A szállópornak nevezett, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füst-ködöt idézhetnek elő. Mikroszkopikus méretük miatt a szállópor részecskék ingerlik a szemkötőhártyáját, a nyálkahártyát és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében.
Magyarországon a szállópor egyik fő előidézője - a belsőégésű motorok mellett - az, hogy a családi ház állomány 80%-a, azaz mintegy 2,1 millió lakóépület egyáltalán nem vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a lakosság európai átlagban is magas hányada, közel 37%-a fosszilis energia felhasználásával fűt. Mintegy 800 ezerre tehető azon háztartások száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, akár, gyakran hulladékok - köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik energiapazarló ingatlanjaikat.
Épületeink, ezen belül is elsősorban az 1980 előtt épült családi házak szigetelése ugyanakkor nem csak egészségünket, de pénztárcánkat is számottevő mértékben kímélné.
"A családi házak teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetőek a fűtési költségek. Ha a tél beállta előtt már nincs elég időnk a homlokzati hőszigetelésre, akkor akár csak a tető, födém saját magunk által elvégezhető hőszigetelésével is 25%-os energia és költségmegtakarítást érhetünk el. Ehhez nem kell mást tennünk, mint üveggyapot szigetelőanyagot végigteríteni a padláson." - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója. "Egy átlagos, nem szigetelt 100 m2-es családi ház fűtésköltsége az 50.000 forintot is meghaladhatja havonta. Országos szinten ezért akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk csak azzal, ha az összes családi ház tetejét megfelelően szigetelnénk, ami a szállópor koncentrációt is hasonló nagyságrendben csökkenthetné." – tette hozzá a szakember.
A Knauf Insulation szakemberei összegyűjtöttek néhány olyan fűtési praktikát, amellyel a még nem szigetelt családi házak tulajdonosai is látványosan tudják csökkenteni fűtésszámlájukat és épületeik szállópor kibocsátását.
1. Spóroljunk az ideális hőfok beállításával
Fontos, hogy családi házunk fűtési rendszere jól szabályozható, a hőmérséklet pedig az egyes helyiségekben külön-külön is állítható legyen. A hőmérséklet egy fokkal történő csökkentésével ugyanis 6%-kal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat és fűtési költségünket. A gyakran használt helyiségekben érdemes magasabb hőmérsékletet – maximum 24 fokot – tartani, míg a kevésbé használt szobákban elég akár a 18-22 fok is. Amíg nincs túl hideg, addig akár klímával is fűthetünk, ami a fűtési szezon elején olcsóbb megoldást jelent, mintha bekapcsolnák a fűtést.
2. Az állandó hőmérséklet kifizetődőbb, mint a hőfok folyamatos állítgatása
Az, hogy egyenletes hőfokon hagyjuk-e a fűtést vagy lekapcsoljuk-e, amikor elmegyünk otthonról, attól is függ, hogy mennyit tartózkodunk a lakásban, illetve milyen az épület szigetelése. Ha otthonunk szigetelt, nem szükséges a termosztátot alacsonyabb hőmérsékletre állítanunk, hiszen – a nem szigetelt épülethez képest – csak minimális hő távozik a falakon keresztül.
3. Egy egyszerű ablak trükk, amiről nem sokan tudnak
A rosszul záródó ablakok és ajtók hézagait feltétlenül szigeteljük. Ezen kívül érdemes a nyílászárókat téli üzemmódra átállítani. Nyissuk ki az ablakunkat és tegyünk be közé egy papírlapot, majd zárjunk rá az ablakot. Ha, ki tudjuk húzni a papírlapunkat a nyílászáróból, akkor a zárnyelvet tekerjük közelebb a zárfogadóhoz. Ezt az eljárást ismételjük meg a kilinccsel szembeni oldalon is, nagy szélességű 120 cm feletti egyszárnyas ablakok esetében, alul és felül is elvégezhetjük a tesztet.
4. Akármilyen hideg is van, fontos szellőztetni
A téli hónapokban rövid ideig, de intenzíven szellőztessünk, akár többször is a nap folyamán, de vigyázunk, hogy ne hűtsük túl a lakást. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat. Jól szigetelt lakásban a falak, a padló és a bútorok gyakori szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt is hamar visszanyerik a szellőztetés előtti hőmérsékletüket. A kőzetgyapot hőszigetelő anyagok jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek, az így hőszigetelt lakásban kevesebbet kell szellőztetni, mivel a falak jobban szellőznek, így könnyebben jobbá tehető a lakás levegőjének minősége is.
5. A redőnyök leengedésével a fűtésszámla is csökkenthető
A redőnyök éjszakára való leengedésével jelentősen csökkenthetjük az ablakok hőleadását. Az alumínium- és műanyag redőnyök még új és jól szigetelő nyílászáróknál is nagymértékben javítják a hőszigetelést, így ezek használatával akár 10-15%- ot is megtakaríthatunk fűtésszámlánkból. A redőny használatának további előnye, hogy télen nagymértékben csökkenthető vagy akár meg is szüntethető a páralecsapódás az ablakokon.
+1 tipp: digitális megoldásokkal a rezsiköltség is „okosítható”
Jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé a ma még kissé drága "okos otthon megoldások" is, amelyek beépítése a már csökkentett hőigényű, vagyis szigetelt és energiatakarékos nyílászárókkal rendelkező családi házakban javasolt. Az "okos otthon megoldások", azaz a digitális fűtésszabályozás akár 15-20%- os energia megtakarítást is lehetővé tesznek. Az okos fűtésvezérlési rendszerek, a külső hőmérséklethez viszonyítva optimalizálják otthonunk hőmérsékletét. Ezekkel az eszközökkel előre be tudjuk állítani, hogy meg mikor kell és mikor nem szükséges fűteni otthonunkban sőt, akár távolról, mobil telefonunkról is tudjuk a rendszert vezérelni.
Knauf Insulation