A regionalizmus nyomában - tanuszoda, Ibrány
Kulcsár Attila DLA írásában bemutatja az általa tervezett ibrányi tanuszoda épületét, építésének nehézségeit, kitérve a helyi kötődésekből táplálkozó vidéki-regionalista építészet és építészek problémáira, sajátos helyzetére.
Elgondoltató
Minden tornyos, szimmetrikus tömeg, kitámasztó dúcos eresztoldat sokakban felveti a regionalizmus vagy provincializmus jelzői között való minősítés mérlegelését. Az organikus iskola összetett eszközrendszere, szellemisége és egyedisége már menlevelet kapott a méltatlan jelzők ellen. A regionalizmus valamiféle hagyományőrzés. Gyökerekből, adottságokból táplálkozó kifejezési forma, amelyik szembe akar menni a világdivatok trendi formáival, a landmark jelkép-épületei helyett a tájba, településbe való beágyazódásra törekszik. Fogódzót keres a város karakterében, a szomszédos épületek léptékében, és tömegképzésében, beépítési módokkal, fragmentumokkal, igazodásokkal. Keresi és folytatja a történelmi szándékokat, eltűnt épületek, városszövetek felidézésével. Néha történelmi szerkezeteket használ, néprajzi áthallásokat keres, kötődik a tájhoz, múlthoz, hagyományhoz, etnikumhoz, nemzethez. Néha hajánál fogva előrángatott kapcsolódási pontokkal (itt járt Mátyás király).
Hogyan lehet ez egyúttal korszerű és progresszív, hogyan nem hat anakronizmusnak - ez az aktuális építészeti feladat. Mert modernet, XXI. századit csinálni egyszerű, csak némi pénz kell hozzá. Használni kell az új anyagokat, sajátos törvényeik szerint. El kell határolódni a történelmi formáktól, meg kell oldani az új funkciókat (pl: görkorcsolyás disco). Meg kell felelni a racionális és közösségi szellemi áramlatoknak, mint a fenntartható fejlődés, megújuló energiák használata, újrahasznosíthatóság. Át kell venni az építészeti divatokat: dekonstruktivizmus, skin építészet, adat-mimetikus formaképzés stb... És persze használni tanácsos a számítógépes technika minden új eszközét a térszervezésben, és a magvalósításban.
És akkor már csak a kvalitásokkal lehet baj, de a ház trendi lesz.
És akkor élhetsz egy olyan régióban, ahol megállt az idő (pl. Afganisztán), élhetsz olyan szegénységben, ahol az építészet csak importból létezik (pl. Szudán). Élhetsz olyan társadalmi berendezkedésben, ahol diktatórikus módon őrzik a vallási hagyományt, a nemzeti karaktert (pl. Irán). De élhetsz szellemi sivatagban vagy úszó jégtáblán akár egy országon belül is. És mit csinálhat ilyenkor egy építész? Csodás terveket rajzol, különösen ha ismeri a világ folyását. Szellemi önkielégítésnek jó. Ha nincs visszhangja, előbb-utóbb abbahagyja. Tervpályázatokon indulhat, de nem nyer, mert ahhoz is rutin kell. Elköltözhetne a haladó világba, ha nem kötnék ezernyi szálak otthonához. És persze abbahagyhatná a szakmát, keresve más megélhetést magának.
Miből ismerszik meg egy állóvízi élettér? Legutóbb egy kisváros városvédői honlapot nyitottak, azóta látható a nép véleménye, akikre ugye a döntéshozóknak támaszkodni kell. Véleményüket ki kell kérni lakossági fórumokon, a civil szervezetek a döntéshozatal katalizátorai. Mindenféle vélemény előbukkan - józan érvek vitáznak elfogultakkal, újszülöttek élemedett korúakkal, műveletlenek, képzettekkel. És a döntéshozók arra figyelnek oda, amire akarnak. A regionalista épület lehet a jó kompromisszum, amit a változásellenes közvélemény még befogad. Voltak városok, ahol egy modern épület kapcsán felkorbácsolódott indulatok az elmúlt 60 év minden új épületét pokolba kívánták válogatás nélkül. Pedig Ybl-díjas tervezők házai is voltak közöttük. No nem erről a városról van szó, de az építész, aki ilyen környezetben szocializálódik, az olyan, mint a tyúkudvar kakasa, akinek a gazdaasszony lemetszi a szárnytollait, hogy át ne repüljön a kerítésen a konyhakertbe. Jó - tudom, hogy mindig vannak tökös kakasok, akik átbújnak a kerítés alatt... E bevezető gondolatok után következzen néhány szó a bemutatandó házról.
Telepítés, környezet
Az ibrányi tanuszoda a város 24 tanulócsoportos általános iskolájának telkén áll. Az épület a tornaudvar részét képezi, ezt azonban a terv közterületbe ágyazta, külső megközelítéssel és közönség parkolókkal látta el, mert a tanuszoda a kistérség többi iskoláját is kiszolgálja. A szomszéd községekből a gyerekeket az órarend szerint iskolabusz szállítja az uszodás órákra.
Az épület oktatási időn kívül városi fürdőként üzemel, némi wellness szolgáltatással is kiszolgáló tereiben.
Alaprajzi elrendezés
A földszinten elhelyezett medencetérben egy 11 x 25 m-es úszó-, és a 6 x 12,5 m-es tanmedence kapott helyet. Az előcsarnok jobb és bal oldalára szociális helyiségek kerültek: büfé, ruhatár, valamint a kétnemű öltözők és zuhanyzók a fő tömeg mellé szerkesztett épületsávban kaptak helyet. A pinceszintre került az alsó vízgépház, érintőleges kapcsolatban a medence falaival. A medencetér teljes technológiai szintbe való süllyesztését az építtető nem támogatta. A feszített víztükrös medencékhez a víz pótlására, ill. a túlfolyó víz fogadására épülő kiegyenlítő tartályok a vízgépházhoz csatlakoznak. A pincetérben van a talajszondás, geotermikus energiát hasznosító hőközpont is, amelyik a fűtést és a melegvíz-ellátást biztosítja. Az öltöző sáv alatt, - sajátos helyi wellness szolgáltatásként - egy közvetlen külső megközelítéssel is rendelkező, kétpályás bowling-, és biliárd klub kapott helyet egy kis fogyasztó térrel, a kivitelező cég kapcsolódó magánvállalkozása keretében. A földszinten egy szauna blokk és a felső vízgépház kapott még helyet. A medence légterét a szellőző gépház sávja követi. A szellőzőgépházból induló szellőzés alsó befúvással és felső elszívással biztosítja a megfelelő légcserét. A tetőtérben található a gázkazánház, amelyik a geotermikus rendszerre rásegít.
Tartószerkezetek
A medencetér 12 fokos hajlásszögű tetőszerkezettel fedett csarnokában vízzáró betonozású, feszített víztükrös medencék épültek. A csarnok főtartói egyenes, 20 cm vtg., 90 cm magas rétegelt-ragasztott fa főtartók, vasbeton talpgerendákhoz csavarozva, 4,56 méter tengelytávolsággal, 18,00 m-es fesztávval. A főtartókat 1,5 m-enként szelemenek kötik össze, merevítő szélrácsokkal a két szélső és középső állásban. A tetőfedésből származó vízszintes erők felvételét a hosszoldali homlokzaton a támpillérek biztosítják, a másik hosszoldalon pedig a födémtárcsás kiszolgáló épületsáv. A 20 cm hőszigetelést, hornyolt deszkázat takarja belső burkolatként. A trapézlemez héjazat kiszellőztetett kialakítású. Az üveg végfalakat ragasztott fatartók (függőleges bordák) merevítik.
Tömeg-, és homlokzatképzés
Az épület tömege a funkcióból eredeztethető. A medencetér alacsony hajlásszögű, nagy légteréhez kétszintes, félnyereg fedésű kiszolgáló szárny kapcsolódik. A további funkciók lapostetős csatlakozó szárnyakban kaptak helyet. A szinteket a kubusok csuklópontjában hengeres lépcsőházi tornyok kapcsolják össze. A medencetér lefedésének jellegzetes törését a főtartók felett vezető szellőző vezetékek okozzák. A homlokzatok megjelenését a látszó faszerkezetek sárga és a vakolatok fehér színe, valamint a vörös- sárga Terca burkolólapok együttese határozza meg.
Kivitelezés
A kivitelezők versenyét a helyi erők nyerték, akik hasonló létesítményt még nem építettek. A tervezés kitüntetett ellenőrzés mellett zajlott, tekintettel a nedves funkciók épületfizikai kockázataira. Megelőzve a korát, tervellenőr felügyelte az épületszerkezeteket és rétegrendjeit. A kivitelezés ellenőrzésében már nem tudott ilyen hatékony lenni, tekintettel a helyi foglalkoztatás fontosságára. Az épület külső és belső terében számtalan zavaros burkolás, anyaghasználat, csatlakozás zavarja a szakértő szemet, amit nem tudott a tervező kijavíttatni. Az épületszerkezettani problémák azonban a használatot korlátozták, ezért a hőhidas és páradiffúzió szempontjából megoldatlan szerkezeteket vissza kellett bontani. Mára már a ház panaszmentesen üzemel, az esztétikai problémákat az építész meg csak távolról fotózza, és ha ott van, magyarázkodik, hogy milyen is volt ez a részletterveken. Hát ilyen egy vidéki beruházás, ilyen az építőipar mai helyzete a keleti végeken.
Kulcsár Attila DLA
Tanuszoda, Ibrány
tervezők: Kulcsár Attila DLA, Kulcsár Attiláné - Pláne és Plánum Építészeti Tervező Kft.
kivitelezés éve: 2007-2008
Bruttó szintterület:
generáltervező: KEREX Uszoda és Szabadidőtechnikai Kft., Budapest
szerkezettervezés: Molnár Gábor - KonstruPlan Bt.
épületgépészet: Vankó László - Energotech Kft.
épületvillamosság: Rohonczy Zoltán - Ro-Terv Bt.
uszodagépészet: Staniszewski Witold - KEREX Uszoda- és Szabadidőtechnikai Kft.
út-, és közlekedéstervező: Ozsváth István - VIK-T. Bt.
táj-, és kertépítészet: Lipcsei Ágnes - Mundus Viridis Kft.
építtető: KEREX Építő és Üzemeltető Kft.
(az Önkormányzattal kötött PPP szerződés keretében )
