„A stratégiai kérdésekben teljes egyetértésre törekszünk” - Gódi Attila

A Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. lassan 100 éve működik, az alapítás óta a Mészáros család tulajdonában, ami nemcsak a cég sikerét, hanem a család összetartó erejét is jelzi. Gódi Attilával, a cég ügyvezető igazgatójával Molnár Zsuzsanna beszélgetett a Terrán, valamint a mögötte álló család történetéről, az iparág kihívásairól és a tetőcserép jövőjéről.

Az 1920-as évekre tekint vissza a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. története. Ekkor kezdett Negyeden betoncserépgyártásba Mészáros Kálmán. Bár a beton több ezer éve adja épületeink építőanyagát, a cserépgyártásban újdonságnak számított ez a technológia. Mészáros Kálmán fiának, Vilmosnak adta át a céget, aki az 1990-es években vejeit vonta be a családi vállalkozásba. 

Molnár Zsuzsanna (MZs): A közel 100 éve egy család kezében álló cég történetét számos cikkben megírták. Mészáros Kálmán és Vilmos kitartó és áldozatos munkájáról sok írás megemlékezik. Engem azonban az foglalkoztat, hogy mi áll a történet mögött.

Gódi Attila (GA): Mészáros Kálmán, a feleségem nagyapja gazdasági kényszer miatt kezdett betontermékeket gyártani. A manufakturális betontermék-gyártás a rendszerváltás idejéig jellemezte a családi vállalkozást. Így azt mondanám, hogy ez a mára már több száz embert foglalkoztató cég egykor kisipari tevékenységként indult, és egy család jövedelem kiegészítését biztosította. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az alapítóban meglévő elkötelezettség a következő generációkra is átöröklődött. Erre az iparágra is igaz a mondás, hogy akit megcsap a vonat füstje, az egy életre beleszeret a vasúti modellekbe. Ily módon, aki találkozik az iparággal – gyártóként, műszaki szakemberként, menedzserként vagy tulajdonosként –, az nagyon nehezen hagyja el ezt a szakterületet. Érdekes varázsa van a szakmánknak.

MZs: Ezek szerint erős vonzódásuk van az iparághoz, de – ahogy fogalmazott – egy komoly „elkötelezettség” is van a családban. Ön még ismerte Mészáros Kálmánt vagy Vilmos az, aki továbbadta a család értékrendjét?

GA: A nagypapát sajnos már nem ismerhettem, Mészáros Vilmos a feleségem édesapja a mai napig aktív, együtt dolgozunk a cégben. Különösebb titok nincs. A szívós, kitartó munka hoz eredményt számunkra. Ezt megszerettük, és máshogy már el se tudjuk képzelni az életünket. Ez egy tradicionális iparág, nem modern dolog: alacsony hozzáadott értékű, nagy volument jelentő feldolgozóipari tevékenység a miénk, amit valaki vagy szeret és csinálja szívvel-lélekkel egy életen keresztül, vagy nem az ő szakmája, és nem tud benne hosszútávon sikereket elérni.

MZs: Mi az, amit Ön szeret a szakmájában, ami miatt létrejött ez az életre szóló vonzalom?

GA: Nehéz megválaszolnom ezt a kérdést, de valószínűleg a kihívásokra való válasz keresése az, ami igazán érdekes számomra. Számos nehézség rejlik a munkánkban: a folyamatos alapanyag feldolgozás, piaci problémák, a versenytársakkal való küzdelem (három multinacionális versenytársunk van a piacon), és az ezen helyzetek okozta kihívásokra való válaszkeresés teszi érdekessé és változatossá a munkát. Ez ad kellő motivációt és örömet a mindennapi feladatok ellátásához.

MZs: Milyen típusú kihívásokkal lehet találkozni a szakmán belül?

GA: Nagyon érdekes a termék, amit gyártunk, ami az értéket képviseli. Évente több mint 50 millió darabot készítünk, több mint 20 ezer épületet fednek a cserepeinkkel. A terméket úgy kell elkészítenünk, hogy aki azokat megvásárolja, annak élete végéig ne legyen gondja a tetővel. Ez nagy kihívást jelent. Nem találunk ma olyan terméket, amelyről elmondható, hogy egy életen át szolgálja tulajdonosát különösebb karbantartás vagy odafigyelés nélkül. A termékeink képesek 50-70 éven keresztül védeni az épületeket és az alattuk élő embereket.

MZs: Ahogy kifejtette, a Terrán számára nemcsak az fontos, hogy eladják a termékeiket, hanem az is, hogy megelégedéssel töltsék el a vásárlókat. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, kutatásokat, fejlesztéseket támogatnak. Idén készülnek piacra vinni egy új terméket.

GA: A tető évezredek óta ugyanazt a funkciót tölti be: védi az épületet a természeti kihívásokkal szemben. Azt is látjuk azonban, hogy a passzív funkción túl nagyon érdekes irányt vehet a jövőben a tetőfedés. Az alapfunkciót természetesen meg kell őrizni, az egyelőre improduktív felület azonban hasznossá fog válni, és az épületek, illetve a bennük élő emberek villamosenergia-igényét rövid időn belül biztosítani fogja. Ily módon nemsokára nemcsak arról beszélhetünk, hogy évente hány ezer, tízezer tető készül a termékeinkkel, hanem ezzel párhuzamosan arról is be tudunk majd számolni, hogy hány lokális kis villamoserőművet hozunk létre. Az ötlet nem tőlünk származik, a technológia már rendelkezésre áll: napelemes, fotovoltaikus rendszerekkel nagy hatékonysággal lehet villamosenergiát előállítani. A problémát az okozza, hogy a jelenleg rendelkezésre álló megoldások nem esztétikusak: nehezen építhetők be az épített környezetbe az úgynevezett nagypaneles szolár megoldások. A tervek szerint a hagyományos funkciót ötvözni kívánjuk az új műszaki kihívásokkal, elvárásokkal: védelem, esztétikum és hatékony villamosenergia-termelés a célunk. Éppen ezért a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Elektronikus Eszközök Tanszékével együtt dolgozva, a tanszék oktatói segítségével elkezdtük a tetőcserépbe integrált napelem fejlesztését. Bízom benne, hogy sikerül egy akár forradalminak is nevezhető megoldást létrehozni. Közel vagyunk a piacképes megoldáshoz, bízunk benne, hogy rövidesen piacra kerülhet a termék. Ha mindez megvalósul, egy új iparág is bekapcsolódik a munkánkba, mely újabb kihívásokat, tágabb perspektívát jelent a jövőre nézve.

MZs: Kanyarodjunk kicsit vissza a sikerhez: úgy látom, hogy a piac által támasztott igényekre adott válaszaik is nagyban hozzájárulnak az eredményeikhez.

GA: Igen, ez mindenképpen a jó eredmények kulcsa, ez azonban nem csak a mi iparágunkban van így. Általánosságban elmondható, hogy innovációs készség és kreativitás nélkül nehéz talpon maradni és sikereket elérni. Az jól látszik, hogy bizonyos trendek, divatirányzatok a tetőfedésben is megjelentek. Régiónként eltérő igények mutatkoznak a formák és színek terén, melyekre válaszokat kell adnunk. Amikor tehát belépünk egy új piacra, akkor igazodnunk kell az ottani igényekhez, hiszen eltérő kívánalmak mutatkoznak a hazaihoz képest. Ha tehát sikerről van szó, akkor az innováció és a piaci igényeknek történő megfelelés biztos fontos eleme mindennek.

MZs: Milyen innovatív megoldások jellemezték Mészáros Kálmán és Vilmos idejét?

GA: Az akkori kor némileg eltérő kihívásokat támasztott a tulajdonosok elé. Az, hogy a tetőfedés terén egy új anyaghoz, a betonhoz nyúltak, alapvetően komoly innovációs készségről tett tanúbizonyságot. Az újdonság tehát a tevékenység alapjában érhető tetten. Az előző rendszer évei alatt kisipari tevékenységként működtette e céget Kálmán és Vilmos. Nekik engedélyeztetési, hatósági problémákkal kellett megküzdeniük megtartva a működés folytonosságát. Azt hiszem, hogy az ő esetükben a mindennapi túlélés és folyamatos működés biztosítása igényelt kreatív megoldásokat.

MZs: A kihívásoknál és az azokra adandó válaszoknál maradva nagy próbatétel lehet a munkaerőhiány.

GA: A Terrán sikeres működésének másik fontos eleme az a munkatársi csapat, amely nagy részével együtt kezdtük a munkát húsz évvel ezelőtt. Ők mára az iparág legjobb szakembereivé váltak. De való igaz, hogy a munkaerő kérdésének megoldása mára nagy kihívássá vált. Ezért hoztunk létre együttműködést a Pécsi Tudományegyetemmel, választ adva a szakemberképzés hiányára. Egy szintén pécsi szakközépiskolával hasonló megállapodásunk van. Ez a szakma feldolgozóipari tevékenység. Üzemcsarnokban kell dolgozni, ahol zaj van, por van, és a fiataloknak nem feltétlenül ez az álma. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy – ahogy a beszélgetés elején is mondtam –, aki megismeri, az megszereti ezt a területet, és nehezen hagyja el azt. Van egy kollégánk, aki néhány évig máshol dolgozott, a közelmúltban azonban visszatért hozzánk. Ennek nagyon örülök, mert egy nagy tapasztalatú szakemberrel lettünk újra gazdagabbak. Azt még fontos elmondani, hogy a családi vállalkozások válságállóbbak a multinacionális nagyvállalatoknál. Több a rugalmasság és az empátia, így a nehezebb időszakokban sincsenek radikális megoldások. Sikerült úgy átvészelnünk a válság éveit, hogy minden kollégánknak tudtunk munkát biztosítani, és a kis családi vállalkozásból mostanra már nemzetközi nagyvállalattá nőtt a cégünk. Bízom abban, hogy ez így marad, és együtt marad a csapat, amely a sikereket elérte. Hiszen csak mi magunk nem lettünk volna képesek minderre a lojális, pozitív hozzáállású munkatársak nélkül. De való igaz, hogy az elmúlt két-három évben szinte lehetetlen kihívást jelent a munkaerő biztosítása.

MZs: Az egész régióban megfigyelhető ez a tendencia? A környékbeli országokban működtetett üzemeikben is hasonló a helyzet?

GA: Ez a robbanásszerű változás Magyarországra jellemző. A környező piacokon nem volt olyan nagy a visszaesés az építőiparban, mint hazánkban, ebből adódóan a növekedés sem olyan lökésszerű. Így a legnagyobb nehézségeket itthon látjuk. Ami az említetteken túl meghatározza a munkaerő helyzetét, az az, hogy az iparosított zónáktól milyen távolságra vannak a gyáraink. A szlovák üzemünk Farkasdon található, Komáromtól 40 km-re, Pozsony irányába, de közvetlenül még nem a pozsonyi régióban. Ott tehát némileg kedvezőbb a helyzet. Mostanra úgy tűnik, hogy a jelenlegi konjunktúra termőre tudja fordítani a működési modellünket. Ehhez természetesen elengedhetetlen egy jól működő, újra intenzíven növekvő piac.

MZs: Ez rendelkezésre áll?

GA: Jelenleg azt látom, hogy Magyarországon és a környező országokban is elképesztő kereslet van építőanyagra. A lakásépítések csúcsa hazánkban talán 44 ezer új épület volt. Meglátásom szerint – amivel sokan nem értenek egyet – ez a szám eltúlzott volt, hiszen Magyarországon nem volt valós fizetőképes kereslet ilyen volumenű lakásépítésre. Kb. 20-25 ezer lakás és családiház képes kiszolgálni az igényeket. Amikor összeomlott a piac, mindössze 6-7 ezer lakás épült. Ez az állapot megoldhatatlannak tűnő problémák elé állította az alapanyagipart, a feldolgozó, illetve a kereskedelmi és kivitelezői társadalmat. Fontos lenne, hogy alacsonyabb számokon, de stabilizálódjon a hazai piac. Az a 10 ezer épület, amelyről a tavalyi évben beszéltünk, természetesen még kevés, ennél többre van szükség, de bízom benne, hogy az említett 20-25 ezer közötti számot el fogjuk érni és meg tudjuk tartani. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen, hogy megmaradjon a jelenleg tapasztalható kormányzati szerepvállalás. Ami nehézséget jelenthet, a korábban már említett munkaerőhiány. Kérdés, hogy lesz-e megfelelő számú szakember, aki ezt a nagy volumenű munkát el tudja végezni.

MZs: Visszakanyarodva a beszélgetés elejére, a cég történetére, hátterére: ha a történetről olvasunk, a Mészáros családról kapunk információt. Azonban most már évtizedek óta Ön is aktív szereplője a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.-nek. Mi az Ön története?

GA: Nemcsak én léptem be a cégbe, hanem a család férfi tagjaival közösen visszük tovább a Terránt. Harminc Péter, a feleségem kisebbik húgának a férje a társunk a cégben. Hosszú évek óta ő felelős a műszaki és termelési oldalért. Gazdasági, pénzügyi végzettséggel rendelkezünk, ami elsősorban menedzseri oldalról jelent vállalatvezetést, mintsem mérnöki oldalról. Szerencsés adománya az életnek, hogy az alapító-tulajdonos, Mészáros Vilmos még aktív tagja a cégnek. Ő kellő toleranciával és empátiával fogadott bennünket, és elmondhatom, hogy a működést tekintve komolyabb zökkenő vagy nézetkülönbség sosem volt a cég irányításában. Arra mindig törekszünk, hogy a stratégiai kérdésekben teljes egyetértés legyen. Ez a működésünk kulcsa.

MZs: Mik a cég jövőbeni tervei? Eddig három generációról beszélünk, de lesz negyedik generáció is, aki tovább viheti a céget?

GA: Nagyon szeretnénk, ez azonban még a jövő kérdése, mert a negyedik generáció tagjai még fiatalok. Úgy gondolom, hogy jó úton járnak, hogy egyszer átvegyék tőlünk a feladatokat. Én örülnék, ha így alakulna, de ha mást hoz az élet, azt is elfogadom. A tervekről azt mondhatom el, hogy igyekszünk kihasználni a kedvező piaci időszakot. Nagy sikernek tartjuk, hogy képesek voltunk saját gazdasági és szellemi háttérrel egy olyan családi tulajdonban lévő céget létrehozni a Kárpát-medencei régióban, amely abszolút versenytársa a multinacionális nagyvállalatoknak, és a környező piacok egy részén piacvezetőként, másutt pedig jelentős szereplőként van jelen. Célunk, hogy a piac bővülésével a Terrán is bővülni tudjon. Fontos feladat, hogy a legújabb erdélyi gyár hatékonyságát és üzemteljesítményét felhozzuk az általunk elvárt szintre, ezt követően pedig meglátjuk, hogy merre és hogyan megyünk tovább. Az idei évre ez sok feladatot jelent.

Molnár Zsuzsanna