Fenntarthatóság

A rendszerszemléletű design egy próbája az oktatásban

2022.02.17. 17:53

2021 őszén féléves kutatási-fejlesztési-innovációs kurzus indult a MOME-n KEEP – Klímastratégiába illeszthető design akcióterv a Hegyvidék számára címmel. A kurzus célja az volt, hogy a hallgatók a rendszerszemléletű design eszközeivel közelítsenek a Hegyvidéket érintő, éghajlatváltozásból fakadó városi problémákhoz. A kurzus során elért eredményeket Jakabfi-Kovács Boglárka, a kurzus egyik oktatója ismerteti.

A tervezéshez a Budapest Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP - Sustainable Energy and Climate Action Plan), a Hegyvidék Klímastratégia, valamint a meghívott szakértők előadásai nyújtották a sarokpontot. A kurzus fókuszában az ökológiai kihívások téri helyzetei, logisztikai és tárgyi igényei szerepeltek. Elengedhetetlen volt a klímakutatókkal, közigazgatási szereplőkkel folytatott interdiszciplináris együttműködés, ugyanakkor tervezőként át kellett látniuk a komplex rendszert és válaszok helyett először a megfelelő kérdéseket kellett feltenniük. Néhány esetben megoldás lehetett egy szervezési probléma feloldása vagy az ésszerűtlen pazarlás felismerése, máshol összetett térformálásra volt szükség. A kiemelt témák a SUDok (Sustainable Urban Development) alapján a zöldfelület-gazdálkodás (ökológiai rendszerek, integrált kék-zöld infrastruktúra), a közlekedésszervezés (közlekedés és szállítás), a levegőminőség (és egyéb egészségügyi kérdések), a civil szervezetek munkája, a szemléletformálás és a közösségi használatú terek és funkciók voltak.

A KUTATÁSI FÁZIS során összegyűjtött történeti, urbanisztikai és ökológiai információk alapján a hallgatók feladata volt felismerni és összefüggéseiben kezelni a problémákat. Ahogyan az várható volt, az eredők átlépik a kerület határait. Ennek értelmében a hallgatók az Ördög-árok városi és ökológiai szerepével kezdtek foglalkozni, kiemelt fókusszal a Városmajorra. A Hegyvidék földrajzi sokszínűsége lehetőséget ad a helyi sajátosságok, így a magasan fekvő erdős és az alacsonyan fekvő városi területek összefüggéseinek vizsgálatára. Bár a XII. kerületben magas az egy főre jutó zöldfelület, ez egyenlőtlenül oszlik el. Így a városias területek rendkívül kitettek a hőhullámoknak és a villámárvizeknek – mely utóbbi a II. kerületet is sújtja.

A holisztikus vagy RENDSZERSZEMLÉLETŰ DESIGN irodalma Moholy-Nagytól Donella Meadows-on és a design thinking képviselőin át a napjainkban az integrálszemléletet a fenntartható építészetelmélet szolgálatába állító Marc DeKay-ig terjed. E bőséges szakirodalom szintetizálása önálló tanulmányt kíván meg, ezért most csupán a problémafelvetés bemutatására szorítkozunk. Az intergrálszemlélet módszertana szerint a jelenségek négy kvadránsba oszthatók, melyek a kollektív-individuális és a szubjektív-objektív tengelyek mentén jönnek létre. A felosztás során létrejött "térkép" segít feltárni a problémák közötti összefüggéseket, és az origóban elhelyezkedő megoldás – esetünkben az akcióterv –kapcsolódási lehetőségeit. A problématérkép rámutatott, hogy az Ördög-árok az, ami fizikailag is összeköti a jelenségeket, illetve, amivel kapcsolatban a hallgatók tervezőként kompetensek lehetnek.

A kurzust segítő szakértők révén igyekeztünk a problématérképet minél inkább fedő kapcsolati hálót kialakítani. Bár a kurzus kereteibe nem fért bele, hogy minden szereplőt megszólítsunk, úgy véljük, hogy egy rendszerszintű megoldási folyamat az aktorok kiegyensúlyozott arányú részvételével lehet működőképes.

PROBLÉMAFELVETÉS

A geodéziai, közlekedési és hőtérképeket egymásra helyezve a hallgatók felismerték, hogy az Ördög-árok vízgyűjtő területei olyan mértékben burkoltak, hogy az már nem képes összegyűjteni a csapadékot. Az egyre gyakrabban előforduló villámesőket ehelyett részben a szennyvíz csatorna nyeli el, részben pedig lezúdul a Déli Pályaudvar és a Széll Kálmán tér környékére, elárasztva az utakat, üzleteket, pincéket és a Városmajort.

Azon felül, hogy az Ördög-árok nem teljesíti vízelvezető funkcióját, kiaknázatlan marad ökológiai szolgáltató képessége is. Egy városi vizes élőhely nemcsak a biodiverzitást növeli, de jelentős hatása van a hősziget-jelenség csökkentésére is.

AKCIÓTERV 

"A tervezés legfontosabb szempontja a holisztikus látásmód alkalmazása volt – látszólag távol eső problémahalmazok (környezeti, területi, társadalmi, egészségügyi) összekapcsolása a design eszközeivel. Ezáltal döntéseink a környezet összetett rendszerére és a klíma krízis problémáira reflektálnak elsődlegesen, és másodlagosan a jóllétre, a kényelemre. Az akcióterv adott fókuszában lévő design elem minden esetben összefüggésben áll egy nagyobb rendszerrel, tehát nem egymástól elszigetelt megoldásokat alkalmaztunk. A hatékonyság érdekében a már ismert hazai és külföldi jó gyakorlatokat integráltuk a tervekbe." (Részlet a hallgatók munkájából.)

Fontos tehát kiemelni, hogy a tervek nem egy adott terület rehabilitációját, újrahasznosítását, esetleg a park szépítését célozzák, hanem azt, hogy a bekövetkező éghajlati változás ne váratlanul érjen bennünket. Tervezői szempontból fel kell készülnünk a különböző szcenáriókra. Ennek megfelelően – a teljes kutatási- és tervanyag ismertetése nélkül – az alábbi javaslatokat és beavatkozási terveket mutatjuk be:

  • A csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep és a budai Főgyűjtő Csatorna megépüléséig a budai oldal addig tisztítatlan szennyvizének egy részét (napi 50 ezer m3) az Ördög-árok vezette a Dunába, de 2009-től a szenny- és esővizet közös csatorna vezeti el.  Ezért javasolt az Ördög-árok vízgyűjtő területén az útburkolatok vízáteresztő burkolatra cserélése, az esővíz különválasztása és árokba vezetése. Továbbá rendkívül fontos lenne egy szemléletformáló akció indítása, mely során az ezen a területen élőket ösztönöznék az esővíz gyűjtésére. Ezt segítheti a komposzt programhoz hasonló ciszterna program, mely a II. és XII. kerületi önkormányzatok gondozásában állhatna.
  • Az Ördög-árok Kelemen László utcai szakaszán diverz élővilágú, meredek "park" létrehozása. A forgalmas helyen kialakított árnyas, vízközeli téri elemek közvetlen kapcsolatba engedik a járókelőket a természet egy darabjával. Az ilyen akcióknak jelentős szemléletformáló hatása van, hiszen a dús növényzetű, vizes élőhelyekre visszaköltöznek a madarak, rovarok, kétéltűek.

  • A Városmajorban szükséges az adaptív, integrált vízgazdálkodás megvalósítása. A parkot övező Maros, Szamos és Ignotus utcákról és épületeiről az esővizet egy parkon belüli tóba érdemes gyűjteni, hiszen a Városmajor legmélyebb pontján jelenleg nagy kiterjedésű tavak alakulnak egy-egy heves esőzés után. Egy állandó vizes élőhely kialakítása elnyeli és gyökérzónás tisztítás után tárolja és párologtatja a felgyűlt csapadékot. A hatás vízgyűjtő tölcsérek elhelyezésével fokozható. A történetileg egyébként rendkívül terhelt Városmajor egyik éke volt a parkot átszelő patak. Ugyan az időnként kiöntő, máskor bűzös meder sok gondot okozott, szabályozott körülmények között fontos ökológiai szerepet tölthetne be a egy rövid szakasz parkon belüli megnyitásával. Vízgazdálkodási szempontból kiemelkedően fontos lenne az aszfaltozott sétautak vízáteresztőre cserélése, beleértve a salakos utakat is. Javasolt továbbá a rossz állapotú, használaton kívüli épület- és burkolatmaradványok újrahasznosítása utcabútorokhoz. Az Önkormányzat által készített felmérés alapján mind a környéken lakók, mind a park látogatói sérelmezik a parkot terhelő autóforgalmat. Ezért az autók teljes kitiltása a parkból (kivéve a ki- és berakodás idejét), a Maros utca park mellett futó szakaszán a parkolás megtiltása, a közeljövőben elköltöző MTK sport klub csarnokainak helyére játszódombok és méhlegelők telepítése javasolt.

  • Vérmező és Déli Pályaudvar. Kevéssé közismert, hogy az Ördög-árok a Jézus Szíve Plébániatemplom árkádjai alól kilépve hagyja el a parkot, majd a Vérmező mellett halad a Tabán felé. A két parkot összekötő terv szerint a rendkívül zsúfolt Hajnóczy utca fokozatos zöld utcává alakítása egy kezdő lépés lehetne az európai nagyvárosokban egyre elterjedtebb szuper blokkok felé.

  • A Városmajorhoz hasonlóan a Vérmezőn is integrált vízgazdálkodásra van szükség. Kiaknázható lehetőségként kínálja magát a park mellett futó Ördög-árok. A terv javaslata szerint a kerület legforgalmasabb és legszélesebb útjairól az esővizet a megnyitott árokba vezetve, majd defiltralizációt követően tárolva és párologtatva nagy mértékben csökkenthetővé válik a hőszigethatás. Ahogy a felszínhőmérsékletet ábrázoló metszeten is jól látható, hiába a magas zöldfelületi százalék, a felszínhőmérséklet a Vérmezőt övező területeken a 35 C fokot is eléri, ezért égető szükség van vízfelületekre.

  • A Déli Pályaudvar funkciójának megváltozása esetén – rotterdami mintára – az épület előtti nyitott aluljáró tér szabadtéri sportpályaként, villámárvíz esetén vízgyűjtőként, télen korcsolyapályaként szolgálhat. A szélsőségesen változatos funkciójú terek újradefiniálják az ember és környezete viszonyát, az ökológiai és piaci szolgáltatások növelik a helykötődést, így a felelősségérzetet.

A fenntarthatósággal kapcsolatos érzékenyítésen túl fontosnak tartottuk a tervező hallgatókat bevonni egy valós, többszereplős egyeztetési folyamatba. Úgy véljük, egy ilyen tapasztalat birtokában tervezőként szem előtt fogják tartani az ökológiai szempontokat, jobban rálátnak egy komplex feladatra és könnyebben eligazodnak egy szakmák közötti csapatmunkában.

Jakabfi-Kovács Boglárka, doktoranda, fenntartható design oktató

A kurzus hallgatói, a tervek készítői: Csenki Bianka Réka, Dresch Katalin Anna, Horváth Eszter, Lőrincz Áron, Matl Szilárd, Takács Emese
Oktatók: Jakabfi-Kovács Boglárka és Juhász Janka, a MOME Doktori Iskola hallgatói (építőművészet DLA)
Szakértők: Lehoczky Annamária PhD, klímakutató, Barsi Orsolya, Klíma- és Környezetügyi Főosztályvezető, Szerencsés Rita, MOME Szociális design hub koordinátor
Együttműködő partner: Hegyvidék Önkormányzat Zöld Iroda
A kurzust a Pannergy Kft. és a MOME szponzorálta.

 

Szerk.: Hulesch Máté