A Sauska és Társa cég borászata, Villány
Szőlő- és borfeldolgozó, palackozó, traktorgarázs, borkóstoló a Dél-Dunántúl ismert borvidékén;
vezető tervező: Sugár Péter DLA Ybl-díjas építész
Szőlő- és borfeldolgozó, palackozó, traktorgarázs, borkóstoló a Dél-Dunántúl ismert borvidékén, épült 2007-ben AVOP támogatással.
Kapacitás adatok:
A tervezett üzem 1700-2500 hektoliter bort állít elő, 300 ezer palackot forgalmaz. A saválló tárolótér ennek megfelelő, a fahordós részben 1500 db 225 literes hordó tárolására alkalmas tér kerül kialakításra, a palackos érlelő térben pedig 660 ezer palack tárolható.
A helyszín ismertetése
A Sauska és Társa Kft. borászati létesítményének helyszíne Villánytól dél-nyugatra, a Nagyharsány felé vezető műút melletti területen helyezkedik el. A szőlőterületek közelében, a hegy lábánál családi házak sorakoznak. A terület közel sík, 2 %-ot emelkedik a Szársomlyó és Jammertal irányában. A borászat a társaság területének birtokközpontjaként működik majd. A terület 159 m széles, 264 m hosszú, hossztengelyének tájolása ÉK-DNY.
Az épület adatai:
A beépített alapterület: 1902,3 m2
A bruttó szintterület: 4278,1 m2 (pincével)
A nettó szintterület: 3894,0 m2 (fedett-nyitott terek nélkül)
A nettó szintterület: 4246,5 m2 (fedett-nyitott terekkel együtt)
A legkarakteresebb funkcionális egységek a következők:
Tartályos erjesztő
Fahordós pince
Palackozó a hozzá tartozó raktárakkal
Logisztikai raktár (traktorgarázs)
Irodák
Három karakteresen különálló épület határozza meg a beépítést: a tartályos erjesztő, a palackozó és a logisztikai raktár. Az épületek közötti fedett-nyitott terekben történik a szőlő fogadása és egyéb anyagmozgatás, személyközlekedés.
A három épület egy közös udvart határoz meg: ez a központi fogadótér, ahová a szőlőt behozzák és ahonnan a készárut elszállítják, illetve innen közelíthető meg a logisztikai raktár.
Technológiai okokból és a beépítési előírások betartása miatt a fahordós teret a pincében alakítottuk ki. Így a kb. 4.200 m2 nettó alapterületű program egyik fele a terepszint alatt helyezkedik el. Félig a földbe kerül a tartályos tér, padozata összefüggésbe kerül a fahordós pincéével a két épület között elhelyezkedő manipulációs téren keresztül. A pince szellőzése és egyéb gépészeti igényeinek kielégítése a pincetér mellett és manipulációs tér alatt végigfutó járható gépészeti térből, -aknából történik
A földszinti fedett-nyitott szőlőfogadó térből a szőlő a zárt tartályos térbe jut, a -4,50-es pincei szintre. Az egyhajós csarnokban egy portáldaru mozgatja a szőlőt-cefrét. A tartályokban történő kétlépcsős erjesztést követően a bor csővezetéken át a pincében lévő fahordókba kerül.
A palackozás a földszinten történik. A palackozást követően a borok a két szint belmagasságú palackos érlelő térbe jutnak, illetve a Logisztikai készáru raktárba. Az üres üveg raklapok a göngyöleg-tárolóban helyezkednek el.
Az erjesztő tér mellett a földszinten alakítjuk ki a laboratóriumot. A laboratórium felett külön megközelíthető irodát, tárgyalót alakítottunk ki.
A komplexum épületgépészeti kiszolgálása a palackozó épületben kialakított gépészeti blokkban történik. Itt helyezzük el a szellőző gépházat, a hőközpontot, a kazánházat és a gáz-vízfogadó helyiséget. A kapcsolótér a manipulációs tér végén helyezkedik el.
A dolgozók szociális helyiségei a földszinten, a palackozó mellett vannak: a palackozóban dolgozók kétnemű fekete-fehér öltözője és étkezője, az üzem egyéb területein dolgozók mosdó-wc- csoportja és személyzeti étkezője.
A külső terek rendszere
Az épületek között kialakított manipulációs terek változó alaprajzi méretei technológiai szempontból kedvezőek, de építészetileg is érdekesek: a zöldtető, a homlokzatra merőlegesen és párhuzamosan szerkesztett faszerkezetű tetők változatos tereket hoznak létre.
Az elsősorban a déli országokban (Toszkána, Bourdeaux, spanyol- és portugál borvidékek) a hagyományos borászatokat a kevés és kisméretű nyílásokkal ellátott zárt falak és a közöttük lévő fedett faszerkezetű tetők- előtetők jellemzik. Ezt a Villány hangulatától nem idegen mediterrán világot is megidézi a tervezett épület építészeti kialakítása.
Az épület keskeny, hosszú tömege a telek alakjának a következménye. Az összefogott, de mégis tagolt tömegalakítás a szőlőterület közepén szabadon álló épület szituációját fejezi ki.
Anyagválasztás
A Villányban felépített borászatok mindegyike burkolt homlokzatú. Túlnyomórészt a téglaburkolat jellemző, helyenként a terméskő lábazat. Az általunk tervezett megoldás többségében terméskő burkolatú: alapvetően szárazon (fúgázás nélkül) rakott szabálytalan kővel burkoljuk a homlokzatokat, illetve részben téglával. Ennek az oka a szabadon álló jelleg és a környező épületektől való nagyobb távolság. Így az épület nem a szomszédokkal kell hogy harmonizáljon, hanem a földdel, a szőlőtőkékkel. Ez sokkal elemibb viszony, mint ami az urbánusabb környezetet jellemzi.
A tetőfedés anyaga előpatinázott Rheinzink lemez, ami a kőburkolattal képez harmonikus építészeti egységet. A másik tervezett „tetőfedő anyag" a fű, vagyis a zöldtető, ami megint csak az épületnek a természeti környezettel való egységét erősíti.
A belső terek építészeti kialakítása
A karakteres funkcióknak megfelelő belső tereket terveztünk. A tartályos erjesztő daruzott belső tere csarnokszerű, de a belmagasságból és hosszúságból eredő nagy méreteket a keresztirányú tetőszerkezetek tagolják. A tetőszerkezet egyszerű, a belső térben csak a fa szaruzat jelenik meg építészeti elemként.
A fahordós pince az épület legnagyobb összefüggő belső tere. A nagyjából a közepén elhelyezett üvegezett lépcsőházi és lift mag kettéosztja. A térben csak az üvegfalak, a nyersbeton felületek és a hordók fa anyaga jelenik meg.
A fahordós térhez hasonló a palackos érlelő és a készáru raktár tere. Az említett tárolóterek oldalfalai, mennyezetei látszóbeton felületűek. Ennek nemcsak a gyors építkezéshez szükséges betontechnológia az oka, hanem az építészeti szándék is. A tervezett dongaboltozatos forma a hagyományos pincék világára is emlékeztet, ugyanakkor a viszonylag karcsú vasbeton pillérek miatt átlátható, összefüggő és látványos csarnokszerű belső tereket is eredményez.
A jó minőségi látszóbeton felületek nemcsak a hagyományos fahordókkal, hanem a rozsdamentes acéltartályok „high-tech" világával is harmonizálnak.
Boltozatok, zöldtetők, pinceklima
A fahordós pince alap szerkezeti raszterét (5,25m x 4,0 m) és magasságát a hordók méretei és racionális tárolási rendszere határozta meg. Ez a raszterméret a palackos tárolótér technológiai igényeivel is össze van hangolva, annak is megfelel.
Erre a méretrendre egy monolit vasbeton dongaboltozat- rendszer épül. A dongaboltozatok kialakítását a földfeltöltés terheinek a hordása, továbbá esztétikai megfontolások indokolják.
A dongaboltozatos forma és a zöldtetők használata az üzemeltetés szempontjából is kedvező helyzetet teremt, mert a hagyományos pincékhez hasonló hőmérsékleti viszonyok állíthatók elő. Ez azt jelenti, hogy a fahordós pincében és a palackos raktárakban télen-nyáron nagyjából állandó hőmérséklet biztosítható, mesterséges, gépi úton a leginkább a szellőztetést és a páratartalom állandóságát kell biztosítani.
fotók: Sugár Péter
Építtető: Sauska és Társa Kft.
Tervezők:
Generáltervező: RADIUS B+S Kft.
Építész tervezők:
Vezető tervező: Sugár Péter DLA Ybl-díjas építész,
Építész tervezőtársak: Buzder Lantos Zsófia, Horváth Gergely, Farkas Zsófia Eszter építészek
Statikus tervező: Nagy András statikus vezető tervező - Bend-Stat Kft.
Gépészet: Oltvai András épületgépész vezető tervező - Oltvai Gépész Stúdió,
Villamos tervező: Krén József elektromos vezető tervező - ELEKTRoyal Mérnöki Fővállalkozó Kft.
Tűzvédelem: Mészáros János tűzvédelmi mérnök - MÉBART Bt.
Kertészet: Buella Mónika kerttervező - Tájrajz Kft.
Út és közmű: Tóth Mihály
Technológia: Gasparek Kázmér
Generálkivitelező: MERKBAU Kft. Kiskunhalas
Műszaki igazgató: Knáb János
Létesítményfelelős: Puskely Ildikó
Főépítésvezető: Móricz Árpád
Építésvezető: Ifkovits András
Munkahelyi mérnök: Czirkó István
