A rendszer eleme - a C5 irodaház

A C5 irodaház nem a vele szemben álló épület - Nokia Skypark - megjelenésével áll rokonságban, hanem a sétány korábbi ortogonális szerkesztését hozza vissza. A 3h építésziroda csapata által tervezett irodaház masszív tömegjátékra épül, ám a monstrum-hatást a kimozgatott egységek, a homlokzat lyukarchitektúrája finomítja. 

Építészeti koncepció

A VIII. kerület körúttól kifelé eső részén szaggatott, mindig elakadó fejlődés volt jellemző. Gondolhatunk az 1838-as árvíz utáni fejlesztésekkel a Millennium évére kialakuló úthálózatra illetve néhány több szintes épületre. Ez a pozitív folyamat az I. világháború idején leállt. Az újabb pozitív lökést a '30-as évek konjunktúrája hozta, ami sajnos nagyon rövid ideig tartott. A '70-es évek paneles építkezései dimenzióváltást hoztak a negyed életében. A terület komolyabb, a negyed felértékelésével járó fejlesztései 1998-2000-től érzékelhetőek a Corvin-Szigony ingatlanfejlesztési koncepciónak köszönhetően, aminek utolsó elemét tervezzük. A tervezési terület (Bókay-Tömő-Szigony-Corvin sétány által határolt tömb) környezetében jelenleg különböző funkciójú házak találhatók: klinikai, oktatási illetve többségében lakóépületek.

A városban elfoglalt hely

A Corviny-Szigony sétány utolsó elemeként megvalósuló C5 irodaház koncepciójánál alkalmazkodtunk a már megvalósult téri helyzethez. A sétány egyenes tengelye a Corvin Mozinál kezdődik és a Szigony utcánál fejeződik be. A hasonlóan végső pozícióban lévő C4 projektnéven, a Zoboki és Demeter építésziroda által tervezett és most megépült épület már megtette az első gesztust a sétány befejezésére azzal, hogy 90 fokkal elfordította a tengelyt és ezáltal egy hosszanti tér alapjait tette le. Ezt az elfordított téri helyzetet egészítettük ki épületünk tömegformálásával. A C4 és C5 egymással szembenéző épületek zártsorúan kapcsolódnak, a közöttük kialakuló épületközre néző homlokzatok, illetve térfalak alkotják a közrefogott piazza keretrendszerét.

A Corvin sétány eddig elkészült épületei által meghatározott nagyságrend ezen a ponton sem változik, a C5 a rendszer elemévé válik. Épületünk nem a vele szemben álló irodaház megjelenésével áll rokonságban, hanem a sétány korábbi ortogonális szerkesztését hozza, melyből csak néhány ponton lép ki a nagy felületek oldása érdekében. Viszont a városi tér formálása szempontjából fontos magassági értékekben megegyezik a C4 épület által meghatározott paraméterekkel. Ilyen például a két szint magasságot átölelő alsó lábazati rész megformálása, ahol a sétány kereskedelmi, szolgáltató zónája szalagként fut végig. Az épülettömegek elrendezésénél fontos volt az egyenes tengely hangsúlyozása mellett a Szigony utcára kifutó, és az Üllői út irányába mutató átnyitás is. Az átjárható passzázsok biztosítják az átmenetet az épület és a tér között, folytatják a piazzával megkezdett térfüzért. A sétányra, a Szigony utcára portálokkal megnyíló oldalak mellett a Tömő utcai front visszafogott kialakítású, a mélygarázs lejáratai is innen nyílnak. Ez utóbbi oldal építészeti megfogalmazása a kiemelt irányokhoz hasonlóan igényesen formált, viszont követi a funkcionális tartalmat.

Tömegrendszer

Az épület masszív tömegjátékra épül, ellenpontozza a C4 streamline jellegét. Az építőelemek additív építkezése bizonyos spontaneitást mutat, ami érdekes téri helyzeteket eredményez, továbbá egyértelműen kijelöli az alsó üzleti zóna vonalát. A kissé kimozgatott egységek oldják az épület nagyságrendjéből következő felületi méreteket. A falas, tömegre építő megfogalmazást erősíti a homlokzat lyukarchitektúrája. A nyílások mélységének mértéke szándékosan nagyobb, mint a szokásos, minden elem a tömeget erősíti. Az épület középső tömbjének kiemelésével biztosított a tér akadálymentes átlátása és átjárása. A hídként megfogalmazott tömeg homlokzata síkszerűvé válik, itt a felület dominál. A Szigony és Tömő utcai oldal tömegmozgatása az építőegységek egymáshoz képest megfogalmazott helyzetéből adódik.

Homlokzatok

Az épület homlokzatai egy rendszeren belül mutatnak finom eltéréseket. Az összképet árnyaló kisebb játékokat a nyílások mérete, és mélységi helyzete adják. A nyílások mérete aszerint változik, hogy az adott homlokzat melyik égtáj felé néz. Az északi oldal a legnyitottabb (220 cm széles ablakok), hogy a legtöbb fény jusson az épületbe, a déli a legzártabb (140 cm széles ablakok). A közbenső helyzetben 180-160 cm szélességű ablaknyílásokkal találkozunk. A nyílások mélysége 43 cm. Az északi oldal kivételével mindenhol külső árnyékolás van elrejtve.

A tömegek játékára épülő koncepció egységes homlokzati anyaghasználatra épít. A lábazati rész felületi textúrával rendelkező nagyméretű műkő/előregyártott beton elemekből készül. A felsőbb szintekre szintén nagyelemes előregyártott beton burkolat kerül. A két terület egymással harmonizáló színezést kap. A burkolati rendszer finom síkváltásaival, felületkezelésével, a nyílászárók falsíkhoz képest megfogalmazott helyzetével és a nyílások ritmusváltásaival érjük el a homlokzat egységes de egyben változatos kialakítását.

3h építésziroda