A rajz ereje
Kiállítás a MOME Építészeti Intézetének rajzi anyagából. Az október 8-án nyíló kiállítás vállalt szerepe, hogy megismertesse a nyilvánossággal a MOME-én fellelhető rajzi kultúrát, bemutassa az Építészeti Intézet rajzi műtermében folyó szakmai munkát, hangsúlyozva a szabadkézi rajz alkotási és tervezési folyamatban betöltött elvitathatatlan szerepét.
Kiállítás a MOME Építészeti Intézetének rajzi anyagából
A tervezési feladatok rajzi kísérete régóta integrált része a MOME Építészeti Intézet rajzi oktatásának. A kiállítás anyaga egy szubjektív válogatás eredménye a hallgatók munkáiból. A rajzok a tértani tanulmányoktól, az első vázlat-vízióktól, a helyszín-rajzokon és az élményt rögzítő útirajzokon keresztül a tervek reprezentatív bemutatásáig a rajzi megismerés széles skáláját képviselik. A több év alatt született munkák a kiállításon egymás mellé rendezve túllépnek a terv felmutatásának, értelmezésének funkcióin és önálló művészi életre kelnek.
A kiállítás vállalt szerepe, hogy megismertesse a nyilvánossággal a MOME-én fellelhető rajzi kultúrát, bemutassa az Építészeti Intézet rajzi műtermében folyó szakmai munkát, hangsúlyozva a szabadkézi rajz alkotási és tervezési folyamatban betöltött elvitathatatlan szerepét.
Tematika - szabadkézi rajz, építészeti grafika,
Rajzolni, festeni olyan, mint új nyelvet tanulni. Az új matériával, „nyelvi anyaggal” való birkózásban először örülünk, ha értelmesen „artikulálunk”, információkat adunk-veszünk. E kommunikációs folyamat pedig felvillant valamit a nagy felismerések misztériumából. A későbbiekben egyre fontosabb lesz, hogy a már birtokolt nyelven milyen gondolatok tudnak formát ölteni, a megtalált nyelv milyen történetek elmesélésére szolgál? E kérdés feszültsége óhatatlanul megteremti a pillanatot, amikor az új gondolatok szétfeszítik a nyelv kereteit, és az alkotói eszköztár új formát követel. Ilyenkor a régi gyakorlat már nem elég az új szellem megjelenítésére. Az új szituációban már nem érvényes a korábbi megnevezés, nem pontos a jelző, nem alkalmazható a meglevő formai készlet. Ilyenkor egy új alkotói valóságnak kell megszületni, a kifejezés nyelvének módosulnia kell. A valóság megfigyelésén, kontemplatív számbavételén alapuló ábrázolási gyakorlatok, a közvetlen észlelés élményét koncentráltan rögzítő vázlatrajzok tanulságain alapszik az a vizuális élménytár, melyből az alkotói teória táplálkozik. A konceptus viszonyában új értelmet nyernek a rajzi megismerés egymást tápláló és feltételező rétegei.
Drámai kihívás a rajzolónak szembenézni a papír üres felületével, amikor még minden bizonytalan, majd a mozdulatok formát adnak a gondolatoknak. A rajz egyedisége mindig hordoz valami irányíthatatlan vegetatív elemet. Hosszú folyamat kezdődik, mely nem más, mint döntések sorozata. Egy kép, egy rajz ilyen döntések sokaságának eredménye, mely kitett az intellektusnak, az ösztönöknek, és a felhalmozott tapasztalatnak. Sokat lehetne beszélni a tervek születésének titkairól, a matériából következő öncél kényszerítő erejéről, de végsősoron a rajzművészet is, ahogyan a festészet vagy az építészet nagyrészt morális, jellembeli kérdések válaszait kényszeríti ránk, melyek néha sarokba szorítják az alkotót.
A művészet színpadán főszerepet játszó forma módszerré sűrűsödik, a módszer pedig új műveket szül. A művek új valóságot teremtenek, a valóság formát ölt, a kígyó önnön farkába harap.
"…hol a tajték álom
az álom ékkő
az ékkő valóság
a valóság kígyó
a kígyó tajték"
(Weöres Sándor: Fuga)
A kiállítást megnyitja:
Turányi Gábor DLA, építész, professzor
Beszédet mond:
Magyari Márton festőművész DLA, az Építészeti Intézet docense, a kiállítás kurátora
A zenei aláfestést Vértesi Ferenc biztosítja.
Kiállítás időtartama: 2018. október 8-22. Kedd kivételével naponta 11.00-19.00 között ingyenese látogatható.
Grafika - Kaszanyi Nóra
Projektmenedzser - Szerencsés Rita
Kiállítás installáció - Fövényi Sándor
A program a Design Hét Budapest 2018 keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a FUGA - Budapesti Építészeti Központtal együttműködésben valósul meg.
