Közélet, hírek

Találgatások, változások – A Pénzügyminisztérium palota és a Fortuna-udvar új látványtervei

2021.02.02. 11:45

Az I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületegyüttesét Fellner Sándor tervezte. A historizáló stílusú székházat az 1903-as tervek alapján állítják helyre, amelyet a II. világháborús bombázások erősen – de nem menthetetlenül – megtépáztak és az ezt követő évek munkálatai jelentős mértékben átformáltak. A rekonstrukciós koncepció és az engedélyezési terv, valamint az új épületszárny és a Fortuna-ház Makrai Sándor, Vesztergom Ádám nevéhez fűződik, a felújítás tendertervét pedig Kruppa Gábor készítette. 

A projekt célja a volt Pénzügyminisztérium épülettömbjének műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukciója, valamint a korszerű irodai munkakörülményeket biztosító épületbelső megvalósítása. Az épületegyüttes rehabilitációja az értékmegőrzés szempontját helyezi a középpontba. A városképet is befolyásoló homlokzatok visszakapják eredeti formájukat, díszeiket, és a palota rész reprezentatív tereinek méltó helyreállításán túl az épület szerkezete és közlekedési rendszere sem változik. Ugyanakkor az irodai szárnyakban a minisztériumi funkciónak megfelelő belső tereket a 21. századi építészet eszközeit is alkalmazva hozzák létre. 

2019 őszén a Hess András tér felőli emeletes Fortuna-ház mögötti udvaron bontási munkák kezdődtek. A hírek a terület teljes beépítéséről szóltak és egy nagy négyzet alapú épület kialakításáról, amit a költözéshez szükséges bővítés látszólag egyértelműen szükségessé tett. Azóta viszont az elbontott irattári tömb, a Fortuna-udvar és az új irodaszárny ügyéhez fűződően nem érkeztek újabb információk.

Az Építészfórumhoz eljutatott látványtervek alapján a területet átformáló, nagy fehér tömb irodaszárny ötletét elvetették, és más irányba mozdult el a projekt.

„A helyszíni munkálatok során az utólagos hozzáépítések és az irattár tömbjének kényszerű elbontása után az irodaterület bővítése egyszerre vált szükségessé és lehetségessé. A Fortuna-udvar részleges, keretes beépítésével az épületegyüttes külső megjelenése nem változik, a városképet nem befolyásolja, megmarad a belső udvar átriuma, ugyanakkor 4.200 m2-rel nő a hasznos irodaterület, és itt kap helyet az épületegyüttes gépészete, parkolója, kerékpártárolója és irattára is" – fogalmazott a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. nyilatkozatában.

Az új egység Fellner oldalfolyosós rendszerét ismétli, de itt az irodák a növényzettel gazdagon beültetett belső átriumra néznek, a folyosók pedig kifelé, a régi irodaszárnyak belső homlokzataira.

„A két épület között képződő, kanyonra emlékeztető teret lépcsők és hidak szelik át, melyek a régi és új között teremtenek funkcionális és szimbolikus kapcsolatot. A két eltérő szerkesztésű homlokzat kellő távolságra van egymástól, hogy ezzel is megkapja Fellner műve a tiszteletet, miközben az új „kocka" többszörösen áttetsző, átderengő üveg hosszfalai a belső kerttel is vizuális viszonyt teremtenek. A földszint – a középkori városok szűk sikátoraira rímelő, így a vár kontextusában is értelmezhető – nagy belmagasságú, üveg lefedésű térgyűrű, amely jól átlátható, világos, több funkciós térként működik majd." – fűzték hozzá.

Rekonstrukciós koncepció és engedélyezési terv: Makrai Sándor, Vesztergom Ádám

Rekonstrukciós tenderterv: Kruppa Gábor

Új épületszárny és Fortuna-ház: Makrai Sándor, Vesztergom Ádám