A Százosztatú ház - Józsefvárosi Sportpálya Udvar

Gondolatok megjelenítése, a magyar építészet gazdagítása, egy érdekes épület tervezése. Merész tervet adott be a Józsefvárosi Sportpálya Udvar tervpályázatára a Paradigma Ariadné csapata, mely a magyar építészet egyik remekét, a háromosztatú házat gondolta tovább. 

Felvezetés

Az utánpótlás képzése a progresszióról szól, a fejlődésről, a fizikai és taktikai képességek bővítéséről és a hitről, hogy ezek a képességek a megfelelő kezekben bővíthetők. Az MTK Józsefvárosi Sportpálya Udvar tervpályázatára leadott javaslatunkkal egy olyan épületet akartunk létrehozni, amely nem pusztán megfelelő funkcionális keretét adja az utánpótlás nevelésnek, de tereinek logikája megidézi az utánpótlásnevelés célját is.

A magyar építészet egyik kiemelkedő előképe a háromosztatú ház. Egy épület, amely három helyiségből és azokat egy láncolatra fűző tornácból áll. Az épület olvasata azonban többet sejtet, ugyanis a háromosztatú ház bővíthető volt, ha a szükség úgy hozta. A tornác mentén további helyiségek voltak kialakíthatók, amelyek idomultak a bentlakók igényeihez és az épület éppen aktuális funkciójához. Ha több szobára volt szükség, hát több lett. A magyar építészet egyik kiemelkedő előképe a progresszió jelképe is egyben, hiszen a háromosztatú ház logikájából következik, hogy a végtelenségig fejleszthető, amennyiben újabb és újabb szobákat fűzünk fel a tornácra.

Tervjavaslatunkhoz egy olyan előképet kerestünk, amely nem ráaggatott külsőségeiben, de téri adottságaiban képes hordozni a progresszivitást önazonos módon. Az így létrejött Százosztatú ház azonban több, mint egy analógia exponálása a 434 méter hosszan. A tervezett épület egy teljesértékű középület, amely bár logikájában kisebb épületből ered, valóságában a Józsefvárosi Sportpálya Udvar fejlesztési területéhez és a funkcióhoz maximálisan igazodó komplexum, amely többet nyújt, mint az önmagáért való használhatóság: a fejlődés jelképe, igazodva az MTK utánpótlásnevelésének szellemiségéhez.

Az épület meghatározó téri struktúrája melletti döntésünk nem pusztán a fentebb kifejtettet olvasatból származott. Több olyan adottság jellemzi a fejlesztési területet és a tervezési programot, amelyhez idomul javaslatunk. Ezen adottságok jelentős része mind támogatja az elképzelést, hogy az épület összes helyisége egyetlen egyszintes, hosszanti épületben kapjon helyet egy olyan hullámzó közlekedőre felfűzve, amely helyenként terem léptékű, helyenként pedig folyósó szélességű.

Az egyik ilyen adottság a Fiumei úti sírkert közvetlen közelsége. A fejlesztési területtel szomszédos Zsidó temető kriptáinak léptéke olyan adottság, amellyel semmilyen körülmények között nem akartunk vetekedni. Ezt pedig egy többszintes épület egyértelműen megteszi. A másik környezetet jellemző adottsága a területnek az ipari és vasúti múltja, amely múltnak sajátjai a hosszanti épülettömegek. Aki a térképen a Kőbányai útra és környékére tekint annak szembeötlő a városnegyedben található épületek hosszanti kontúrjai.

A földszintes épület tervezése mellett azonban megannyi más érv is szól, továbbá az egyetlen térsora szervezett épület tökéltesen idomult a pályázat bizonyos kiemelt feltételeihez. A következőkben erre térünk ki.

Telepítés

Tervpályázatunk telepítési javaslata abból a felismerésből következik, hogy a tervezendő hat darab futballpálya mindegyike lehelyezhető a területre É-D-i tájolással. A fejlesztési terület méretéből ekkor következik, hogy a hat darab pálya, védőtávolságokkal és a szükséges infrastruktúrákkal együtt teljesen kitölti K-Ny-i irányban a területet. Ha ezt a hat darab pályát a szükséges edzőpályákkal együtt a terület déli határára sorolva helyezzük el, akkor eszerint a fejlesztési terület északi részén adódik a lehetőség a fedett sportterületek telepítésére.

Az így fentamaradó területen a hosszanti épület könnyedén elfért, emberléptékű hátterét nyújtva az összes pályának, valamint egyszerűségében megfelelt az amúgy is sürgető kivitelezési munkálatokból származó technológiai feltételeknek. Az egyszintes alápincézetlen épület nem eredményez technológiai szüneteket a kivitelezés folyamatában, csak a kapacitás mértéke befolyásolja, hogy milyen gyorsan készül el.

Anyaghasználat

Az épület anyaghasználatára a puritanizmus és az MTK címerének színeihez való idomulás jellemző. Bár a ház méretei hosszában jelentősek, mégis az hát teljes hosszán kívülről három anyag és a hozzájuk kapcsolódó három szín dominál. Ebből kettő azonnal szembetűnő: a fehér hullámlemez tető burkolat és a kék mázas tégla homlokzati burkolat, mint az MTK két meghatározó színe.

Megjelenik azonban egy harmadik szín is az épület külsején, ez pedig az arany csillogású fémlemez, amely nem a fő homlokzati felületeken jelenik meg, hanem a tornácok alsó síkján. Ez csak akkor vehető észre, ha az ember az épület közvetlen közelébe került. Ennek a három színnek a találkozása uralja az épület külső megjelenését, amely harmonizál a pályák fűjének zöld színével.

Mivel az épület ebből a három színből (kék-fehér-arany) építkezik, így ebbe tökéletesen belesimul az egyébként költséghatékony fehér műanyag ablak és ajtókeret, amely így az épületen átlényegülve nem üt el az épület építészeti minőségétől.

Az épület téri viszonyai

Az épület belső tere két élesen elváló karakterrel rendelkező részre osztható. Míg az épület egyik fele cellás kiosztásban jön létre és magába foglalja az összes olyan funkciót, amelyhez zárható téri lehatárolásra van szükség, addig az épület másik fele egybefüggő térré alakul, amely főként a közösségi funkciókat igénylő tereket, illetve a közlekedési rendszert foglalja magába.

Ez a közel 2100 négyzetméter nagyságú és 428 méter hosszú multifunkcionális tér helyenként tíz méter széles terem léptéketű, helyenként pedig egy másfél méteres szélességű folyosó. Ezzel egy olyan hullámzó térsor jön létre az épület belsejében, amely egyfelől a ház funkcionális adottságaiból következik, másfelől, amely a ház hosszúsága mellett is gazdag, izgalmas belső tereket hoz létre anélkül, hogy maga a tér mérete ránehezedne az épületre, hiszen hullámzása, szűkületei miatt teljesegészében sosem érzékelhető. 

Ezzel tudatos célunk volt, hogy úgy kölcsönözzünk ember léptékű tereket a háznak és belső tereinek, hogy közben mégis elegáns téri szituációkat eredményezzünk ott, ahol azt a funkció megkívánja. Így az épület minden tere maximum egy ajtónyitásra van egy olyan tértől, amely közvetlen vizuális kapcsolatban van a futball pályákkal.

Így csak a futball mindennapi léptéke lesz, ami vizuálisan megjelenik az épület környezetében, és amelyre az ablakokon át kitekinteni lehet. Nem szivárog be az edzések, és így a Maccabi játékok mindennapjaiba a fejlesztési terület ma még rendezetlen környezete, csak a földszint növényei, füves pályái és útjai. Az itt tanuló futballista növendékek számára úgy jelennek meg a sportpályák, mintha azok a kert végében kapnának helyet, amelyre az öltözőből a „kerti ajtó” kinyitásával egyszerűen ki lehet szaladni.

Az épületet nyugatról közelítve az egyetlen főbejáraton át a tágas előcsarnokba érkezünk, amely hosszábban csatlakozik azokhoz a funkciókhoz, amelyek a közösségi forgalom számára még megközelíthetők. Ezután hosszanti irányban már csak a recepcióból kamerán ellenőrzött forgóvillás beléptetőrendszeren keresztül megengedett a továbbhaladás, hiszen innentől az akadémia azon terei következnek, amelyek a sportolóknak és az épületet napi szinten használó személyzet számára fenntartott.

Ezen a határon áthaladva a közösségi térben azonban nincs további biztonságtechnikai tagolás, egyedül a helyiségek ajtajai azok, amelyek a megfelelő jogosultságok mellett kártyával nyithatók. Ezek a kártyák a sportfunkcióból következően azonban nem csak kártya formában, hanem karkötőként is rendelkezésre állnak a sportolók igényeihez mérten.

Nincs olyan tere az épületnek, amely ne lenne akadálymentesen megközelíthető. Nincs 150 centiméternél szűkebb folyosó, nincsenek szintkülönbségek, illetve a vakok és gyengén látók számára a közlekedési rendszer egyértelmű, hiszen egyetlen taktilis vezetősávval ellátott vonalra van felfűzve az összes helyiség.

Szerkezet és gépészeti koncepció

Mivel az épület geometriája egyszerű, így maga az épület szerkezete is egyszerű. A tartószerkezeti falak hagyományos falazott szerkezetek, amelyekre terhel a helyenként torokgerendás, helyenként pedig mérnökjellegű tetőszerkezet. Az épület alápincézetlen, alapozása hagyományos, az épület hosszanti irányában futó sávos alaptestekkel készül.

Ugyanígy egyszerűek a födémszerkezetek is, amelyek a cellás épületrész felett vasbeton gerendás béléstestes megoldással készülnek. Ehhez igazodik a nyílászárok beépítése is, amely az egyszerű geometriának és a bevált csomóponti megoldásoknak köszönhetően hőhídmentesen beépíthetők. A falazat átszellőztetett réteges-szerkezet, hőszigetelő kerámiafalazóblokk mázas kerámia burkolattal.

A technológia egyszerűség kedvéért az épület geometriai közepén kaptak helyett az épületet kiszolgáló gépészeti helyiségek. Ennek köszönhetően mindkét, a ház közepétől jobbra és balra elhelyezkedő épületszárny számára optimális távolságba kerül az épület gépészete, oly módon, hogy annak közvetlen környezetében azok a helyiségek találhatók (az öltözők és a szállások), amelyek kalkulálhatóan a legnagyobb gépészeti terhelést jelentik majd az épületen belül.

Az épület és környezete

Az egyértelmű vizuális kapcsolatokon túlmenően, az épületet egységesen két és fél méteres tornác veszi körbe. A tornác alá padok, falikutak kerültek, hogy arra kilépve a szabadtérben is meghatározó legyen az épület hangulata. Mivel a gyakorlópályák és a hat futballpálya a hosszanti kialakításnak köszönhetően az épület mentén kaptak helyet, így bármelyik pálya az épület tornáca alatt is megközelíthető. Ugyanezen elv miatt az összes pályán játszva/edzve az épület lesz a meghatározó vizuális elem a környezetben, az összes pálya kék-fehér háttereként fog megjelenni.

Zárás

Pályázati javaslatunkkal többet akartunk, mint megfelelni a kiírásnak. Leadott anyagunkat megvalósíthatónak, a hazai jogi környezethez a koncepció sérülése nélkül igazíthatónak tartjuk. Most is, mint korábbi pályázatunk esetében is, célunk gondolatok megjelenítése, a magyar építészet gazdagítása, egy érdekes épület tervezése volt.

Paradigma Ariadné