékpáros útvonalak esetén a meglévő útvonalak összeköttetését javasoljuk, illetve bekötöttük az új B+R parkolót az eszközváltó csomóponthoz.

Építészet

I. ütem: „A” terület beépítése, buszpályaudvar és P+R parkoló, „B” területen szintbeni P+R parkolók kialakítása

Az Őrmezei fejlesztés első ütemében a metró elosztócsarnok felett készül el a buszpályaudvar és az 500 férőhelyes P+R parkoló. Az épületek kialakításánál törekedtünk a meglévő terepviszonyok maximális kihasználására. A Budaörsi út felől a Kelenföldi pályaudvar sínjei felé csaknem 10 m-t lejt a terület. Alapelvünk volt, hogy ebből a nagy szintkülönbségből előnyt kovácsoljunk azáltal, hogy az autóbusz, P+R parkolóba igyekvő gépjármű közlekedést és a gyalogos, kerékpáros közlekedést szintben elválasztottuk.

A metró elosztócsarnok meglévőnek tekinthető 3 db lépcsőfeljáró szintjeit megtartottuk a +115,66 m és +115,70 m-es magasságokon, amihez akadálymentes módon csatlakoztattuk az épület és a telek többi részének alapsíkját. Az 500 férőhelyes P+R parkolót a szintkülönbségek adta lehetőségek kihasználásával 2 szintben a terület hátsó részén, „L” alakban helyeztük el. Az épületet így költséghatékony módon, résfalak építése nélkül tudjuk kialakítani oly módon, hogy a teteje szintbe kerülhet a csatlakozó területekkel. A személyautók az Alsó-Beregszászi út felől behajtással, a Péterhegyi út felől be- és kihajtással érhetik el az épületet. A parkolóház félig nyitott kivitelezésű, az észak-nyugati oldalon angolaknával rendelkezik, így könnyen, jet-ventillátoros gépészeti berendezésekkel átszellőztethető.

Az autóbusz terminál megtervezésekor különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyes érkező és induló autóbuszállások a lehető legközelebb kerüljenek a várócsarnokhoz és így az utasokhoz. A peronos kialakítást a hosszabb megközelítési távolságok miatt minimalizáltuk, így a terminál épületét a telek közepére helyeztük el. Az egyes járatok így a temperált térből közvetlenül elérhetőek. A csuklós és az érkező buszok párhuzamos beállásokkal csatlakoznak az épülethez, míg a szóló buszokat kapus, fűrészfogas módon helyeztük el. A buszok elrendezésénél törekedtünk arra, hogy a BKV és Volán járatokat elválasszuk egymástól. Az összes (13 db) buszparkolót, együtt az észak-nyugati oldalon helyeztük el.

A meglévőnek tekintett, elosztócsarnokból jövő közlekedő magok közül 2 db épületen belülre, temperált térre érkezik, míg a kiírásnak megfelelően egy közlekedő magot kültéren, önállóan elérhető módon helyeztünk el 0-24h megközelítési lehetőséggel. A 3 lépcsőmagból 2 összeköttetést nyújt a felső, +122,00 m-es szinttel, így a lehető leggyorsabb módon oldottuk meg a gyalogos, szintek közötti, vertikális közlekedést. A busz pályaudvar belső tereinek kialakítását a gyalogos közlekedési irányok, áramlások figyelembe vételével alakítottuk ki, megfelelően az intermodalitás alapelvének. A „gyalogos forgalom koptatta” fennmaradó területeken helyeztük el a különböző szerviz és közösségi funkciókat. Az így létrejött közlekedési magokat és funkciókat maghőszigetelt, látszóbeton kelyhekbe helyeztük el, melyek az épület identitást adó építészeti formái lehetnek. Az egyes kelyhekben a következő funkciókat helyeztük el: kávézó, szükséges számú női, férfi, mozgássérült vizesblokk és pelenkázó, BKV, Volán helyiségek és a korábban leírt közlekedési magok.

A belső tér természetes bevilágítását és szellőztetését részletesen szimuláltuk, amelyek alapján bevilágító udvarokat helyeztünk el az épületben. Az udvarokban közkerteket, „szigeteket” terveztünk. A bevilágító udvarok közül a központi helyen lévő a +115,7 m-es szintig tart, míg a vizesblokk és szervízblokk feletti közkert részben ér le az épületben. A közlekedési magok mentén szintén bevilágító felületeket helyeztünk el a jobb belső komfort érdekében. A természetes szellőzésre szintén az udvarokat használjuk ki, melynek energiatudatos elveit külön fejezetben ismertetjük.

A telepítés egyik nagy előnye a +122,00 m-es szinten létrejött közkert. A kertet gyűrűs rendszerben alakítottuk ki. A telepítést meghatározó gyűrű a fő közlekedési irányokat (Őrmező lakótelep felöli, „C” magántelek felől érkező, Budaörsi út felöli, és az opcionálisan kialakítható hidak felé vezető) és a gyalogos és biciklis forgalmat köti össze. A gyalogosok és biciklisek így nem keverednek a forgalmas busz és gépjármű forgalommal. A 120 férőhelyes B+R parkoló a +122,00 m-es szinten kapott helyet, de biztosítunk többlet, opcionális parkolókat P+R parkolóban és a „B” területen is. A köztér szélső zónájában rekreációs, zöld területeket helyeztünk el, növényzettel, fákkal. A területen helyet kaphatnak a környező városrész közösségi funkciói, rendezvényei: karácsonyi vásár, tranzit piac; csakúgy, mint közösségi sportfunkciók: téli korcsolyapálya, placc- gördeszka és streetball pályák, sportpályák, játszóterek. A feljövő kelyhek között burkolt városi köztér alakul ki, melyet kiszolgálhat a BKK Latte névre elkeresztelt minőségi reggeliző és uzsonnázó hely, illetve a Pumpa pont /kerékpár parkoló / kölcsönző / szerviz / csomagmegőrző, mely az itt kialakuló biciklis forgalomra épít.

A rendkívül értékes „A” telekre hosszútávon javaslunk opcionálisan 3-5 szintes közösségi irodaépületeket (önkormányzati iroda, okmányiroda, kormányzati info-pont) elhelyezését. A P+R parkoló déli szárnyának raszterét ennek érdekében az optimális iroda raszterben terveztük meg.

II. ütem: „B” és „C” terület ingatlan területeinek végleges beépítése

A „B” felszabaduló 8 db MÁV vágány területen 3 szintes P+R parkoló telepítését javasoljuk, mely felső szintje csatlakozhat a +122,00 m-es szinttel és biztosíthatja a szabályozásban előírt P+R parkoló számot (1500 db), illetve a felülépítés szükséges parkoló számát. A parkolósáv megfelelő akusztikai izolációt nyújt a Kelenföldi pályaudvar zajterhelése ellen. A felülépítést a környék hiányfunkciói és a piaci igények alapján határoztuk meg, így irodaépületek, továbbképző és konferenciaközpont, szálloda és sportcsarnok kapott helyet a területen. Az épületeket optimális tájolású hosszhomlokzattal láttuk el.

A „C” terület beépítését a kor piaci igényei alapján terveztük meg. A helyszín alkalmas egy új budapesti pénzügyi, irodaközpont létrehozatalára. A fejlesztés 2 szint mélygarázzsal megvalósítható. A tervezésnél nagy figyelmet fordítottunk a gazdaságos irodaépület méretek kialakítására (1100-1200 m2), az optimális észak-déli tájolásra, 1,35 m-es iroda raszter alkalmazására és a beépítési mutatók maximális kihasználására. Az így létrejött 5 ütem alkalmassá teszi a telepítés megfelelő ütemezését. A Budaörsi út nagy zajterhelését 1-2 szintes védősáv, lepény épületrész segítségével árnyékoltuk. Az így létrejött belső, védett köztér felé szolgáltatásokat, vendéglátó funkciókat helyeztünk el. A terület gépjárművel történő megközelítése lehetséges az Alsó-Beregszászi út felől két ponton, illetve a Boldizsár utca északi részén.

Az így létrejött térstruktúra biztosítja, hogy a Budaörsi úttól, a pénzügyi központon, az eszközváltó csomóponton és a „B” területen lévő beépítésen keresztül szintben, minőségi köztereken keresztül juthatunk el az opcionálisan javasolt gyalogos híd felé, mely segítségével a gyalogosok és kerékpáros térszín felett juthatnak el a Kelenföldi oldalra.

Közlekedési rendszerek

Az intermodális csomópont a kötöttségként tekintendő tervezett alsó Beregszászi út és a tervezett Péterhegyi utakkal határos területen helyezkedik el. A pályázati megoldás a Budaörsi úti tervezett csomóponton, magassági vonalvezetésén és keresztmetszetein nem változtat. A telepített funkciók, mint a BKV végállomás, Volán végállomás, P+R parkoló illetve B+R parkoló optimális működése érdekében szükséges több közúti kapcsolat megadása. Jelen megoldás 2 önálló közúti kapcsolatot biztosít a helyi és helyközi viszonylatok számára és 2 önálló kapcsolatot biztosít az „A” fejlesztési területen elhelyezett P+R parkolók részére.

Az alsó Beregszászi úton az intermodális csomópont 2 forgalmi sávon közelíthető meg illetve 1 forgalmi sávon hagyható el. Az ide helyezett autóbusz végállomás fő közúti kapcsolata jelzőlámpás szabályozású, mely lehetőséget ad a terület be és ki közlekedésére illetve a gyalogos mozgások szabályos és kijelölt kezelésére. Az „A” fejlesztési területen elhelyezett 500 férőhelyes P+R parkoló kiváló, szabadon futatott forgalmi sávot kapott, így a buszok forgalmától jól elválik, nem akadályozzák egymást. A Péterhegyi út felé haladva további funkciók kaptak helyet, mint az Egér út irányú Kiss&ride illetve a Budaörsi út irányú 150-250-es átmenő viszonylatok megállói.

A Péterhegyi út magassági és geometriai vonalvezetése változatlan maradt, de az érintett fejlesztési területek melletti szakaszon a 2X1 forgalmi sáv felbővült az akadályozás mentes közúti közlekedés érdekében középfekvésű gyorsító, lassító illetve osztályozó sávokkal. Ezek lehetővé teszik a P+R parkolókba a II. ütembe elhelyezett magán parkolókba illetve az intermodális csomópontba az akadályozás mentes be és kiközlekedést. A kiírás szerint kiépítendő Boldizsár utcai kapcsolata körforgalom szabályozású. További funkciók a Budaörsi út irányú Kiss&ride illetve Taxi állomás.

„A” fejlesztési terület
A területen elhelyezett közlekedési funkciók a helyi és a helyközi buszjáratok végállomásainak kialakítása, illetve 500 darab P+R parkoló és 120 darab B+R tároló elhelyezése. A P+R parkoló behajtása mint az alsó Beregszászi út felöl mint a Péterhegyi út felöl megoldott. A be és kihajtások jelzőlámpa szabályozás nélküliek, így a feltöltés és a kiürülési korlátoknak csak a regisztrálási idő szab határt. A főgyalogos kapcsolat a (121,50mBf) pályaudvar fölötti városi tér szinten történik, de opcionálisan történhet a -1. szinten a pályaudvar alatt közvetlenül a metró elosztó műtárgyába csatlakozva illetve a pályaudvar szintjén kijelölt átkelő helyeken .

A buszpályaudvar kialakítása terminál jellegű, mely a 4-es metró gyalogos műtárgyaival közvetlen kapcsolatban van. Az utasok a terminál körül elhelyezett megállókat az épületből közvetlenül tudják elérni, utak keresztezése nélkül. A kialakítás lehetővé teszi, mint a helyi járatok, mint a helyközi járatok utasainak egy térből történő kiszolgálását, de mellette biztosítható a busz csoportok, buszjáratok úti cél szerinti szétválasztása is. A megállók elhelyezése olyan, hogy a leszálló helyek és a nagy forgalmú felszállóhelyek megállói a metrókapcsolatok közvetlen környezetében helyezkednek el. A buszterminál körül egyirányú a közlekedési rendszer, melybe csak a buszforgalom vesz részt. A buszmegállók kialakítása figyelembe veszi és külön kezeli az érkező járatokat, a 7,5 percnél sűrűbben érkező viszonylatokat illetve a 7,5 percnél ritkábban érkező buszjáratokat, biztosítja területen belül elhelyezendő tárolókat, a kiírásban meghatározott mennyiségben.

Az új buszpályaudvar kialakításakor az alábbi vezérelveink voltak:

• A metróból érkező átszállók, olyan természetes megvilágítású, jó légcseréjű, szellős térbe jussanak, ahonnan a teljes végállomás körbetekintéssel jól átlátható, a tájékoztató táblák csak támogatást adnak, nem iránytó szerepet kapnak.
• A nagykiterjedésű utastér nem kelti sivár holttér érzetét.
• Az utastérben és a lent a metró gyalogosfolyosóban demonstrációs tábla jelzi időrendben a viszonylatok számát, célállomását és várható indulási idejét.

A végállomás működése:

• Az autóbusz a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2 perccel a várható indulás előtt az indulóhelyre áll.
• Az autóbusz beállást megelőzően, de legalább 1 perccel előtte, a kijelző villog a demonstrációs táblán és a kilépőkapunál. (hangos bemondás is)
• Az autóbusz beállást érzékelve a kapu kinyit azonnal, azaz legkésőbb 2 perccel a várható indulás előtt.
• Az autóbusz elindulását követően a kapu bezár. (előtte a kísérő hozzátartozók elhagyhatják a peront.)
• Továbbindul a leírt ciklus a következő járatindulásra készülve.
• A kapu szerepe az, hogy elektronikus jegy és bérletkezelés történik. Azaz a kapu peronzár legyen. A peronon csak érvényes jeggyel-bérlettel rendelkező személy állhat.
• A kapu nem jelent a légcsere számára zárt rendszert. Ez évszaktól függően lehet teljes zárás, mellig érő üveglap, derékmagas peronzár, stb. esztétikus kijárás. (Rács mellőzendő)
• A peronra kilépett utasok, a különböző vonalak között átsétálhatnak. Nem javasolt utas karámokat kiképezni. Egyes vonalaknál mégis szóba jöhet, a vonal peronjának különválasztása, pl. a sorban állás segítésére. Ez megtehető, de jól átlátható, tisztántartható válaszfallal.
• A mozgássérültek közlekedése, néhány kapura összevontan oldható meg, a személyzet segítségével. (Nem kell minden kapunál mozgássérült kijáró.)
• Két irányban indította el gondolkodásunkat a kiírás. Az egyik kialakításban a tolatásos végállomáshoz farral állnak be a járművek, utas nélkül. Hátránya, hogy kipufogógáz a gyalogosperonra jut.
  A másik lehetőségként, a jármű orral áll be és az első ajtón szállnak fel az utasok.
  Vizuálisan is az a természetes látvány, ha a kipufogás nem peron irányú. Az utasokkal tolató busz önállóan méretezett helyre, ívben tolat. A következő beálló buszok külön, önálló sávban érkeznek, így a tolató és előre haladó járművek között elsőbbségadási viszony, zavarás nem jön létre.
• A tervezett végállomás előnye, hogy az utasok a peronfelületet nem kell hogy elhagyják, azaz gyalogos-jármű konfliktushelyzet nem adódik.

A B+R tárolók a városi tér szinten és opcionálisan a P+R parkoló épületében, elkülönített, fedett kialakításban kapnak helyet. Megközelítésük és elhagyásuk kijelölt kerékpár utakon lehetséges, biztosítva a Budapest kerékpárforgalmi főhálózatával a kapcsolatot.

„B” fejlesztési terület
A terület I. ütemű hasznosítása P+R parkoló funkció illetve külső Volánbusz tároló. A II. ütemben a terület be-, felülépítése várható az I. ütemű funkciók megtartása mellett. A fejlesztési terület közúti feltárása tájolásából, elhelyezkedéséből és geometriájából adódón a Péterhegyi útról jól megoldható. Az ábrázolt három közúti kapcsolat minden irányból biztosítja a terület jó megközelítését és elhagyását.

„C” fejlesztési terület
A terület I. ütemű hasznosítása P+R parkoló funkció. Megközelítése az alsó Beregszászi útról két helyen biztosítható. Elhagyása az alsó Beregszászi útra jelzőlámpa nélkül kialakítható, további elhagyási lehetőség a 70-es út felé a terület keleti oldalán lehetséges a Boldizsár utca keleti végén, opcionális megoldás lehet még a kiépülő Boldizsár utca szerepe is.
A II. ütem a terület beépítését feltételezi, melyben többszintes mélygarázs építése várható. A garázs megközelítése és elhagyása az alsó Beregszászi útról és a Boldizsár utcáról biztosítható. Az alsó Beregszászi úti kihajtás útcsatlakozása igény vagy szükség esetén jelzőláma szabályozásúvá tehető, mely összehangolható a szomszédos jelzőlámpa szabályozású csomópontokkal.